A megtépázott lelkek összeforrtak – Azbej Tristan az örmény–magyar megbékélésről
A magyarországi örmények számára az elmúlt 10 év folyamatos belső konfliktust jelentett. Nem véletlen, milyen örömmel fogadta a magyarországi örmény közösség a kapcsolatfelvételt a korábban elhidegült két hazájuk közt, mert ezáltal a szétszakított, megtépázott lelkek újra összeforrtak – többe közt erről beszélt portálunknak adott interjújában Azbej Tristan annak a diplomáciai sikernek a kapcsán, hogy Örményország és Magyarország 2022-ben végre kibékült. Mint a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetője többek között elmondta, „nem kell örmény származásúnak lenni ahhoz, hogy az ember úgy érezze, ez egy tarthatatlan állapot volt, ahogyan a kapcsolatok újjáépülésében is sokan segédkeztek olyanok is, akik nem rendelkeznek örmény gyökerekkel”.
A diplomáciai eredmény megítélése érdekében érdemes felidézni, mi okozta a két ország közötti elhidegülést. Mint emlékezetes, 2012-ben, a nemzetközi normáknak megfelelően Magyarország azeri kérésre kiadta Azerbajdzsánnak a hét éve büntetését letöltő Ramil Safarovot. Az ügy előzménye, hogy még 2004-ben, a NATO-békepartnerségi program keretében Magyarországra került azeri katona Budapesten, egy szupermarketben vásárolt baltával meggyilkolta álmában az örmény Gurgen Margarjant, akivel egy szobába osztották. Az épületben tartózkodó másik örmény katonát a kiérkező rendőrök mentették ki. Safarovot végül 2007-ben ítélék el, megbánást nem tanúsított; indoklása szerint a gyilkosságot azért követte el, mert a karabahi háború alatt végignézte, ahogyan örmény katonák a családja több tagját kivégzik.
A kiadatást követően Safarovot elnöki kegyelemben részesítették annak ellenére, hogy Azerbajdzsán ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi joggyakorlatnak megfelelően a gyilkos egy azeri börtönben letölti büntetését. Az eset komoly botrányt keltett, Örményország pedig egyoldalúan megszakította kapcsolatait Magyarországgal. Bár a súlyos diplomáciai feszültség alapvető okaként a kritikusok a magyar kormányt tették felelőssé, az ügyet két évvel ezelőtt az Emberi Jogok Európai Bírósága is vizsgálta, megállapítva, hogy a magyar fél végig törvényszerűen és a nemzetközi jognak megfelelően járt el ebben az ügyben. Mindenesetre Örményország egészen mostanáig elzárkózott a diplomáciai kapcsolatok felmelegítésétől.
A történet fonalát tehát onnan vettük fel Azbej Tristannal, hogy Örményország a diplomáciai kapcsolatok egyoldalú megszakítása mellett döntött, miközben Magyarországnak végig volt akkreditált tbiliszi nagykövete. Korábban Jerevánban működött egy tiszteletbeli főkonzuli hivatal is, de a diplomáciai incidens idején fizikailag is megtámadták az irodát.
Ez volt a szomorú helyzet, és tíz éven keresztül hivatalos érintkezés, kapcsolat nem volt a két ország között, amit abnormális helyzetnek értékeltünk, mert két keresztény nemzetről van szó, amelyeket nagyon erős történelmi kapcsok tartanak össze
– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy a magyarországi örménység a 13 törvényben elismert nemzetiség egyike, amely fontos szerepet játszott hazánk történelmében; a tizenhárom aradi vértanú közül kettő például örmény származású volt. Tíz évvel a diplomáciai kapcsolatok egyoldalú megszakítása után a két nemzet és nép között alapvetően kulturális jellegűek voltak a kapcsolatok, amelyeket olyan műhelyek tartottak fönt, mint például a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszéke és a magyarországi örmény szervezetek. Az enyhülésben jelentős szerepet játszott a Hungary Helps Program – idézi fel Azbej Tristan, amely nem sokkal megindulása után a közel-keleti örménység megsegítése érdekében kapcsolatokat keresett az örmény egyházi szereplőkkel.
A program 2017 óta kezdett támogatni örmény egyházi szereplőket, elsősorban Szíriában és Irakban, ahol két évezredes, komoly örmény keresztény jelenlét volt, akik ugyanúgy elszenvedték az ISIS-nek és a keresztényellenes terrorszervezeteknek a pusztítását, mint más szíriai és iraki keresztények, de a magyar kormány támogatásából részesültek az egymást követő válságok miatt nehéz helyzetbe került libanoni örmények is
– fogalmazott Azbej Tristan, hozzátéve: miután a program az örmény apostoli egyházat, az örmény katolikus egyházat, valamint a szíriai örmény protestáns egyházakat is bevonta a támogatottak körébe, ez több egyházi szereplő elismerését és háláját vívta ki, akik közvetítették a magyar kormány jó szándékát az örmény nemzet egésze, így az állam felé is. Ennek köszönhetően végül 2021 májusában II. Karekin örmény apostoli pátriárka zarándoklatra és ezzel együtt egyházdiplomáciai találkozóra hívta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest Jerevánba.
