Orbán: tartozunk Petőfinek azzal, hogy soha nem engedjük a magyarság kezéből kicsavarni a szabadság zászlaját (VISSZANÉZHETŐ)
Tartozunk azzal Petőfi emlékének, hogy soha nem engedjük meg, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből nem fogjuk hagyni, és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi - jelentette ki ünnepi beszédében Orbán Viktor Kiskőrösön. A miniszterelnök kiemelte, a költő alakja mindig felrémlik a magyarság előtt, ha megtorpan, ha elbizonytalanodik, „ha a szó nem segít, látjuk, ahogy elindul helyettünk, újra meghalni a magyar szabadságért”.
"A magyar szabadság hatalmas menete, bár tett néha vargabetűt, és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt 200 évben, ma is tart, és Petőfi Sándor ebben a menetben ma is itt van velünk" – fogalmazott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök kifejtette, alakja mindig felrémlik a magyarság előtt, ha megtorpan, ha elbizonytalanodik.
Látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Látjuk, ahogy odakanyarítja a tizenkét pont elé, hogy legyen béke
-fogalmazott, hozzátéve, „ha a szó nem segít, látjuk, ahogy elindul helyettünk, újra meghalni a magyar szabadságért”. Orbán Viktor kiemelte, tartozunk Petőfi emlékének annyival, hogy
sohasem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből, nem fogjuk hagyni, és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi.
Közülünk való, aki fölénk emelkedett
Orbán Viktor a költő életéről szólva felidézi, a 200 éve született Petőfi Sándor életének gazdagsága egy külföldi számára talán hihetetlennek tetszik. Mint kifejtette, olyan gyengén született, hogy spirituszban fürdették, hogy megmaradjon, vándorszínész lett, a majd az ország ünnepelt költőjévé emelkedett. Sok ezer verset ír, amikor azonban kirobban a forradalom, katonának áll, huszonhat évesen a megszálló csapatok fegyverétől elesik, beteljesedik vágya, hogy ne ágyban, párnák közt haljon meg.
Egy 26 éves röppálya a magyar égbolton, amely mély Magyarországból indul és a csillagösvényen végződik. Egy villanás, amely egy saját nemzete, lélegzet visszafojtva a követ, és csodál
-fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve,
mi, magyarok, semmiféle rejtélyt nem látunk ebben az életútban,
magyar sors, mondjuk inkább. Közülünk való, aki fölénk emelkedik.
Ugyanakkor kiemelte, szavak nélkül is tudjuk,
minden magyarban van egy kis Petőfi, és Petőfiben ott van minden magyar.
A magyar lelket folytonosan feszíti a kérdés: mi a magyarság magasabbrendű célja
Orbán Viktor felidézte, amikor Petőfi megszületik, Kölcsey éppen véglegezi a Himnuszt, amellyel örök érvényű programot adott hazánknak, „megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt”,
s ahogy Lukács evangélista folytatja, ezért egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket. Szerezzétek vissza nemzetünk önbecsülését, és állítsátok helyre önérzetét.
A miniszterelnök kiemelte, huszonöt évvel a Himnusz megszületése után Magyarország már nem az az ország volt, mint előtte,
egy fejét felemelő, felegyenesedő nemzet tekintett szét önbizalommal az európai népek világában.
Magyarország meghökkentő mennyiségben kezdte teremni a tudomány és az irodalom világszínvonalú remekműveit, ekkora utat megtenni önmagában is óriási teljesítmény, igazi magyar virtus volt, ám hazánk már ekkor is azt kereste, mi van ezen a fejlődésen is túl, mi az a magasabb rendű cél, amely a hétköznapok felett áll és magasabb rendű értelmet ad véges életünknek.
A nyugtalan magyar lélek azt kérdezte és kérdezi azóta is: mi is volna az a világraszóló tett?
-tette fel a kérdést Orbán Viktor, kifejtve, az a kérdés feszíti a magyarságot, mit kezdjen a visszanyert önbecsülésével, megtöbbszörözött erejével. Ezt a miniszterelnök szerint ugyanakkor már Petőfi megválaszolta, egyértelmű, tiszta egyszerűséggel: Talpra magyar! Éljen a szabad és független Magyarország!
A magyar szabadság Kiskőrösön született
Orbán Viktor arról is szólt, aki nem magyar, annak talán nehéz megértenie, miért ünnepeljük meg minden évben március 15-ét. Mint fogalmazott,
azért nem ununk rá, és nem is fogunk, mert ez egy születésnap, egy nagy közös születésnap.
A miniszterelnök szerint ez az ünnep élteti a magyarságban a magyar szabadság születése napjának emlékezetét, azt a napot, amely elsöpörte az előző évszázadokból koloncként itt maradt kishitűséget. Mint megjegyezte, ez a forradalom nem a Pilvax kávéháztól indult, hanem Kiskőrösről, ezért is kell fejet hajtanunk a költő szülői házánál a Petrovics család előtt.
A magyar a szabadság legsikerültebb nyelve
A miniszterelnök szerint a magyarok közt ritka eset, ha valamiben mindannyian egyetértenek, e ritka dolgok közé tartozik, hogy Petőfi Sándor a legnagyobb magyar költő.
Minden nagy költőnkben van valami, ami megtestesít egy arc és jellemvonást a nagy magyar néplélek egészéből. Arany zseniális egyszerűsége, József Attila lelki tusái, Ady önvádló ostorcsapásai, Babits bölcseleti mélysége, Karinthy fergeteges fekete humora, ez mind mi vagyunk
-fejtette ki Orbán Viktor, hozzátéve, nehéz megmondani, miért, de amikor ezeket egységben látjuk, az Petőfi költészetében valósult meg.
A szabadságnak saját nyelve, világnyelve van. De van francia, német, olasz vagy lengyel nyelvjárása, s ebből a kórusból mi, magyarok azért nem maradtunk ki, mert a szabadság magyar nyelvjárását Petőfi Sándor megteremtette. Így lettünk mi magyarok a szabad világ részévé
-hangsúlyozta a miniszterelnök, kiemelve,
talán megbocsátható részrehajlást, ha azt mondjuk, hogy a magyar a szabadság legsikerültebb nyelve, mert Petőfi nyelvét a világon mindenhol értik, mind az öt földrészen több mint 200 nép nyelvére fordították le.
Magyarnak születni kötelességet jelent
Petőfi olyan világot teremtett Orbán Viktor szerint, amelyben nincs átmeneti, szürke zóna. Mint hozzátette, a költő azt az elvárást fogalmazza meg, hogy magyarnak születni kötelességet jelent.
Petőfi ezt olvassa a fejünkre naponta. Vagy rabság, vagy szabadság. Lehet választani
-fogalmazott a miniszterelnök kiemelve, Petőfi is tudta, hogy egyszer eljön a döntés végső pillanata.
Nem csak úgy, ahogy eljön az ember személyes életében, amikor elkötelezzük magunkat a hit, a házasság és a hazaszeretet szent kötelékeivel. Ő tudta, hogy el fog jönni a döntés pillanata a nemzet életében is. Ezért egy magyar hazafinak az a dolga - tanította Petőfi -, hogy készen álljon, s ha itt a pillanat, arcba szálljon
-hangsúlyozta.
Idén Orbán Viktor miniszterelnök Kiskőrösön mondott ünnepi beszédet, Petőfi Sándor szülőházánál. A helyszínválasztás oka az, hogy 2023-ban ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A nap további történéseit hírfolyamunkban lehet megtekinteni.
Vezetőkép: MTI
