Áder János: a debreceniek megnyugodhatnak, ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük
A debreceniek megnyugodhatnak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvizük, ugyanis a természetes vízvisszapótlás is naponta mintegy 75 ezer köbméter Debrecen vízbázisán – mondta el a városba tervezett akkumulátorgyár kapcsán Áder János a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett új műsorában. A volt államfő hozzátette: az a zöld fordulat, amelyet mindenki fontosnak tart az európai gazdaságban, az akkumulátoros áramtárolási technológia nélkül nem történhet meg. Előzőleg azt közölte a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, hogy a lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie. Az LMP eközben petíciót indított, hogy Magyarország ne váljon "akkumulátorgyarmattá".
A volt köztársasági elnök a legnépszerűbb videómegosztón is elérhető műsorban Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével beszélgetett a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban az utóbbi hetekben megfogalmazott aggodalmakról. Áder János a debreceni gyárépítéssel kapcsolatos félelmeket úgy foglalta össze: az ellenzéki politikusok szerint nagyon magas a gyár áram- és vízigénye, jelentős levegő- és talajszennyezésre kell számítani, a tervezett 9000 munkahelyet valójában nem magyarok, hanem ázsiaiak töltik majd be.
Vendégével azt emelték ki, hogy a 200 ezres lakosú város napi vízfogyasztása ma 38 ezer köbméter, és ha az ellenzők véleménye szerint valóban ugyanennyi vizet igényelne naponta a gyártás, azt akkor is biztonságosan fedezni tudják. A víz 70-80 százalékát ugyanis hűtéshez használják fel, amelyet teljes egészében "szürke vízből", vagyis a közeli telepen tisztított szennyvízből nyernek majd. A hiányzó 20-30 százalékot pedig bőven biztosítja a Keleti-főcsatornán naponta érkező 30 ezer köbméter felszíni víz. Kaderják Péter megjegyezte: a hűtés zárt rendszerben folyik, a gyártáshoz használt vizet pedig helyben tisztítják meg.
Áder János kiemelte: ha az európainál is szigorúbb magyar technológiai szabályozásokat betartják és a hatóságok betartatják, akkor nem fordulhat elő vízszennyezés ebben az üzemben sem. Emlékeztetett arra, hogy Gödön, az ott már működő dél-koreai akkumulátorgyár környezetében civil szervezetek vettek mintát a talajvízből, ami századannyi lítiumot tartalmazott, mint például egyes magyarországi palackozott ásványvizek természetes lítiumtartalma. Kaderják Péter a debreceni gyár jelentős energiaigényével kapcsolatos aggodalmak kapcsán elmondta: a közelben épülő BMW-gyár és más alkatrészgyártók miatt a város teljes ipari parki rendszere igényel majd 800 megawattal több hálózati kapacitást. Az Európai Bizottság pedig éppen nemrég fogalmazta meg azt a javaslatot, hogy a megújuló áramot termelők és azt felhasználók között határokon átívelő, hosszú távú szerződéseket lehessen kötni, így akár az északi tengeren működő szélerőművek is biztosíthatják a magyarországi akkumulátorgyártás áramigényét.
A korábbi köztársasági elnök beszélt arról is, hogy a 9000, döntően betanított munkát jelentő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Beszélgetőtársa hozzáfűzte: az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár. Kaderják Péter felvetette, hogy azt a német szabályozási tapasztalatot, amelyet az erfurti gyár kapcsán végigjártak, össze kellene hasonlítani a magyar szabályozással és ha szükséges, akkor a miénket finomítani.
Tanuljunk tőlük
– jegyezte meg Áder János. A volt államfő a műsorban beszélt arról, hogy akkumulátorokra szükségünk lesz, hogy a meglévő életszínvonalunkat, közlekedési szokásainkat fenn tudjuk tartani, az a zöld fordulat pedig, amelyet mindenki fontosnak tart az európai gazdaságban, az akkumulátoros áramtárolási technológia nélkül nem történhet meg. Áder János jelezte: az akkumulátorok térhódításában globális szinten Magyarország nem egy sziget, ugyanis "egy világgazdasági és az Európai Unió által is generált, befolyásolt, szabályozott folyamatról van szó". Az Európai Bizottság döntése szerint 2035-től már csak elektromos meghajtású személygépkocsikat lehet forgalomba helyezni a kontinensen, ennek eléréséhez a ma ismert legjobb technológiával akkumulátorokra van szükség.
