Orbán nélkül félkarú óriás a baloldal
Az uniós szankciós politika vagy a rossz kormányzás tehet-e az energiaválságról, az elszálló árakról, az emberek erősödő megélhetési félelmeiről – ekörül forogtak a napirend előtti hozzászólások az Országgyűlés őszi ülésszakának első felvonásán. A baloldal próbált tűzijátékot előadni, ahol a kormány szemére olvasták, amit csak bírtak, de ez sehol sem volt hangulatában az Orbán ellen intézett azonnali kérdésekhez képest. Ha nincs ott a miniszterelnök, a baloldal egyszerűen képtelen üzemi hőfokon égni. A nap legfontosabb kérdése, hogy mit kér a pénzért cserébe a magyarországi baloldaltól Soros György.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője kifogásolta, hogy a kormány nem fogadja el pártja közteherviselés irányába mutató javaslatait, és ehelyett továbbra is a globális vállalatok érdekeit szolgálja. A képviselő szavai szerint a kormánynak inkább a tanárokat, a határvadászokat, úgy általában a magyar embereket kéne megbecsülnie, támogatnia a külföldi tulajdonú nagyvállalatok támogatása helyett. Toroczkai megkérdezte, miért nem mer a kormány olyat megtenni, mint például az osztrák kormány, amely digitális adót vet ki, és arra is választ várt, hogy a népszámlálás kérdőívein miért akarja aprólékosan felmérni a kormány az emberek ingatlanjait és vagyontárgyait is.
Tállai András válaszában azt fejtegette, hogy a Mi Hazánk több dologban egyetért a kormánnyal, itt említve az extraprofit-adót, illetve a globális minimumadó elutasítását. A pénzügyminisztérium államtitkára a magyarok támogatásával kapcsolatban kiemelte, hogy az átlagfogyasztásig megőrzött rezsicsökkentéssel Európa jövedelemarányosan legnagyobb rezsitámogatását kapják a magyarok. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy az osztrák példánál Magyarországnak sokkal kidolgozottabb módszere van, a reklámadó, amelyet a válság miatt függesztettek fel, de ősszel napirendre kerülhet a jövő évi visszavezetése. Azt pedig a tényekre hivatkozva visszautasította, hogy a kormány a multik oldalán állna az emberekkel szemben.
Kanász-Nagy Máté (LMP) a sztrájk miatt elbocsátott tanárok ügyében szólalt fel; szerinte nem a sztrájk, hanem a pedagógusok sztrájkjogának eltörlése a törvénytelenség. Az LMP képviselője emellett arról beszélt, hogy a nemzeti konzultáció nem állítja meg az energiaválságot, mert arra csak a zöldpolitikai intézkedések, a széleneregia engedélyezése, a napenergia adóztatásának eltörlése, valamint épületszigetelési programok lennének alkalmasak.
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára válaszában kitért rá, hogy az EU-ban tavaly Magyarországon volt a legmagasabb – 11 százalék – a napenergia részesedése az energiamixből, a szélenergiával kapcsolatban viszont sok a megválaszolatlan kérdés. Azt is kiemelte, hogy az otthonfelújítási program közel felét energiahatékonyságra fordították az emberek.
Mit kér a pénzért cserébe Soros György?
Jámbor András nem finomkodott: rögtön közölte, hogy a kormány mindenben hazudott. Adóemeléseket, az infláció elszabadulását emlegette, hozzátéve, hogy az árstopos termékekből hiány van és az élelmiszerek inflációja sokkal nagyobb, mint az EU-s átlag. Emellett kilakoltatási moratóriumot követelt, amíg nem vizsgálják ki a „Völner–Schadl maffia” tevékenységét, és amíg válság van.
Dömötör Csaba arra hívta fel a párbeszédes képviselő figyelmét, hogy a baloldali pártok akarják emelni a társasági adót, a jövedelemadót, karbonadót akarnak bevezetni, dugódíjat akarnak és megnövelt útdíjakat.
Az árstopokat önök nem támogatják, ahogy a termékek áfa-csökkentését sem támogatták soha
– emlékeztetett, hozzátéve, hogy a baloldali megszólalók rendre elhallgatják a folyamatban lévő otthonfelújítási programot is. Dömötör szintén kiemelte, hogy a baloldali pártok szankciópártiak, ráadásul a Párbeszéd nemcsak a gázra kivetett szankciókat követel, hanem még Paks II leállítását is, hogy „ne csak gázunk, de villanyunk se legyen”. Végezetül az államtitkár felszólította a Párbeszédet, hogy ha szociális alapon aggódik az emberekért, akkor támogassa a kormány szankcióellenes törekvését.
Remélem, a külföldi szponzoraik megengedik
– tette hozzá ironikusan.
A külföldi szponzorok kérdése a KDNP-s Hollik István felszólalásában is felmerült, hiszen kiemelte: a rendszerváltás óta nem volt példa olyan külföldi beavatkozásra, mint az idei választások alkalmával, amikor az Action for Democracy nevű, Soros Györgyhöz kötődő szervezet csaknem 2 milliárd forintnyi dollárral támogatta a baloldal kampányát.
Soros György mégis mit kért Önöktől a dollármilliókért cserébe?
– tette fel a kérdést, sérelmezve, hogy sosem jön rá válasz. Erre azzal folytatta, hogy meg kell vizsgálni, mi áll a spekuláns érdekében, aki mindig kihasználta a válságokat, sőt, volt, amikor ő robbantotta ki őket, nyerészkedési céllal. Az energiaválság fő oka Brüsszel szankciós politikája, Soros pedig ezeket a szankciókat még erősítené is, miközben 12 LNG-vel foglalkozó amerikai energiavállalatban valósított meg komoly nyereséget már eddig is. Erre hivatkozva Hollik a nemzetbiztonsági bizottság vizsgálatát kérte, hogy kiderüljön, van-e összefüggés Soros György pénzügyi érdekei és az általa finanszírozott dollárbaloldal szankciópártisága között.
