Hány dollár egy bekiabálás? - Moszkvába küldte a baloldal Szijjártót az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos országgyűlési vitában
Szijjártó Péter azonnal utazzon Moszkvába, és szólítsa fel Putyint, hogy vonuljon ki Ukrajnából, és kérjen mindenkitől elnézést - szólította fel a külügyminisztert Szabó Tímea az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos országgyűlési békehatározat általános vitájában, amelynek során ugyanakkor őt is felkérdezték, hány dollárt fizetnek neki egy bekiabálásért. Toroczkai László szerint ha a kormány aláírja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, azzal a háborúpártiak oldalára áll, és úgy vélte, Ukrajnának területi áldozatot kellene hozni a békéért. Szijjártó Péter a vita során értetlenségének adott hangot, hogy az ellenzéki képviselőknek miért fontos, hogy egy magyar álláspontról mit gondolnak az oroszok, az amerikaiak, az ukránok vagy bárki más. Úgy vélte, ha a magyar diplomácia is ehhez igazodott volna, akkor mára fegyverszállítmányok haladnának át hazánkon, fegyvert és akár embert is küldtünk volna a harcokba. Kiemelte, a 25. órában vagyunk, hogy megakadályozzunk egy világháborút.
Parázs vita bontakozott ki a az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos országgyűlési békehatározat kapcsán a Parlamentben, amelyet Szijjártó Péter külgazdasági-, és külügyminiszter mutatott be a tisztelt háznak, majd az ellenzéki észrevételekre reagált a vita végén. Elöljáróban a vitáról:
- Szabó Tímea élvezi, hogy ő a Fidesz első számú ellensége, ugyanakkor felszólította Szijjártót, hogy menjen el Moszkvába, és mondja meg Putyinnak, hogy kérjen mindenkitől elnézést
- a gyurcsányista Arató Gergely bátran hazaárulózott, és szerinte a kormány a háborút is csak arra használja fel, hogy kivezesse Magyarországot az EU-ból
- Toroczkai László szerint Ukrajnának területi áldozatokat kellene hoznia a békéért, ahogy tette ezt hazánk Trianonnal
- Ungár Péter úgy vélte, Magyarország azzal, hogy kibeszél a V4-ek közös álláspontjából, a régió árulójává lett
- Kocsis Máté azt kérdezte az ellenzéktől, mennyit fizetnek dollárban egy bekiabálásért
A 25. órában vagyunk, hogy megakadályozzunk egy világháborút
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a békehatározat bemutatása kapcsán arról beszélt, több mint egy éve tart a háború, és annak krónikája több mint lesújtó. Milliók kényszerültek elhagyni otthonaikat, családok szakadtak szét, sok ezer embert soroztak be erőszakkal, az európai gazdaság mindeközben vergődik. Mint a külügyminiszter kiemelte,
ez egy földrajzilag regionális háború, de annak hatásai világszintűek, és a 25. órában vagyunk ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy maga a háború is világháborúvá váljon.
Szijjártó Péter úgy vélte, Európa és a transzatlanti térség egyértelműen háborús pszichózisban van, a brüsszeli tisztviselők szinte versenyt csinálnak abból, hogy ki küld több fegyvert Ukrajnának, Európa vagy az Egyesült Államok.
Nyilvánvalóan teljesen logikátlan versenyre kelni a világ első számú szuperhatalmával bármilyen fegyverszállítás tekintetében, de a brüsszeli bürokraták elfelejtik, hogy azzal, hogy ez a háború itt Európában zajlik, európai emberek halnak meg, és a háború összes negatív hatása közvetlenül és azonnal jelentkezik Európában. Ráadásul ennek a háborúnak az eszkalációs veszélye is Európát sújtja
-hangsúlyozta. A külgazdasági és külügyminiszter megjegyezte, ebben a háborúban magyar emberek halnak meg, a kárpátaljai magyar közösség tagjait is rendszeresen sorozzák be az ukrán hadseregbe, sokszor brutális keretek között.