Ezt a látogatást, amelyre a Hungary Helps képviseletében magam is elkísérhettem miniszterelnök-helyettes urat, mérföldkőnek tekintem, mert a pátriárka, aki az örménység legnagyobb tiszteletnek örvendő egyházi vezetője, a kihallgatáson köszönetet mondott a magyar kormánynak, amiért segítséget nyújtott a szíriai intézmények újjáépítésében, ezzel a közösség megmaradását segítve
– hangsúlyozza az államtitkár, kiemelve, hogy ezen az utazáson mind Semjén Zsolt, mind ő egyetemi kitüntetést is átvehettek Jerevánban, amely egyfajta jelzés volt, hogy nemcsak az egyházi, hanem a tudományos világ is érzékeli és értékeli a magyar kormány erőfeszítéseit. Nem sokkal később egyházi közvetítéssel érkezett egy kérés az örmény állam részéről, hogy Magyarország segítsen az Azerbajdzsánban fogva tartott örmény katonák kiszabadításában. A magyar kormány részéről személyesen Orbán Viktor miniszterelnök mediált az azeri partnernél, akik az örmény–azeri konfliktus rendezése érdekében tett gesztus gyanánt, a magyar közreműködés eredményeként hajlandóak voltak kiadni öt fogvatartott örmény katonát. Ráadásul őket Magyarország segített elszállítani Bakuból Jerevánba tavaly karácsonykor. Ezzel egyidőben Magyarország százezer koronavírus elleni vakcinát is adományozott Örményország számára.
Ekkor már a hivatalos örmény kormányzati részről is úgy fogalmaztak, hogy készen állnak megfontolni a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét, és nagyon pozitív lépésként értékelték a magyar közreműködést. Ez vezetett végül ahhoz, hogy az EBESZ legutóbbi lengyelországi találkozójának margóján 10 év kihagyás után találkozott a magyar és az örmény külügyminiszter egymással, ahol közösen megállapították, hogy itt az ideje új fejezetet nyitni, és újra felépíteni a két karakteres keresztény nemzet kapcsolatát
– hangsúlyozta az államtitkár.
Beszélgetésünk ezen pontján megjegyeztük: láthatóan igen komoly, a miniszterelnöki szintig is elérő diplomáciai erőfeszítéseket tett a magyar kormány a jó szándéka kifejezésére annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, a diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezető incidens során a nemzetközi jogi normáknak megfelelően járt el. Az egyházak, a tudományos és politikai elit értékelte hazánk igyekezetét, ugyanakkor kérdés, az örmény társadalomig mi jutott el ebből.
Azbej Tristan kiemelte: az örmény ajkú egyházak részéről nagyon erős figyelmet és elismerést kapott, valamint hálát váltott ki az, amit Magyarország a Hungary Helps Programon keresztül véghezvitt a közel-keleti üldözött keresztényekért és köztük a szíriai és iraki örménységért, és ezt a hívek közt is hangoztatták. Hozzátette: fontos mérföldkő volt XXI. Rafael Péter örmény katolikus pátriárka novemberi magyarországi látogatása, akit Orbán Viktor is fogadott. Az eseményen – hálából Magyarországnak és a magyar kormánynak a szolidaritásáért a közel-keleti örmény katolikus hívek irányába – az Örmény Katolikus Egyház Szent Kereszt-emlékéremével tüntette ki a pátriárka Orbán Viktor kormányfőt. A látogatás során avatták fel Budapesten az Orlay utcai örmény katolikus lelkészség épületében kialakított értékőrző műhelyt, amelyet Erdő Péter bíboros és a pátriárka szenteltek fel.
Ez a látogatás segített, hogy az örmény közvélemény előtt általánosabban is ismertté vált Magyarország közbenjárása az öt örmény katona hazatérésében. Az érződik, hogy az örmény közösség hozzáállása is egyre pozitívabb a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele kapcsán annak ellenére, hogy maradt nyoma az eredeti incidensnek
– mondta el Azbej Tristan. Mint megjegyeztük, a diplomáciai kapcsolatok újjáépülése kapcsán kiadott közleményben az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a sikert nagyapjának ajánlja, utalva ezzel örmény gyökereire.
Aki ismeri az örménységnek a világtörténelemben játszott szerepét, mint az első keresztény nemzet, és aki ismeri a magyarországi örménység múltját és a hozzájárulását a magyar nemzet gyarapodásához, azt nagyon elszomorította az elmúlt időszak. Nem kell örmény származásúnak lenni ahhoz, hogy az ember úgy érezze, hogy ez egy tarthatatlan állapot volt, ahogyan a kapcsolatok újjáépülésében is sokan segédkeztek olyanok is, akik nem rendelkeznek örmény gyökerekkel
– jegyezte meg az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a siker ettől függetlenül személyesen is fontos volt a számára, mivel a magyarországi örmény örökséggel rendelkező közösséghez tartozónak vallja magát. Megjegyezte: sokan alapvetően erdélyi örmény gyökerű, de mára magyar ajkú tagjai ennek a csoportnak, akik távoli, inkább kulturális örökségként tekintenek erre. Ugyanakkor ennek az örmény közösségnek volt aktív tagja Azbej Sándor, Ybl Miklós-díjas építész, aki Magyarország egyetlen örmény katolikus kápolnájának a tervezője volt.
Ezért is vagyok büszke arra, hogy cselekvő részese lehettem a két nemzet egymásra találásának a Hungary Helps Programon keresztül, megújítva a testvéri kapcsolatokat. Ezért tettem ezt a személyes ajánlást
– jegyezte meg beszélgetésünk végén Azbej Tristan. Az államtitkár kitért arra, hogy ez a büszkeség egyúttal a megkönnyebbülést is kifejezi, hiszen a magyarországi örmények számára az elmúlt 10 év folyamatos belső konfliktust jelentett. Nem véletlen, milyen örömmel fogadta a magyarországi örmény közösség a kapcsolatfelvételt a korábban elhidegült két hazájuk közt, mert ezáltal a szétszakított, megtépázott lelkek újra összeforrtak.
Vezető kép: MTI/EPA/Wael Hamzeh
