Egy igazi független-objektív „keresztény” portál haláltusája
A napokban jelentette be a szemlelek.net, hogy „elhalkul” – ahogyan ők fogalmaztak. Indokként az anyagi források és támogatások hiányát említették. Vergődésükben ugyanakkor fontosnak tartották azt is kiemelni, hogy a magyar kormánytól sem kaptak semmiféle támogatást működésükhöz. Majd bejelentették: gyűjtést rendeznek annak érdekében, hogy portáljuk megmaradjon, és a magyar sajtószabadság ne csorbuljon tovább.
Független-objektivitásuk kérdése
Írásaikban, podcastjeikben nem győzték kihangsúlyozni állandóan, hogy ők se nem jobboldaliak, se nem baloldaliak, hanem valójában az igazi független újságírás földi megtestesítői. Ezt azonban nem kell, és nem is szabad elhinni. Elég csak egy pillantást vetni a médiapartnereikre:
Remélhetőleg mindenkinek egyértelmű, hogy egy olyan portál, amelynek partnere a Telex, a Válasz Online vagy éppen az ATV, az nem független, mi több, a balliberális oldal zászlóvivője. Ezzel semmi baj nincsen, hiszen ez egy köztudott tény, és mindenki így is fogadja el őket és munkásságukat. Csakhogy a Szemléleknek a hatalmas függetlenkedésében mindez nem számított. Hihetőbbek lettek volna, ha partnereik között láttuk volna a Hír TV-t, a Magyar Nemzetet, a Mandinert vagy akár a mi portálunkat is. Az persze más kérdés, hogy az imént említett portálok szerettek-e volna velük együttműködni.
Bemutatkozásukban egyébként azt írják:
Értékalapú szerkesztőség vagyunk, ezzel pedig azt is felvállaljuk, hogy nem szolgálunk sem pártpolitikai, sem gazdasági érdekeket.
Munkatársaikról pedig ezt mondják:
Olyan keresztények, akik között megtalálható pedagógus, jogász, ismert médiaszemélyiség, népszerű katolikus pap, lelki író, zenész, hittanár, teológus, közgazdász, gyermekvédelmi munkatárs, kismama, politológus.
Kereszténységük és az egyház iránti lojalitásuk
Legelőször akkor figyeltünk fel többen erre a portálra, amikor Böjte Csaba atyát a „Dévai bálványnak” nevezték. Legyünk őszinték: ha így vélekedett volna egy 444 vagy Telex, különösképpen nem csodálkoztunk volna, és az ingerküszöbünket sem érte volna el, mert ezt szoktuk meg tőlük. De az ő esetükben most jogosan feltehetjük a kérdést: ez hol keresztény újságírás?
Felháborító, hogy ilyen kifejezéssel illettek egy olyan magyar katolikus papot és szerzetest, aki utcagyermekek ezreinek adott otthont, családot és egy újabb lehetőséget az életre, még akkor is, ha a teljes baloldali média szerette volna azzal a bizonyos pedofilbotránnyal az ő nevét is bemocskosítani. Ezt nem lehet másnak nevezni, mint a farizeusságnak.
De abban sem láttak semmi pozitívat, hogy az ország vezetője, Orbán Viktor miniszterelnök szentmisére jár. Ehelyett ott is a Telexet méltatták, hogy milyen bátor és „udvarias” volt, hogy a rorate mise után szó szerint lerohanták a miniszterelnököt. És még ezt is sikerült tetézniük: tiszteletlennek nevezték Orbán Viktort, mert azt mondta az újságíróknak, hogy „Ember! Most jövök ki a templomból!”.
Gégény István, a cikk írója egyébként korábban az LMP tanácsadójaként dolgozott – írta a 888.hu.
A valós probléma ez esetben sem az, hogy a miniszterelnök nem válaszolt az újságírói kérdésekre, hanem egy szakrális helyen, egy szentmise után nem illik ebben a stílusban bárkit lerohanni. Sem politikust, sem magánszemélyt.
Politikailag (sem) független
Pont most januárban jelent meg egy cikkük azzal a címmel, hogy „A magyarok többsége támogatja az uniós szankciókat”, érvelésüket pedig azzal támasztották alá, hogy hétmillió ember utasította el a nemzeti konzultációt. Ezt a logikát is jól ismerjük, főleg az ellenzéki oldalról, miután sorra bukták el az országgyűlési választásokat és magyarázkodni kényszerültek, miszerint valójában nem a Fidesz nyert, hiszen többen voltak, akik nem a Fideszre szavaztak.
A valóság ezzel szemben az, hogy Magyarországon az a párt nyer – és mindig is az fog nyerni –, akire a legtöbb voks érkezik. Ez tény.
De az is emlékezetes pillanat marad, amikor a magát „kereszténynek” valló Szemlélek a választási kampányban is ahelyett, hogy a keresztény tanítást vette volna alapul és inkább csendben maradt volna, inkább a gyermekvédelmi népszavazás ellen uszított.
Haláltusájuk
Karrierjük végéhez érve értékelték az eddigi munkásságukat, és dicsekedve számolnak be arról, hogy a független-objektív testvéreik, a Telex.hu és az Index.hu hányszor és hogyan publikálta őket.
Újságíróinak sikeres elhelyezkedést kívánunk a munka világában a továbbiakban.
Vezető kép: szemlélek.net