Érdekes módon az emberjogi szervezetek ilyenkor hallgatnak
-jegyezte meg, hozzátéve, mivel sok magyar is meghalt már a fronton,
amikor minket nyugati barátaink megpróbálnak kioktatni arról, hogy nem vagyunk elég elkötelezettek, vagy nem segítünk Ukrajnának, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy ők vajon hány emberéletet veszítettek el eddig. Mert nem tudunk arról, hogy németek, csehek, belgák vagy hollandok haltak volna meg a frontvonalon, és hála Istennek, maradjon is ez így. De minket senki ne oktasson ki támogatásból vagy elkötelezettségből.
Szijjártó Péter kiemelte, Magyarország nem felelős a háborúért, nem a magyarok háborúja, mégis Magyarország és a magyar emberek már túl nagy árat fizettek. Úgy vélte, ennek a háborúnak nem lesznek győztesei, csak vesztesei vannak, ezért a nemzetközi közösség egyetlen feladata a minél több emberélet megmentése lenne, például a fegyverszállítások felfüggesztésével, amely csak időben és térben kiterjeszti a háborút. A miniszter úgy vélte, emberéleteket szankciókkal sem lehet menteni. Mint felidézte, Brüsszel ígérete az volt, hogy a szankciók majd térdre kényszerítik Oroszországot, ezáltal a háború hamarabb véget fog érni, ugyanakkor egy esztendő elmúltával csak az biztos, hogy a szankciók jobban fájnak nekünk, európaiaknak, mint Oroszországnak. Szijjártó Péter szerint hiába vallott kilencszer is kudarcot a szankciós politika, a brüsszeli logika nehezen egyeztethető össze a józan ésszel, hiszen újabb szankciós csomag bevezetését tervezik. Szijjártó Péter úgy összegzett,
emberéleteket nem fegyverszállításokkal, nem szankciókkal, hanem békével lehet menteni. A békéhez tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.
Úgy vélte, az európai háborús pszichózis ellenére a világ nagyobbik része békét akar, ezért a kommunikációs csatornákat nyitva kell hagyni, és elkerülhetetlen, hogy az USA és Oroszország leüljön egymással tárgyalni. A magyar külügyminiszter örömét fejezte ki, hogy amerikai és orosz kollégái a legutóbbi G20-as csúcstalálkozón már szóba álltak egymással. Szijjártó Péter kiemelte, miközben Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, segíti az ukrán menekülteket, újabb és újabb jogfosztások és provokációk érik a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget, legutóbb 99 magyar iskola bezárásáról döntött Ukrajna, az egyetemektől pedig elveszik az oktatás nyelve megválasztásának lehetőségét. Az ukrán állam egyes intézményei évente 300 ezer forintnyi támogatást ígérnek annak a családnak négy éven keresztül, aki nem kisebbségi, hanem ukrán állami nyelvű osztályba íratja a gyermekét.
Nyilvánvalóan a nemzeti közösségekkel, a kisebbségekkel szembeni ilyen típusú fellépés elfogadhatatlan
-hangsúlyozta Szijjártó Péter, kiemelve a magyar diplomácia minden nemzetközi lehetőséget ki fog használni, hogy a kárpátaljai magyarságot segítse.
Arra kérem önöket, hogy önök is váljanak a globális békepárti többség részévé, és az országgyűlés fogadja el azt a békepárti határozati javaslatot, amelyet a kormánypárti frakciók nyújtottak be
-zárta felszólalását Szijjártó Péter.
