Pesti Srácok

Vizsgálatot indít a NAIH a tanártüntetést bojkottáló diákok állítólagos listázása kapcsán

Vizsgálatot indít a NAIH a tanártüntetést bojkottáló diákok állítólagos listázása kapcsán

Vizsgálatot indít a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, miután Tényi István közérdekű bejelentéssel fordult a szervhez annak kiderítéséért, hogy a budapesti Trefort Ágoston Gimnáziumban listázták-e azokat a diákokat, akik nem vettek részt az egyik tanártüntetésen.

A PestiSrácok.hu neve elhallgatását kérő forrása szerint a Trefort Gimnáziumban listázták és nyilvánosan megszégyenítették azokat a diákokat, akik nem vettek részt az októberi élőlánccal egybekötött tanársztrájkban. A megmozdulást szervező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökségi tagja, Komjáthy Anna úgy nyilatkozott, hogy elképzelhetőnek tartja a tüntetésből kimaradó diákok listázását, szerinte azonban csak felügyeleti célzattal történhet ilyen. A PDSZ elnökségi tagja azt is elismerte, hogy a szülőket kifejezetten kérték a demonstrációban részt vevő tanárok, hogy a PDSZ Facebook-oldalán tájékozódjanak az iskolákban zajló eseményekről. Vagyis a liberális lobbicsoport gyakorlatilag mind a diákokra, mind a szülőkre nyomást gyakorol.

Csapodi Zoltán, a Trefort igazgatója korábban cáfolta a listázás tényét. Azt állítja: egy osztályfőnök maximum olyan listát készíthetett, amely a hiányzók listáját tartalmazta, a diákok élőláncában ugyanis csak az vehetett részt, aki a szülő által igazoltan nem jelent meg a tanórán. Az iskola vezetője hozzátette:

PestiSracok facebook image

Csapodi Zoltán ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a diákok egymás között vitatkozhattak a kialakult helyzetről.

Tény, hogy a Pestisrácok.hu-hoz érkezett névtelen megkeresés a nyilvános megszégyenítésről nem feltétlenül a tanárokra vonatkozott; nem kizárt, hogy a diákok egymás között minősíthették és listázhatták azokat a társaikat, akik nem kívántak részt venni az élőláncban, majd később a „fesztiválhangulatú” tüntetésen.

A hatályos törvények szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben, például helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli. Tényi István szerint jelen esetben vizsgálni kell azt, hogy fennáll-e a törvénytelen adatszerzés, adatgyűjtés lehetősége.

Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)