Az akkumulátorgyártás az új NOlimpia és dihidrogén-monoxid
Az akkumulátorgyárak nem pusztítják el sem a jövőt, sem a mélyben megbújt vízkészleteinket, tulajdonképpen nem terhelik jobban a környezetet, mint bármelyik másik, vegyi anyagokkal dolgozó üzem (normális ügymenetben semennyire). Mégis elsöprő hisztéria- és médiakampány indult ellenük, csupa olyan állítással, amihez hasonlóval eddig csak a dihidrogén-monoxid (DHMO) betiltásáért indított médiablöff során találkoztunk. Nem véletlenül. Egy érveken és tényeken alapuló vitát körülbelül öt másodperc alatt veszítenének el a hazai akkumulátorgyártás heves ellenzői, ezért inkább bunyóznak és üvöltenek, mint egy fába szorult Puzsér Róbert. Ha a másik nem jut szóhoz, akkor lehet bármit mondani, nincs cáfolat.
A Gödön és Debrecenben párhuzamosan zajló világvége-koncertet könnyen le lehetne tudni annyival, hogy itt egy újabb láthatósági verseny, ahol különböző ellenzéki pártok fontos és kevésbé fontos szereplői próbálnak minél meredekebb állításokat megfogalmazni a szavazók figyelméért cserébe. Hogy a soron következő választáson emlékezzenek a nevükre. Mert ha csak annyit mondanának, hogy az illetékes hivatalok figyeljenek jobban, monitorozzák rendszeresen a gyárak közvetlen környezetét, hogy azoknak a bizonyos anyagoknak a mennyisége a határérték alatt maradjon, illetve vizsgálják meg, valóban zárt rendszerben működnek az üzemek, nem bocsátanak ki suttyomban mindenféle ijesztő anyagokat, akkor a polgár oda sem figyel. A politika nem így működik; olyanokat kell ordítani, hogy Orbán akkumulátorral öl, nincs jövő, mind meghalunk, a gyár pedig „másodpercenként egy tonna, ismétlem, másodpercenként egy tonna” mérget önt az érintetlen környezetbe, továbbá elhasználja az összes vizet a bolygón. Ha csak ennyi lenne a történetben, akkor lapozhatnánk, ez egy ilyen műfaj, hagyni kell a művészeket, hogy bemutassák a művészetüket. De.
A NEMZETKÖZI VERSENY FOKOZÓDIK
Közhely: az akkumulátor korunk egyik legfontosabb ipari terméke. Amellett, hogy az összes kütyünkbe ez kell, 2035-től Európában csak és kizárólag e-autót szabad majd forgalomba hozni. Ebből pedig könnyen kitalálható, hogy abban az országban marad meg az autógyártás, ahol az akkumulátorgyárak vannak. Nem véletlen, hogy a németek mellett a lengyelek, csehek, románok és szlovákok is megpróbálták magukhoz csábítani a jellemzően ázsiai vállalatokat, és a beruházók kegyeiért zajló versengésnek bizony része az is, hogy a versenytársaknál milyen hangulat fogadja az idetelepülő cégeket. Ha centikről üvöltenek az arcukba, ráncigálják a ruhájukat, igyekeznek meglincselni őket, akkor odébállnak. Átmennek mondjuk Szlovákiába elpusztítani a bolygót és kiszárítani a Dunát, ettől pedig a budapesti tüntetésekről ismert, gödi és debreceni polgárként bemutatott aktivista megnyugszik.
HAZUGSÁGOK, CSÚSZTATÁSOK, FÉLINFORMÁCIÓK, BÖLCSÉSZVEGYÉSZET
Az akkumulátorgyárak ellen folytatott kampány megkapóan hasonlít a '90-es évek talán legszórakoztatóbb médiahackjére, amikor petíciót indítottak a láthatatlan gyilkos, a dihidrogén-monoxid betiltása érdekében. Mint írták:
A dihidrogén-monoxid színtelen, szagtalan, íztelen, és ezreket pusztít el minden évben! A halált legtöbbször az okozza, hogy a DHMO véletlenül a tüdőbe kerül, de ezzel a dihidrogén-monoxid ártalmai korántsem merültek ki. Abban a testrészben, amelyik hosszan érintkezik a szilárd DHMO-val, súlyos szövetkárosodás jöhet létre. Ha a DHMO az emésztőrendszerbe jut, túlzott izzadás és vizelet-kiválasztás következhet be, de felfúvódás, hányinger, hányás is előfordulhat. A DHMO-dependencia kialakulása után a szer megvonása biztos halált jelent.
Az akkumulátorgyártás ellen folytatott kampány néptribünje, az Átlátszó.hu egészen hasonló érvekkel dolgozik. Említenek egy rémisztő betűkombinációt, amivel az átlagember akkor találkozott utoljára, amikor Kacor király tekintettel próbált egy kettest szerezni kémiából év végén, meg egyébként is rettegünk a vegyületektől, ezért elég annyit írni, hogy
az NMP nevű oldószer bőr-, szem- és légúti irritációt okozhat, károsíthatja a születendő magzatot.
Okozhat, károsíthat, születendő magzat; a munka el van végezve, a polgár retteg. Azzal meg ki foglalkozik, hogy nem egy pohár NMP-ét fogyaszt el naponta a gödi polgár, hanem messze az egészségügyi határérték alatt mutatták ki a vegyületet és tulajdonképpen a világon bárhol megtalálható belőle ennyi, a bogár már ott mocorog mindenki fülében: minket megmérgeznek a nép zsírján hízó kulákok gyárosok!
NÉZZÜK A TÉNYEKET!
A GÖD-ÉRT Egyesült elhíresült mintavételével semmi nem stimmel. Nem az ivóvizet ellenőrizték, hanem kerti kutakból vettek mintát, ami akkor is csak öntözésre használható, vagyis nem fogyasztható, ha több száz kilométeres körben nincs egyetlen ipari létesítmény. Sőt. A Samsung-gyár nem ivóvizet használ a termelés során. A vizsgált anyagok és mért értékek pedig minden esetben a meglehetősen szigorú határértékek alatt maradtak. Sőt.
Az első stíluseszköz (sőt) arra vonatkozik, hogy ahol intenzív mezőgazdasági művelés folyik, ott a kutakban messze több nitrát található, mint az urbánus vidékeken. Az egyesület által talált nitrátnak ugyanis semmi köze nincs az akkumulátorgyártáshoz, az a trágyázás után mosódik be a talajvízbe. A második sóhaj pedig a lítium, amit szintén kimutatott a mérés. Ebből a veszélyes anyagból kevesebbre bukkantak a kutakban, mint amennyi bármelyik, boltban kapható és minden bizonnyal a gyár melletti településeken is népszerű ásványvizekben van. Fun fact: a százalékokkal és a tizedesekkel volt egy kis probléma az első körben, a μg/l és a mg/l átváltása okozta a nagy ijedtséget.
AKKOR MI TÖRTÉNT?
Tulajdonképpen semmi. Az egyesület által kiadott dokumentum is tartalmazza, hogy egyedül a nitrátkoncentráció magasabb, mint a rendeletben szereplő határérték, de annak nincs köze a közelben végzett gyártáshoz. A lítium, az NMP és a különböző fémek (feltehetően a területen korábban működő híradástechnikai gyár öröksége) koncentrációja messze az alatt van, mint ami környezeti és egészségügyi kockázatnak tekinthető. Az akkumulátorgyártás amúgy is zárt rendszerben zajlik, normális esetben semmilyen szennyezés nem fordulhat elő, csak ipari baleset vagy emberi mulasztás következtében történhet ilyesmi.
(folyt. köv.)