Magyarország saját régiója árulója lett
Ungár Péter az LMP frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, abban mindenki egyetért, hogy a béke a legfontosabb, és szomorúnak nevezte, hogy három generáció óta áldozzák fel a szovjet térségben anyák a fiaikat olyan háborúkért, amik nem az ő érdekeit szolgálják, legyenek ezek orosz vagy ukrán anyák. A politikus hozzátette, az LMP továbbra is támogatja a kormány vétópolitikáját a kárpátaljai magyarok érdekében, akár Ukrajnával szemben is. Ugyanakkor kiemelte, kelet-európaiként fontos lenne arra koncentrálnia a kormánynak, „hogy azok az országok, akik hasonló földrajzi helyzetben vannak, akiket hasonló történelmi traumák érték az elmúlt évtizedekben évszázadokban mit mondanak”. Ungár Péter szerint a kormány politikájának legszomorúbb vesztesége,
hogy a V4-es együttműködést feláldozta Oroszország oltárát.
Úgy vélte, Magyarország az egyetlen, aki kibeszél a kelet-európai kórusból, ezzel
a saját régiója árulója lett.
A politikus úgy vélte, Oroszország nem a Szovjetunió első áldozatának, hanem örökösének tartja magát, ezért folyamatosan ilyen konfliktusokat fog generálni, ezt a kormány nem hajlandó belátni. Úgy vélte,
a béke egy nagyon fontos dolog, de azt állítani, hogy a megtámadónak és a megtámadottnak egész egyszerűen hazugság.
Szabó Tímea azt követelte Szijjártótól, hogy azonnal utazzon Moszkvába
Szabó Tímea, a Párbeszéd nevű nano-párt politikusa arról beszélt, az számára csak kitüntetés, ha a neve hallatán a Fidesz-frakcióban hőbörögni kezdenek, mert szerinte ez azt jelenti, hogy amit mond, az igaz.
Örülök, hogy első számú ellenség lettem az önök tábláján
-jegyezte meg. Szabó Tímea ezt követően arról beszélt, abban a hitben volt, hogy az életek mentése kapcsán Szijjártó Péter az egészségügyről fog beszélni. Nyilván ebben a tévedésében rajta kívül senki nem osztozott az Országházában. De, ha már ennyire beleélte magát egy, az orosz-ukrán háborútól teljesen idegen témába, akkor már kifejtette. A Párbeszéd politikusnője szerint a kormány a magyar orvostársadalmat elsőszámú ellenséggé tette és nyílt háborút folytat a betegek ellen. Már a háború témájára a mellékvágányról visszatérve Szabó Tímea arról beszélt, ha Szijjártó Péter annyira békepárti, akkor miért nem látogatja meg Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, és szólítja fel, hogy Oroszország vonuljon ki Ukrajnából. Szabó Tímea nehezményezte, hogy Szijjártó Péter nem szólt arról a beszédében, hogy Bucsában az oroszok azért tartottak pincében nőket hetekig, hogy megerőszakolják őket.
Amikor ön nem szólítja fel Lavrovot és Vlagyimir Putyint arra, hogy húzzanak el Ukrajna területéről, akkor ön nem békepárti, akkor hazugságpárti
-harsogta Szabó Tímea, ugyanakkor az elfelejtette megemlíteni, hogy Magyarország úgy szavazta meg a kilenc szankciós csomagot, hogy azok alól mentesülést harcolt ki. Úgy vélte, béke csak akkor lesz, ha Vlagyimir Putyint elítéli egy nemzetközi bíróság.
Tisztelt miniszter úr! Hogyha ön valóban békepárti, akkor most azonnal utazzon ki az orosz külügyminiszterhez, nagyon jó barátjához, Lavrovhoz, vagy éppen Lukasenkóhoz, a fehérorosz diktátorhoz, és szólítsa fel őket, hogy vonuljanak ki Oroszország területéről, és azonnal kérjenek mindenkitől elnézést
-ordította a mondandójába végképp belezavarodó Szabó Tímea.
A szocialisták szerint Magyarországnak azt kell akarnia, amit az ENSZ-nek
Az MSZP-s Harangozó Tamás felszólalásában arról beszélt,
az MSZP igazi baloldali szociáldemokrata pártként természetesen a béke pártjánál.
