"Magyar nevű embereket temetek és keresztelek románul" - így él a megtépázott, de erősödő magyar közösség Vajdahunyadon (videó)
Ha már Vajdahunyadon, a Hunyadi-szobor avatásán jártunk, megkérdeztük a hatvanezer fős városban élő háromezres magyar közösség lelki és világi vezetőit: hogyan élnek Erdély híres várkastélyának árnyékában a honfitársaink? Kiderült, a sok aggasztó esemény között bőven akadnak örömteliek is, de hogy ötszázalékos kisebbségben miként lehet büszkén őrizni identitásunkat és közben sikeresen megélni a mindennapokat, azt csak az tudja, aki szórványban született.
Korom Imre-György katolikus plébános visszautalt Hunyadi János magyarjainak későbbi történelmi sorsára:
Könnyű kitalálni, hova tűntek innen magyarok. 1848-ban a Habsburgok összeugrasztottak bennünket a románsággal. Ezreket mészároltak le. Aztán jöttek a hatvanas évek sok tízezres betelepítései a román "ókirályságból". Ennyien maradtunk.
Elmeséli, hogy a román hatóságok már a rendszerváltás után felszólították a plébániát, igazolják, mióta léteznek, mint jogi személy.
Szerényen válaszoltuk, hogy itt Vajdahunyadon 1322 óta. Ez a negyedik templomunk.
Korom Imre-György plébános szomorúan mesélte el, hogy a ferences rendházukat, mely híres teológiai iskola is volt, nem kapták vissza a román államtól, s annak idején odalett a könyvtáruk is.
1951-ben telepítették ki az atyákat, a Securitate pedig traktorokkal vitette el a könyveinket és dobták be a Cserna folyóba. XV-XVI. századi páratlan kincseket is.
A román állam az életveszélyesen megsüllyedt és leromlott templom felújítását sem segítette. Ezért is nagyon örömteli, hogy 2010 után a magyar kormány jóvoltából sikerült gyönyörűen helyrehozni a templomot és most egy nagyszerű magyar bölcsőde is épült a templomkertben. A plébános a katolikus magyar felekezet elrománosodásáról elmondta:
Sokan csak itt hallanak tiszta magyar szót, hiszen rengeteg a vegyes házasság. Ami a szívem nagy fájdalma, hogy egészen magyar nevű embereket temetek, keresztelek és esketek, a család kérésére, románul.
A református lelkész a vajdahunyadi kastély legjobb magyar "idegenvezetője" is
Zsargó János református lelkipásztor egyetért Korom Imre-György atyával abban, hogy szórványban az egyházi élet a magyarság megtartásának legfontosabb színtere. Éppen ezért a hagyományos egyházi teendőknél jóval több hárul rájuk a magyar közösség összefogásában.
Zsargó Jánosnak ezt nem is kellene külön ecsetelnie, hiszen a Hunyad Megyei Magyar Napokra érkező Vas megyei testvértelepülések népes, közel hetven fős küldöttségét - a PestiSrácok.hu kollégáival együtt - önként és lelkesen vezeti körbe a "természetesen" román igazgató által üzemeltetett Hunyadi-kastély termein. Minden apró részletet és minden anekdotát pontosan ismer, amire szüksége is van az erre járó magyaroknak: ugyan a korábbi, brutálisan történelemhamisító tablókat - Zsargó János kitartó küzdelmének és jó diplomáciai érzékének is köszönhetően - ugyan jóval szelídebbre cserélték, és egy-egy magyar nyelvű leírás is megtalálható Európa egyik leghíresebb és legépebb reneszánsz várkastélyában, de azért az erre járó külföldi simán kijöhet a hivatalos vártúráról úgy, hogy szemében a Hunyadiak románok maradnak.
Zsargó János kameránknak elmesélte, Bethlen Gábor családja építette a templomukat, eleve reformátusoknak, 1644-ben, de az 1900-as évek elejére annyira megfogyatkozott a református közösség, hogy pünkösdkor már csak hatan vettek úrvacsorát. Akkor úgy hitték, 20-30 év múlva eltűnik a felekezet a városból.
Furcsa, de a kommunizmus jót is hozott, csoda történt. A kollektivizálás idején ugyanis nagyon sokan menekültek ide faluról, hogy munkások legyenek a vajdahunyadi vasgyárban. Így 1980-ra minden elnyomás ellenére nagy városi gyülekezetté nőttük ki magunkat.
Persze a városba költöző reformátusok hűlt helyét elhagyott, omladozó templomok jelzik az érintett, egykor magyar falvakban.
Aki kételkedik a magyar bölcsőde- és óvodaprogram értelmében, jöjjön ide!
A katolikus plébánia (az egykori, vissza nem szolgáltatott rendház telkéből megmaradt) udvarán vadonatúj bölcsőde áll, mely minden igényt kielégít és még négy kényelmes apartman is létesült a tetőtétben, hogy legyen hol lakniuk az ide költőző magyar gondozónőknek. Az egyházi üzemeltetésű bölcsi teljesen elkészült, berendezése is tökéletes, a román hatóságok mégis addig húzták az engedélyezést, hogy ebben a tanévben sajnos üresen fog állni. Ám így is hatalmas öröm, hogy elkészülhetett.
Ferenczi István, a vajdahunyadi magyar közösség vezetője, egyben az RMDSZ helyi elnöke a PestiSrácok.hu-nak a bölcsi előtt elmondta: 2017-ben letettek egy kérvényt a magyar kormánynak, 2018-ban, a sikeres pályázás után álltak neki az építésnek, magyarországi támogatásból. S valóban ez a legfontosabb beruházás a helyi közösség életében, mert tudják: a magyarság megtartásának egyik legfontosabb alapja, hogy a kisgyerekek magyar szót hallva nevelkedjenek.
A Ferenczi István és Marton Ferenc, a Vas megyei közgyűlés alelnökének kezdeményezésére felállított Hunyadi János-szoborról, a testvértelepülések egymásra találásának szívszorító történetéről korábbi VIDEÓNKBAN hallhatnak. Marton Ferenctől megtudtuk, stábunk távozása után is rendkívül jó hangulatban teltek a magyar napok, a Hunyadi Kastély udvarán felállított színpadon hazai előadók léptek fel, a vasiak által sütött lángost a román érdeklődők is nagy élvezettel fogyasztották.
Készítette: László Petra/PestiSrácok.hu