„Aki fizeti a zenekart, az rendeli a muzsikát”
A jobbikos Brenner Koloman a szeretet hatalmáról idézte Gandhit, majd innen a tanárok elbocsátásához lyukadt ki. Szerinte a kormány alattvalónak tekinti a magyarokat, különösen a számukra rendkívül gyanús értelmiségieket. Beszéde legfőbb elemének nyilvánvalóan azokata mellékesnek álcázott jelzőket szánta, hogy a Jobbik konzervatív és értékelvű párt.
Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkára úgy reagált, hogy a kormányzat egyik kiemelten fontos területe az oktatás, ami látszik az elmúlt 12 évből. Miután a kormány az esélyegyenlőség érdekében átvette az iskolák üzemeltetését, már a PISA-tesztek is kimutatták, hogy csökkent a hátrányos helyzetű térségek lehúzó hatása a diákok eredményeire. Rétvári azt is kiemelte, hogy minden év pedagógusbér-emeléssel kezdődik; ez így volt eddig, és ezentúl is így lesz.
A momentumos Bedő Dávid az újoncok hevével osztotta ki bölcs magaslatról a kormányt, a felelősségvállalást számon kérve. Szerinte a kormány a sikereket mindig saját magának tulajdonítja, míg a kudarcokat másra keni, de közben Gyurcsánynak is odaszúrt a felszólalásában, ugyancsak felelősségkerüléssel vádolva mindmáig. Elmondta, hogy az infláció már jóval a háború előtt elkezdődött, ráadásul a magyar infláció kétszerese az eurózónáénak, és a forint jobban gyengül a környékbeli valutáknál is.
Fürjes Balázs arra hegyezte ki a válaszát, hogy megérti a Momentum elkeseredettségét, amiért előbb „örökbe fogadta” őket egy erősebb hatalom, azaz a DK, most viszont már Gyurcsány árnyékkormányába se kellenek. Feltette a kérdést, miért képvisel a baloldal mindig olyan politikát, amelyről tudható, hogy választási vereséghez vezet.
Azért, mert Önök nem a saját maguk urai. Önöket külföldről fizetik, és aki fizeti a zenekart, az rendeli a muzsikát. Hallgassák meg saját magukat! Az Önök miniszterelnök-jelöltje közel 2 milliárd forintnyi dollárt kapott kampányra
– adta meg a választ, majd az államtitkár felidézte az MSZP társelnökének, Kunhalmi Ágnesnek a szavait, aki nemrégiben azt mondta, az ellenzéknek egy nagyon szűk elvárásrendszernek kell megfelelnie a saját szavazóbázisa helyett, és aki ebből megpróbál kilépni vagy kibeszélni, azt „legyilkolják”.
Átvert minket a szankciókkal az EU, nem ezt ígérték
Az MSZP-s Vajda Zoltán a költségvetési szerveknél elrendelt megszorításokat pellengérezte ki, mondván, a „fegyelmezett, takarékos gazdálkodás” lenne a rendes üzemmód. A képviselő szerint a kormány sodródik a szakadék felé, pénzügyi csőd van, jövőre is megszorítások lesznek, a Fidesz pedig mindenről hazudott az embereknek. Vajda szerint a júniusban elfogadott 2023-as költségvetés két hónap alatt megbukott a tervezettnél sokkal magasabb infláció és sokkal rosszabb forintárfolyam miatt, ezért új költségvetést követelt, továbbá rezsistopot és a lakossági energiahordozók áfájának 5 százalékosra csökkentését.
Tállai András felhívta a figyelmet, hogy takarékosságból tart vissza bizonyos költségvetési elemeket a kormány, de a nyugdíjasok inflációkövető nyugdíj-kiegészítése ki lesz fizetve, valószínűleg nyugdíjprémium is lesz, és a családtámogatások sem csorbultak. Mint mondta, a költségvetés módosítása nem újszerű dolog, hiszen például a Fidesz-kormány a 2010-ben átvett költségvetést is egyenesbe tudta hozni annak idején.
A DK-s Varju László is ugyanazokon a húrokon játszott, mint az őt megelőzők: infláció, elhibázott gazdaságpolitika, Orbán. A különbség abban rejlett, hogy ő minden bajra gyógyírként tüntette fel pártja árnyékkormányát, aminek egyik bizonyítéka szerinte, hogy Dobrev Klára már szakszervezeti vezetőkkel is tárgyalt. Varju a támogatott energiafogyasztás megkétszerezését követelte a lakossági fogyasztóknak, valamint azt, hogy 2023 júniusig ne lehessen kikapcsolni senkinél a gázt és a villanyt.
Válaszában Dömötör Csaba ismét felhívta a figyelmet, hogy az energiaválság akkor súlyosbodott, akkor szabadultak el az árak, amikor az EU bevezette az olajszankciókat és elkezdte lebegtetni a gázszankciót.
Átvertek minket, amit minden uniós polgár megfizet
– jelentette ki, majd hozzátette, hogy az EU állítólagos békevágyát jól tükrözik az Európai Bizottság elnökének szavai, aki szerint most nem békülékenységre van szükség. Felhívta Varju László figyelmét, hogy miközben az árnyékkormány gazdasági minisztere árstop- és rezsicsökkentés-ellenes, a DK-s képviselő a parlamentben pont ezek ellenkezőjét követeli.
Tavasszal a választók sok mindent üzentek, de azt pont nem üzenték, hogy szeretnének egy kicsit többet a Gyurcsány-féle baloldalból
– árazta be végül az árnyékkormányt.