Mint kiemelte, egy évvel korábban a békepárti határozati javaslatot a szocialisták is megszavazták. Ugyanakkor hozzátette, a most benyújtott módosítási javaslatuk az ENSZ február 24-én elfogadott békedokumentumára utal, amelyet Magyarország nem csak megszavazott, de előterjesztője is volt. Ennek egyik pontja, hogy az ENSZ megerősíti elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása, függetlensége, egysége, és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritása iránt, amely felségvizeire is kiterjed. Továbbá az ENSZ követeli, hogy az orosz föderáció azonnal teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki összes katonai erejét Ukrajna nemzetközileg elismert területéről, és felszólít az ellenségeskedések beszüntetésére. Harangozó szerint ezeknek a mondatoknak bele kell kerülnie az új határozati szövegbe, és akkor lesz parlamenti konszenzus.
Ha az önök által eredetileg benyújtott szöveget fogják ezen a házon áterőltetni, akkor világossá teszik, hogy önök mocskos, pártpolitikai játékot csinálnak, tízmilliók meneküléséből, százezrek halálából és több ezer civil áldozatból
-jelentette ki. Ugyanakkor megjegyezte, a kárpátaljai magyarság jogainak csorbítása pártokon felül állóan elítélendő. Mint kiemelte, Ukrajna mindaddig biztos, hogy nem lehet az Európai Unió tagja, amíg így bánik a kisebbségeivel.
A Mi Hazánk szerint Ukrajnának területeket kell áldoznia a békéért
Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselőcsoport frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, eddig senki nem mondta ki az Országgyűlésben, hogy ahhoz, hogy béke legyen, Ukrajnának le kell mondania területei egy részéről. Mint ezzel kapcsolatban felidézte, éppen mi magyarok vagyunk azok, akik a legnagyobb áldozatot hoztuk a 20. században a világbékéért Trianonnal.
Amikor a trianoni békediktátumot minden nemzetközi jogot sárba tiporva, tiporva rákényszerítették Magyarországra. És amikor aztán ezt a párizsi békeszerződéssel úgymond szentesítették, akkor vajon Ukrajna vagy bárki más szót emelt-e ez ellen szót?
-tette fel a kérdést. Toroczkai László szerint az sem hangzott el, hogy ez a háború az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország, azaz két nagyhatalom összeütközéséről szól, azaz nem az ukránok és az oroszok háborúja, hanem egy nagypolitikai játszma része. Kiemelte, a Mi Hazánk azt várja a kormánytól, hogy utasítsa el Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, mert
ha azt véletlenül önök majd megszavazzák, akkor önök onnantól kezdve biztos, hogy nem a béke pártján állnak.
A politikus hozzátette, azt is várják a magyar kormánytól, mondja ki, hogy ahogy a magyarok tudtak áldozatot hozni a világbékéért, ezért az ukránoknak is áldozatokat kell hozniuk. Toroczkai arról is szólt, nemsokára már nem lesz kit besorozni magyarok közül Kárpátalján, mert egyszerűen etnikai, nemzetiségi tisztogatás zajlik. Úgy vélte, a kormánynak határozottabban ki kellene állnia amellett az 1991-es kárpátaljai népszavazás mellett, amely Beregszász környékén magyar területi autonómiát írna elő. Végezetül a politikus arra is kitért, a háború nem a Krím lerohanásával kezdődött, hanem Majdannal.
A DK-s Aratónak nagyon ment a hazaárulózás
A DK-s Arató Gergely arról szónokolt, szerinte árulkodó, hogy a fideszes honatyák végigbólogatták Toroczkai László „szélsőséges” felszólalását, azaz a Mi Hazánk kimondja, amit a Fidesz gondol. Szerinte a Fidesz arra gondol, az orosz érdekeket kell képviselni és engedni kell Putyin agressziójának. A DK-s képviselő arról is szólt, mindenki békét akar, de a béke egyetlen módja, ha az oroszok felhagynak az Ukrajna elleni támadással, és kivonulnak.
