Pesti Srácok

Szöllősi György: Lassan, de biztosan szivárgunk vissza a sportvilág meghatározó nemzetközi pozícióiba

Szöllősi György: Lassan, de biztosan szivárgunk vissza a sportvilág meghatározó nemzetközi pozícióiba

A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) római tisztújító kongresszusán alelnöknek választotta Csisztu Zsuzsát, a Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) alelnökét. Az MSÚSZ közösségi oldalának szerdai beszámolója kiemeli, hogy Csisztut a legmagasabb szavazatszámmal, a lehetséges 102-ből 96 vokssal választották meg. Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője megtartotta eddigi pozícióját és az AIPS Europe egyetlen alelnöke lesz. Szöllősi a PestiSrácok.hu-nak elmondta: Magyarország lassan, de biztosan szivárog vissza a sportvilág meghatározó nemzetközi pozícióiba, ami jelzi a magyar sport hazai stratégiai szerepét és közvetve a sportsikereket is segíti.

Az AIPS 1924 óta íródó történetében 1944 óta nem töltötte be magyar ezt a pozíciót, Csisztu Zsuzsa az első, aki kiérdemelte a magyar sportújságírók közül. A megválasztott Csisztu mellett az MSÚSZ elnöke, Szöllősi György megtartotta eddigi pozícióját: Charles Camenzuli elnök javaslatát a végrehajtó bizottság egyhangú döntéssel elfogadta, ami azt jelenti, hogy 2026-ig a posztot 2019 óta betöltő Szöllősi lesz az AIPS Europe egyetlen alelnöke.

A Nemzeti Sport főszerkesztőjét többek között arról kérdeztük, hogy milyen jelentősége van sportdiplomácia szempontjából ennek a rangos szakmai elismerésnek.

Szöllősi György: Az AIPS, vagyis a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség hagyományosan fontos szervezete, fóruma, közege a nemzetközi sportdiplomáciának, immár csaknem egy évszázada. A párizsi olimpián ünnepeljük majd a szervezet centenáriumát, minthogy 1924-ben is a párizsi olimpián alakult, meghatározó magyar részvétellel, a mi szövetségünk volt a nyolc alapító nemzeti sportújságíró szövetség egyike. Aztán többször adtunk alelnököt, később főtitkárt is a szervezetnek, sőt, néhány évig, Gyulai István főtitkársága idején Budapesten is volt az AIPS központi irodája. Amikor öt éve először voltam jelölt az AIPS európai szervezetének végrehajtó bizottsági tagságára, kijelentettem, hogy az elődök nyomába kívánunk lépni. Azóta, ahogyan az elődeink korábban háromszor, mi is megrendeztük az AIPS világkongresszusát, 2020 februárjában, közvetlenül azelőtt, hogy a járvány miatt lebénult a sportélet. Ennek, és más nemzetközi konferenciánknak a sikeréből is fakad a mostani megbízatás.

PestiSracok facebook image
Forrás: Facebook/Szöllősi György

PS: Miért fontos, hogy a sportdiplomáciába is sok energiát fektessen egy ország? Mit lehet ezzel elérni?

Szöllősi György: A modern kori sport bölcsőjénél ott voltak a magyarok, a NOB, az AIPS, a FIFA alapításánál, majd a trianoni trauma után, amikor már éppen elkezdtük újra kiépíteni a nemzetközi kapcsolati hálónkat, jött az újabb világháború, majd a kommunizmus évtizedeiben a vasfüggöny, amely mögül csak kevesen, s ők sem elsősorban sportdiplomáciai feladatokkal juthattak el a nemzetközi színtérre. Most újra fellendülőben van a magyar sportdiplomácia, immár egyetemeken oktatják, sok magyar kapcsolódik be a nemzetközi versenyek szervezésébe, s ebben a folyamatban óriási szerepe van a sok, hazánkba hozott világversenynek is. Lassan, de biztosan szivárgunk vissza a sportvilág meghatározó nemzetközi pozícióiba, ami adott esetben nagyon sokat hozzátehet Magyarország erőfeszítéseihez, jelzi a magyar sport hazai stratégiai szerepét és közvetve a sportsikereket is segíti.

Forrás: Nemzeti Sport/Gusztáv Mravik

PS: Rómában sikerült még tovább erősíteni Magyarország nemzetközi pozícióját. Milyen feladatokkal jár ez az elkövetkező időszakban?

Szöllősi György: Nemcsak az én megbízatásom folytatódik az AIPS Europe alelnökeként, hanem dr. Csisztu Zsuzsa kolléganőm is tagja maradt a világszövetség vezetőségének, sőt, személyében 78 év után, 1944 óta először ismét magyar alelnöke van az AIPS-nek, ami hölgyként ebben a még mindig erőteljesen férfias szakmában, hatalmas teljesítmény. Alelnök asszony továbbra is aktívan részt vesz az AIPS Sportmédiadíjak előzsűrizésében, deklaráltan segítve az arra érdemes magyar pályázatokat és olyan, a nemzetközi sportéletben meghatározó kollégákkal dolgozhatunk együtt a különféle testületekben és AIPS-programokon, ami nagyban segíti sűrűbbé szőni a magyar sportdiplomácia egyre erősebb hálóját. Ott leszünk a katari futball-világbajnokságon, a párizsi olimpián és lehetőleg mindenütt, ahol Magyarország, a magyar sport ügyét lehetőségünk nyílik segíteni, miközben továbbra is elhozzuk Budapestre, az Év Sportolója Gálára és különféle szakmai rendezvényeinkre a sportvilág szupersztárjait, fontos döntéshozóit. Ahogyan korábban elfogadta a meghívásunkat Szeles Mónika, Mark Spitz, Carl Lewis vagy például a budapesti AIPS-kongresszuson 2020-ban egyszerre volt itt három globálisan is vezető sportág, a futball, az atlétika és a judo nemzetközi szövetségének elnöke, Gianni Infantino, Sir Sebastian Coe és Marius L. Vizer.

PS: Amikor öt éve bekapcsolódtunk az AIPS vezető testületeinek munkájába, kijelentettük, hogy a régi magyar sportújságírók nyomdokaiba kívánunk lépni, akik ott voltak a szervezet megalakulásánál 1924-ben, Párizsban, kongresszusokat rendeztek, vezető tisztségeket töltöttek be és néhány évig Budapesten székhelyet is biztosítottak az AIPS-nek – nyilatkozta Ön a hír kapcsán. Sikerült ezt a célt megvalósítani?

Szöllősi György: Vezető nemzetközi tisztségviselőink ismét vannak, a kongresszust is elhoztuk Budapestre, ráadásul az AIPS történetének egyik legjobban sikerült kongresszusa volt ez. Ahogyan több nemzetközi sportszervezet már ideköltözött vagy tervezi Budapestre áttenni a székhelyét, az adminisztrációját, úgy nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az AIPS is visszatér egyszer hozzánk. Ez azonban még nem elég, hiszen teljesen új típusú kihívásokkal néz szembe a média, azon belül a sportsajtó, amelyekre sikeresebb válaszokat adhatunk, ha a mesterségünk képviselői megosztják egymással a tapasztalataikat és szervezetten lépnek fel a közös ügyeinkben. Ez is az AIPS feladata, a mi feladatunk.

Kiemelt kép: Nemzeti Sport/Gusztáv Mravik

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)