Kaderják Péter úgy vélekedett, hogy a klímaváltozás elleni fellépés fő területe a közlekedési szektor dekarbonizációja, az áttérés a belső égésű motorokról az elektromos meghajtásra, és "ezen a területen ma globális ipari forradalom zajlik". Világszerte óriási a verseny azért, hogy ebben az átállásban mely régiók vagy országok lesznek vezetők. Ma Kínában helyezik üzembe a világ összes elektromos járművének 90 százalékát, az Egyesült Államok például a Tesla révén meghatározó innovációkat valósít meg, de Európa és Amerika között "öldöklő a verseny", amelyben Magyarország is kezd tényezővé válni - jegyezte meg a szakember. Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy Kína piacvezetőként állítja elő a lítiumionos akkumulátorok majdnem 70 százalékát, az Egyesült Államok csak a piac tíz százalékát birtokolja, Európában ezért épül 40 akkumulátorgyár a következő tíz évben.
Kaderják Péter szerint a magyarországi személyautó- és akkumulátorgyártás szorosan összefügg, hiszen a készülő akkumulátorok 90 százaléka a járművekbe kerül, ezért fontos, hogy a járműgyártás közelében valósuljon meg a szükséges alkatrészek gyártása is. Egy elektromos jármű értékének mintegy 30-40 százaléka az akkumulátor, ami tehát kulcsalkatrész. A volt államfő "képtelen felvetésnek" nevezte, hogy ne hozna majd hasznot az akkumulátorgyártás, hiszen nem kérdés: a gyártó, a város és az ország számára is bevételt hoz a modern technológia, ráadásul egy új ipari forradalom idején az a kérdés, hogy szemtanúi vagy szereplői akarunk-e lenni. Beszélgetőtársa azt emelte még ki, hogy 2021-ben már a magyar export négy százalékát adta az akkumulátoripar, négymilliárd dollárnyi áruforgalommal. Európában a leggyengébb években is mintegy 10 milliós autógyártásnak pedig akár a 20 százalékát is képes lesz Magyarország ellátni akkumulátorokkal a mostani fejlesztések révén.
Kormányhivatal: ez volt az egyik legalaposabb hatósági eljárás
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által lefolytatott összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie. A kiadott engedélyében a környezeti elemek, így például a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írt elő a beruházó számára a kormányhivatal. Emellett a hatóság a döntésében több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását, és gyakoribb ellenőrzéseket írt elő.
A CATL 2022. november 28-án benyújtott kérelme alapján folytatta le a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárást. Az eljárás 2023. február 13-án zárult le, a Debrecen Déli Ipari Parkba tervezett akkumulátorgyártó üzem minden eddiginél szigorúbb feltételekkel kapott egységes környezethasználati engedélyt. A döntés még nem végleges.
A kormányhivatal a jogszabályi előírások szerinti időpontban és tartalommal közzéteszi a határozatot a honlapján is: a határozat kivonata már elérhető, teljes terjedelmében pedig a döntés véglegessé válásakor, 2023. február 18-án lesz lehetősége közzétenni. A kivonat ITT érhető el.
LMP: Nem leszünk "akkumulátorgyarmat"!
Az LMP országos petíciót indított, hogy megakadályozza Magyarország „akkumulátorgyarmattá” válását. Schmuck Erzsébet társelnök az aláírásgyűjtés egyik helyszínén, a budapesti Nyugati téren hétfőn azt mondta: céljuk, hogy az emberek hozzájárulása nélkül sehol se lehessen akkumulátorgyárat építeni, azaz Magyarország ne váljon akkumulátorgyarmattá.
Emlékeztetett: pártja országos népszavazást kezdeményezett, de addig sem akarnak tétlenkedni, amíg kérdésüket jóváhagyja a választási bizottság. A kormány már több éve „építgeti a tervét” arról, hogy az ország hídszerepet töltsön be a nyugati autógyárak és a keleti akkugyártók között. Magyarország akku- és szárazelem-termelési értéke már 2020-ban a második legnagyobb volt az unióban – ismertette az MTI beszámolója szerint –, mára pedig a nyersanyagtermelésen kívül minden gyártási fázis jelen van az országban.
A keleti gyárak piacot nyernek azzal, ha egy uniós tagállamban építenek új üzemet – hangsúlyozta. Magyarországon a munkaerő is olcsó a számukra, és „úgy látszik, van elég termőföld is” – jelentette ki a politikus, sérelmezve, hogy például Debrecenben több mint 200 hektárt foglal el az ipari park, ráadásul annak jelentős része magas aranykorona-értékű föld. Szerinte a leépült környezetvédelmi intézményrendszer miatt is vonzó lehet az ország a keleti gyártóknak.
Forrás: Kék Bolygó Podcast, MTI, kormányhivatal, LMP - PS-hírösszefoglaló; Fotó: MTI/Soós Lajos
