Pesti Srácok

Betiltják az elektromos rollereket Párizsban, de máshol is elegük van belőlük az embereknek

Betiltják az elektromos rollereket Párizsban, de máshol is elegük van belőlük az embereknek

A jó idő egyik közkedvelt járművévé vált az elektromos roller, ám egyre több fejfájást okoz, hogy milyen szabályok vonatkozzanak a használatukra. Mivel számos balesetet okoztak velük az évek során, Párizsban úgy döntöttek, hogy megkérdezik a helybélieket, mi legyen a járművek sorsa. Ahogyan a város polgármestere, úgy a többség is amellett tette le a voksát, hogy tiltsák be őket, ezért ez hamarosan be is fog következni. Más európai országokban egyelőre nem hoztak ilyen drasztikus döntést, de már van terv arra vonatkozóan, hogy európai szinten szülessen szabályozás a használatukra. A bukósisakot tennék kötelezővé, és azt is, hogy a járdán nem lehetne ezeket az eszközöket használni, főleg nem ittas állapotban. Mivel forgalmi akadályt is okoznak a magukra hagyott járművek, Budapesten már született szabály arra, hogy nem lehet csak úgy hátrahagyni az e-rollereket, de hamarosan a KRESZ is módosulni fog, hogy mindenki tudja, milyen szabályt kell betartania és betartatnia ezzel kapcsolatban.

Bár Párizs az elektromos rollerek tekintetében úttörő volt még 2018-ban, úgy tűnik, a szabályok nélküli száguldozásnak vége. Kikérték ugyanis a párizsiak véleményét az elektromos rollerekről és a szavazás hivatalos eredményei szerint a túlnyomó többség (103 ezer ember) megválna a bérelhető, elektromos rollerektől – kilencven százalékuk legalábbis ezt javasolja.

A rollerek bevezetésekor, ahogyan más országokban is, a fő szempont az volt, hogy olyan alternatív járműveket tegyenek elérhetővé a közlekedők számára, amelyek nem környezetszennyezőek. Ám ahogyan a kétkerekű közlekedési eszközöket használók, többségében fiatalok száma nőtt, úgy egyre több baleset is történt. Csak 2022-ben hárman haltak meg és 459-en sebesültek meg Párizsban elektromos rollerezés következtében.

A polgármester is az e-roller ellen van

PestiSracok facebook image

A szavazáson párizsi lakosok vehettek részt, akiktől azt kérdezték, hogy az elektromos rollerek mellett vagy ellen vannak. Az urnákhoz 1,6 millió embert vártak, de a részvétel alacsony volt. Viszont akik állást foglaltak a témában, azok túlnyomó többsége a betiltás mellett tette le a voksát. Bár a város szocialista polgármestere, Anne Hidalgo támogatta a kerékpározást, de az elektromos rollerekre ő is nemmel voksolt. Az Agence France-Presse-nek adott múlt heti interjújában Hidalgo azt mondta, hogy a bérelhető, elektromos rollerek aggodalmat és feszültséget keltenek a városban, a betiltásuk viszont csökkentené ezt a helyzetet.

Párizs utcáin csaknem 15 ezer e-roller található, amelyeket olyan cégek üzemeltetnek, mint a Lime, a Dott és a Tier. Akik a betiltás ellen érvelnek, azt mondják, hogy az e-rollerek használói nem tartják tiszteletben a közúti szabályokat, és rendszeresen figyelmen kívül hagyják a járdán való közlekedés tilalmát. A járművek összevissza hagyják az utcákon, de olyan is előfordult már, hogy a Szajnába dobták.

Sokan egyenesen félnek már az e-rollertől

2021 júniusában egy 31 éves olasz nő életét vesztette, miután a Szajna mentén sétálva elütötte egy e-roller, amin ketten utaztak.

– mondta az AFP-nek Suzon Lambert, egy 50 éves párizsi tanár.

– tette hozzá. Egy másik párizsi azt mondta a BFMTV-nek:

A 15 éves Julian Sezgin elmondta, hogy gyakran látott két-három tinédzserből álló csoportokat e-rollerekkel, akik a forgalmas utakon autók mellett haladtak el.

– mondta a Guardiannek. Bianca Sclavi, egy olasz, aki évek óta Párizsban él, azt mondta, hogy a rollerek „túl gyorsan” mennek, és mechanikusan korlátozni kell, hogy lassabban menjenek:

A KRESZ módosítása várható

Az elektromos rollerek népszerűsége hazánkban is töretlen, bár a balesetek bennünket sem kerülnek el. A Manninger Jenő Baleseti Központ adatgyűjtéséből kiderült, hogy 2021 márciusa és októbere között 1553-an szenvedtek balesetet kétkerekű eszközzel és részesültek orvosi ellátásban sürgősségi ügyeletükön. Közülük

  • 1115-en kerékpárral,
  • 296-an rollerrel,
  • 142-en pedig mechanikus rollerrel közlekedtek.

A kutatás eredményei arra is rávilágítottak, hogy míg a biciklis sérültek 4 és a rolleresek 6, addig az elektromos rolleresek 27 százaléka, azaz több mint negyede volt ittas, és az éjszakai órákban érte a baj.

Tavaly szeptemberben Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár bejelentette, hogy az Országos Balesetmegelőzési Bizottság észrevételei alapján pontosították azt a módosító KRESZ-javaslatot, amely az e-rollerek mellett a gördeszkák és a segwayek közlekedését is szabályozná. Az államtitkár azt mondta, reméli, hogy legkésőbb 2023-ban elfogadják a javaslatukat.

Az e-rollereket Magyarországon már nem lehet szerteszét hagyni

Az eldobált e-rollerekkel kapcsolatban azonban Magyarország már lépett, hiszen a Fővárosi Közgyűlés megszavazta azt a javaslatot, miszerint tavaly nyár óta bírságot szabahatnak ki, ha Budapest belső kerületeiben az úgynevezett mikromobilitási eszközöket (értsd: e-roller, kölcsönzött bicikli) nem az arra kijelölt parkolókban hagyják a felhasználók. Ennek érdekében a mikromobilitási szolgáltatók díjat fizetnek az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése miatt pedig közigazgatási szankciót alkalmazhatnak velük szemben. A rendelkezés szerint a szolgáltató a nem megfelelően elhelyezett eszközök után naponta 5000 forint közterület-használati díjat köteles megfizetni.

Az unió is gondolkodik az egységes szabályozáson

Mivel mindenhol probléma az e-rollerekre vonatkozó szabályok betartása és betartatása, az Európai Unió Közlekedésbiztonsági Tanácsa is azon van, hogy egységes szabályrendszert hozzanak létre. Ezt ők is a sok balesettel és a halálesetek számának növekedésével indokolják. Javaslatuk szerint a gyárilag beépített 20 kilométer per órás sebességkorlátozást és nagyobb, legalább 30,5 centiméter átmérőjű kerekeket, a rollerek használóinak pedig bukósisak kötelező viselését írnák elő. Továbbá csak 16 éven felüliek használhatnák és ittasan nem lehetne igénybe venni, valamint a járdán se lehetne velük közlekedni.

Forrás: The Guardian, Világgazdaság; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.