Szigorodik a közvagyon ellenőrzése az EU nyomására
Újabb akadály hárult el az uniós források érkezése elől, miután az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a közpénzek felhasználását hivatott mentesíteni a korrupciótól. A baloldal azonban ezzel is elégedetlen; képviselőik szerint a változtatás ellenére minden marad a régiben, és a kormány csak eljátssza a jófiút Brüsszel irányában.
Az Országgyűlés elfogadta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot. A törvényjavaslat az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételről szóló kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, az Európai Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme, ami a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen mechanizmus – tudatta Salacz László, a törvényalkotási bizottság előadója.
Bevezeti például a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját, és bővül a bűncselekményi kör a hivatali vesztegetés legenyhébb eseteivel is, valamint a versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény valamennyi esete is az új speciális eljárás alá tartozik majd.
További változás, hogy a jövőben nemcsak az érintettek, hanem bárki kérhet bírósági felülvizsgálatot egyes korrupciós ügyekben, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A DK-s Sebián-Petrovszki László és az MSZP-s Vajda Zoltán is kamunak meg blöffnek minősítette a törvényjavaslatot, egyaránt öblös poltpéterezés kíséretében. A kormányoldal reakciója szerint a baloldal továbbra is azon dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.
Az azonnali kérdések óráját a rezsiköltségek és a szankciók mentén vívta a kormányoldal és az ellenzék. Jó néhány baloldali megszólalás foglalkozott azzal, hogy az önkormányzatoknak, illetve különböző szervezeteknek súlyos, vagy akár kigazdálkodhatatlan gondot okoz a drasztikus rezsinövekedés, és azt tudakolták, hogyan oldja meg nekik a kormány az akár megsokszorozódott kiadásaik okozta nehézségeket.
Természetesen nyilvánvaló, hogy ekkora nemzetközi energiaáremelkedést nem lehet országon belül elfedni – most történik, amit több vezető uniós politikus és magyarországi ellenzékiek is hangoztattak: „Európának is meg kell fizetnie az ukránok szabadságának árát”. Magyarországon is fizetik az önkormányzatok, fizetik az iskolák, fizetik a kórházak, fizetik a szociális feladatot ellátó intézmények, és fizetik a lakossági felhasználók.
Az álnaiv baloldali kérdésekre a kormány képviselői rendre azzal válaszoltak, hogy az EU elhibázott szankciós politikája okozza a bajt, így abban kéne változást elérni, ám a baloldal éppen a szankciókért, sőt, azok bővítéséért küzd, tehát csak fokozza a bajt. Azt a következtetést bátran levonhatjuk, hogy ez a nemzetközi válság sem kerüli ki Magyarországot, ahogy a 2008-ast is megszenvedtük, hiába ígérgette akkor Gyurcsány Ferenc, hogy az nálunk valamiért nem okoz bajt. Az agyonragozott rezsi- és szankciós témából is kilógott azonban néhány.
A DK-s Kordás László az uniós minimálbér bevezetésének időpontjáról érdeklődött a kormánynál, és Koncz Zsófiától kellett megtudnia, hogy ez nem egységes minimálbérösszeget jelent, hanem az EU által javasolt minimálbér-számítási keretrendszert. A Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára hozzátette, hogy a baloldali kormányok nyolc év alatt 20 ezer forinttal emelték a minimálbért, míg a jobboldali kormányok tizenkét éve alatt 73 ezerről 200 ezerre nőtt.
A jobbikos Dudás Róbert szerint az eladósodott önkormányzatok kényszerből adták át vízközműveiket az államnak, és attól tart, hogy nincs rá biztosíték, hogy ezeket nem adják magánkézbe vagy koncesszióba. Koncz Zsófia emlékeztetett rá, hogy a kormány konszolidálta az eladósodott önkormányzatokat 1400 milliárd forinttal, a 400 vízi közművet pedig tizedére csökkentették, növelve a gazdaságosságot és az ellátásbiztonságot. Felhívta a figyelmet: törvény rögzíti, hogy vízi közmű csak állami vagy települési önkormányzati tulajdonban állhat, a jobbikos képviselő azonban így se fogadta el a választ.
Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője azt tudakolta, hajlandó-e a magyar kormány a világháború elkerülése végett megvétózni a svéd és a finn NATO-csatlakozást. Menczer Tamás külügyi államtitkár elmondása szerint a magyar álláspont egybeesik a NATO-éval, hiszen utóbbi szövetségként nem küld sem fegyvereket, sem katonákat a konfliktusba, tehát kimarad belőle, ahogy nekünk is ez az érdekünk. A két északi állam NATO-tagságának támogatásáról a parlament dönt majd, amit a kormány elfogad – jelezte.
MTI nyomán