Külügyminiszter úr, menjen ki Moszkvába a barátaihoz, intézze el
-szólította fel Szijjártót Arató Gergely is. A gyurcsányista politikus kiemelte, szerinte a kormány mindent elkövet, hogy gyengítse a NATO-t, erre utal a „szégyenletes színjáték” a finn és svéd NATO-csatlakozás kapcsán,
az kizárólag az orosz érdekeket szolgálja, és a NATO gyengítését, ezért ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, ami hazaárulás.
Arató nem fukarkodott a hazaárulózással továbbiakban sem, hiszen kijelentette, az is nemzeti érdek, hogy Magyarország egy erős Európai Unió tagja legyen, a kormány azonban folyamatosan gyengíti az EU-t, miközben a kilépést készíti elő. A politikus kitért arra, a kormány vétópolitikája is csődöt mondott a kárpátaljai magyarok érdekvédelme kapcsán, úgy vélte, úgy kellett volna politizálni, hogy az hasznot hozzon. Végezetül úgy fogalmazott,
a legszörnyűbb az, hogy önöknek ez csak politikai játék. A béke kérdését, a nemzeti érdekeinket, a NATO és Európai Uniós tagságunkat, a kárpátaljai magyarok helyzetét önök csak egy szavazatszerzési lehetőségnek tekintik. Lehetőségnek arra, hogy eltereljék a figyelmet az ország számos más módjáról. Na, ez az igazi hazaárulás.
Simicskó szerint még Szijjártó sem lenne képes csodát tenni Moszkvában
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt felszólalásában, nem igaz, hogy csak igazságos béke létezik, szerinte ugyanis a béke valamilyen kompromisszummal születik. Úgy vélte, igazságos háborúról lehet abban az értelemben beszélni, hogy vannak a honvédők, és vannak az agresszorok, de igazságos békét még nem látott a világ. Mint a politikus megjegyezte, örömmel fogadta, hogy már Szabó Tímea és Arató Gergely is azt feltételezi, hogy a béke kulcsa a magyar külügy zsebében van, és ha Szijjártó Péter elutazik Moszkvába, akkor béke lesz. Simicskó István ugyanakkor úgy vélte, a magyar külügynek valóban szüksége lesz minden tehetségére, hiszen, ha a harci cselekményeknek vége is lesz egyszer, azonnal megindul a bűnbakok, a belső ellenség keresése. Hozzátette, az látszik, hogy ez egy elhúzódó háború lesz, amely a hibrid hadviselés tipikus esete. Fekete Istvánt idézve kiemelte,
nincs megnyert, vagy elvesztett háborút. Csak háború van, pusztító, öldöklő embertelen. A háborúk nem oldottak meg semmiféle problémát, de mindig elvetették a magját a következőnek. A háborúkat alig néhány ember robbantja ki, de ők nem harcolnak és nem is halnak meg. Az egyszerű emberek ölik egymást halomra. Ők hullanak idegen föld meszes gödrébe és az ő otthonaik pusztulnak el. Ők az eszközök, és ők az áldozatok.
Kocsis Máté megkérdezte Szabó Tímeát, hány dollárt kap egy bekiabálásért
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt javasolta Szijjártó Péternek, hogy nagyjából mindent felejtsen el, amit az ellenzéki padsorokból hallott. Mint kiemelte, alapvetően érthetetlen, hogy miért akarnak egy békepárti javaslatot átírni a baloldali pártok, ugyanakkor nagy előrelépésnek nevezte, hogy az ellenzéki pártok egyáltalán eljutottak a béke szorgalmazásához. Mint Kocsis Máté megjegyezte, jellemző a baloldali álláspont széttagoltságára, hogy míg a külügyminisztert vagy háromszor küldték ki Moszkvába, mások pedig azt szorgalmazták, hogy ne menjen,
mintha egyébként annak lenne realitása, hogy a magyar külügyminiszter kimegy Moszkvába és azt mondja, hogy vonuljanak ki az orosz csapatok, és az oroszok ezek után ezt megtennék.
