Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára: 50 éve adták ki a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotó Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjét
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közösségi oldalán emlékezett meg az ötven évvel ezelőtt kiadott Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjével kapcsolatban arról, milyen feladatai voltak az egységnek, amely egészen a rendszerváltásig egy olyan bázist jelentett, amely képes lehetett volna egy újabb forradalom fegyveres elfojtására, a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotva.
A Készenléti Rendőri Ezred lényegében a BM Karhatalom feladatkörét vette át. A karhatalom, mint fegyveres testület, felelős volt a kádári megtorlás első időszakának számos kegyetlenkedéséért, letartóztatásokban, forradalmárok felkutatásában, bántalmazásukban vettek részt. Ugyanakkor akadtak olyan tagjai is, akik közvetlenül nem vettek részt ezekben a cselekményekben. A karhatalom sorállományú tagjai sok esetben nem önkéntesen, hanem besorozottként kerültek ide, ugyanakkor a vezetői-tiszti állományuk biztosan önkéntes volt – írja közösségi oldalán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Bejegyzésükben felidézik azt is, hogy a karhatalmi egységek személyi állománya később a honvédség, a határőrség, a rendőrség és a munkásőrség parancsnoki állományába került, és egészen a rendszerváltásig egy olyan bázist jelentett, amely képes lehetett volna egy újabb forradalom fegyveres elfojtására, a Kádár-rendszer diktatórikus magját alkotva.
1972. november 28-án kiadták a Készenléti Rendőri Ezred ügyrendjét. Ez többek között tartalmazta, hogy az 5. központi rendeltetésű készenléti rendőri erőként, a rendőri szervek alárendeltségében, vagy együttműködve részt vesz:
- belső ellenséges tevékenység megakadályozásában, elfojtásában ;
- a közrend és közbiztonság nagyobb m érvű megzavarása esetén a rend helyreállításában;
- a felfegyverzett ellenséges, vagy súlyos bűncselekménnyel gyanúsított, őrizetből megszökött, körözött személyek felkutatásában, elfogásában;
- kiemelkedő jelentőségű esetekben az eltűnt személyek és tárgyak felkutatásában;
- nagyobb jelentőségű közbiztonsági akciókban;
- közbiztonsági járőrszolgálatban;
- párt- és állami vezetők vasúton, közúton történő utazásának biztosításában;
- tömegszerencsétlenség, nagyobb elemi csapás helyszínének és a mentési munkálatok zavartalanságának biztosításában, a közrend, a közbiztonság fenntartásában;
- jelentősebb politikai, kulturális és sportrendezvények biztosításában.
-
A csatolt 2. kép levéltári jelzete: ÁBTL - 3.1.5. - O-18993 35/002
Feladatait – erői és eszközei figyelem bevételével – az ország egész területére kiterjedően, de elsősorban Budapest, Pest és Borsod megyék területén végzi. Az ügyrend teljes szövege elérhető a levéltár parancsgyűjteményében.
Forrás: ÁBTL/Facebook
A kiemelt fotó a Magyar Rendőr című újság egyik 1973-as címlapjáról való, a címe: Tömegoszlatás gyakorlása vízágyúkkal a Készenléti Rendőri Ezrednél. A tömegoszlatást aztán később az életben is bemutathatták, például a pusztavacsi békefesztiválon