A Fidesz frakcióvezetője úgy vélte, az ellenzék képtelen a magyar álláspontra helyezkedni, majd kijelentette,
ez a magyar országgyűlés. Ide ne akarjanak olyan nemzetközi dimenziókat behozni, amelyek teljesen kinullázzák a magyar álláspontot.
A bekiabáló Szabó Tímeának címezve úgy fogalmazott, „ne óbégassanak, nem Amerikában vannak”, majd az ismételt közbeszólásra reagálva azt kérdezte,
hány dollár egy bekiabálás?
Kocsis Máté ezután a javaslat szövegéből idézett, miszerint Magyarország ismételten elítéli Oroszország katonai agresszióját, ugyanakkor meg kell határoznia a saját érdekeit, amelyek olykor párhuzamosan futnak az ENSZ, vagy az EU érdekeivel, de olykor attól eltérnek. Ilyen eltérésnek nevezte a kárpátaljai magyar kisebbség melletti kiállást, hiszen
nem foglalkozik az Európai Unió tagállamai közül rajtunk kívül senki a kárpátaljai magyaroknak.
Végezetül arról beszélt, érthetetlen a számára Szabó Tímea képviselő asszony viselkedése, aki egy 0,1 százalékos párt tagjaként teljesen nyilvánvalóan idegen nagyhatalmi érdekeket képvisel a magyar parlamentben.
Kedves Tímea, az előző állomáshelyén is annyira utálta az ott lakókat, mint itt most
-tette fel e kérdést Kocsis Máté.
Hányszor kell még elismételni, hogy a kormány elítéli a háborút?
A vitát végül Szijjártó Péter viszontválasza zárta, amelyben a külügyminiszter az ellenzéki hozzászólásokra reagálva kiemelte, örömteli, hogy a kárpátaljai magyarok támogatásában egységes a magyar parlament. Úgy vélte, a vita annak ékes bizonyítéka, hogy az ellenzék elképesztő küzdelmet folytat a lelkiismeretével. Megjegyezte, ha az ellenzék azt szeretné, hogy Moszkvába menjen, akkor miért kritizálták folyamatosan, amikor ezt tette. Szijjártó Péter kiemelte, a háborút a magyar kormány és a magyar kormánypártok számtalanszor elítélték.
Mondjanak egy természetes számot, ahányszor ezt el kell mondani és önök is meghallják
-hangsúlyozta, hozzátéve, a határozati javaslatban is ismételten szerepel, hogy Magyarország elítéli Oroszország katonai agresszióját, elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. A külügyminiszter szerint ezek világos, érthető mondatok, amelyek pontosan megfogalmazzák, amit az ellenzéki hiányol. Szijjártó Péter értetlenségének adott hangot, hogy az ellenzéki képviselőknek miért fontos, hogy egy magyar álláspontról mit gondolnak az oroszok, az amerikaiak, az ukránok vagy bárki más. Úgy vélte, ha a magyar diplomácia is ehhez igazodott volna, akkor mára fegyverszállítmányok haladnának át hazánkon, fegyvert és akár embert is küldtünk volna a harcokba. Ezt pedig a magyar emberek a választáson kinyilvánított akaratuk szerint nem akarták.
Magyarország a béke pártján áll, kiáll a kárpátaljai magyarokért, nem szállít fegyvereket. Minket kizárólag Magyarország, a magyar emberek érdeke érdekel. Ha tetszik, ha nem, ez a következő években is így lesz
-zárta a vitát Szijjártó Péter.
Vezetőkép: MTI
