Arató Gergely szerint a pedagógustüntetők békések voltak, nem olyan csőcselék, mint a 2006-osok – Kövesse velünk az Országgyűlés munkáját!
A pedagógus szakszervezetek a baloldali pártokkal karöltve buzdították a tüntetőket – köztük gyerekeket is –, hogy menjenek a Karmelita kolostor elé kordont bontani, az agresszív fellépésnek az eredménye pedig könnygáz és előállítás lett. Ezek után a baloldal narratívája az lett, hogy gyerekeket bánt a rendszer... Ma a parlamentben pedig Csárdi Antal felolvasta a szakszervezetek közleményét, amelyből megtudhattuk: a kormány tehet arról, hogy agresszíven viselkedtek a demonstrálók. Arató Gergely szerint viszont békések voltak a tüntetők, a békére pedig nem lehet válasz az erőszak. Miközben a DK politikusának memóriajavítóra és új szemüvegre lenne szüksége, a szocialisták Horn Gyula emlékét féltik a kormánytól, továbbá ársapkás strandbelépőt szeretnének.
A tavaszi ülésszak 19. ülését ma Latorcai János nyitotta meg. Az első napirend előtti felszólaló az LMP részéről Csárdi Antal volt, aki a pedagógusok kérdésével foglalkozott, majd felolvasta a PDSZ és PSZ sajtóközleményét, bízva abban, hogy a valóság talajára tudják terelni a témát. A szakszervezetek szerint ők elhatárolódtak az erőszaktól, el is ítélik azt, főleg, ha gyerekeket bánt valaki – utalva a Karmelita kolostornál történtekre, amikor is a rendőrök a tüntetők agresszív fellépése miatt kénytelen volt közbeavatkozni. A pedagógus szakszervezetek szerint egyébként az EU-tól nem is kellene kapni forrásokat a béremelésre, csak velük kivételt tesznek, mert Magyarországon kiugróan rosszak a pedagógusok helyzete. Kiemelték a közleményben azt is: a kormány tehet arról, hogy a tüntetők agresszívan viselkedtek, mert korábban nem vették figyelembe a diákok, a tanárok és a szülők közös követeléseit.
Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkára a válaszában felhívta a figyelmet, hogy soha, egy kormány sem egyeztetett annyit a pedagógusokkal, szülőkkel, mint a mostani. A pedagógusokat három körben is kérdezték, az elsőben 25 ezer pedagógus, a másodikban 33 ezer, a harmadikban pedig 18 ezer válaszolt a kérdésekre. A szülői konzultációra pedig 130 ezer szülő válaszolt. A szakszervezetekkel pedig kilenc alkalommal konzultált a kormány – jegyezte meg Rétvári, hozzátéve, hogy a szakszervezetek több mint hatvan javaslatából a kormány körülbelül 45-öt fogadott el a törvénytervezet megalkotásakor, jelenleg pedig 18 javaslaton folyik a vita. Ez a 18 kérdés a pedagógusok óraszámai, jogállásainak a kérdéséről szól.
A baloldal regnálása alatt több mint 300 iskolát zártak be, tömeges tanárelbocsátás is volt és bércsökkentés
– tette hozzá az államtitkár.
A pedagógus szakszervezetnek nem is olyan régen 23 ezer tagja volt, most kilencezer
– emlékeztetett Rétvári, amiből jól látszik, hogy nem népszerű már a tagság.
Toróczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője az ülésről távozó Tordai Bencének is feltett egy kérdést, mégpedig azt, hogy hogyan beszélhet a cigányok integrációjáról és a bevándorlók integrációjáról, amíg egy luxus környéken épít villát, ahol fehér emberek laknak, és nem Ózdon. Toroczkai szerint az, hogy fehér emberek között él Tordai, egy fordított rasszizmus az ő részéről.
Ársapkát a strandbelépőkre, el a kezekkel Horn Gyula emlékéről
A szocialisták képviselője, Molnár Zsolt arra kérte a kormányt, hogy hagyják békén Horn Gyula emlékét, legyen ez a radikálisok dolga. Megjegyezte, hogy 1956-ban valóban nem a jó oldalon állt Horn, de más politikussal kapcsolatban sem a rossz tettekről emlékezünk meg. Majd áttért a strandbelépőkre, ugyanis a szocialisták szerint erre is ki kellene terjeszteni az ársapkát, az önkormányzatok pedig kapjanak kompenzációt a kormánytól.
Dömötör Csaba válaszában elmondta: a kormánynak nem feladata tippeket adni az utódpártnak, hogy hogyan ápolják Horn Gyula emlékét, viszont fontos lenne az emberek véleményét kikérni erről, mert sokan nem pozitívumként tekintenek vissza a kommunizmusra, amikor sokak életét tették tönkre. Horn továbbá nem egy referens volt akkoriban, hanem vezető szerepet kapott. A strandokra kitérve pedig kiemelte, hogy 107 szabadstrand van, ami a strandok kétharmada. Javasolta továbbá, hogy az MSZP-reklámokat nem érdemes repülővel elhúzni a partok mellett, mert az emberek furcsán tekintenek erre. Az ársapkákat tekinteve pedig arra kérte a szocialistákat, hogy egyeztessenek az önkormányzatokkal.
A Momentum fúrja az EU-s pénzeket, majd a kormányra mutogat
Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány szórja a pénzt, pont úgy, ahogyan a magánéletben is. Arról is szólt, hogy a kormány képtelen behozni az EU-s pénzeket, azokat, amiket a baloldal állandóan akadályoz. Kitért arra is, hogy egyre kevesebbet vásárolnak a magyarok, emiatt pedig a gazdaság lassulni fog.
Tállai András furcsállotta, hogy a Momentum épp az EU-s pénzekkel jön, amikor Gyurcsányék beismerték: hazafias kötelességük, hogy ne kapjuk meg ezt a pénzt. Majd kérte Gelencsért, mondja meg, hogy egyetért ezzel vagy sem. A beruházásokról elmondta, hogy sok befektető van Magyarországon, ezek a cégek pedig sok munkát is hoznak, ami jó az országnak. Kitért arra is, hogy most egymillióval többen dolgoznak, mint a baloldali kormányok idején.
Memóriajavítóra és szemüvegre van szüksége Aratónak
A DK-s Arató szintén a pedagógusok sztrájkjával is jött: szerinte ide vezet, ha egy rendőrminisztériumra bízzák az oktatást. A diákok szerinte nem támadtak, békésen tüntettek, bár a képek mást mutattak szakmai, emberi és politikai szempontból is.
A békés tiltakozásra nem lehet válasz az erőszak
– emelte ki a szemkilövetős Gyurcsány Ferenc párttársa, majd kérte: derüljön ki, hogy ki a felelőse – Orbán Viktoron kívül – a Karmelitánál történteknek. Hozzátette: 2006-ot pedig ne hozzák ide a kormánypártok, mert az csőcselék volt.
Rétvári Bence elmondta: a DK arra biztatta a tanárokat, hogy tegyék tönkre a ma induló érettségit. Remélték, hogy bojkottal majd káosz lesz az érettségin, de a pedagógusokhoz nem jutott el ez a politikai aggitáció. Az államtitkár ezek után Aratótól idézett, aki hatalmuk idején, 2006-ban azt mondta:
A tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát pedig a demonstráció nem tántorítja el eredeti szándékától.
Vajda szemét a TV2 szúrja
A kérdések órájában az MSZP-s Vajda Zoltán azt kifogásolta, hogy a TV2 lejárató anyagokat készít a kormánykritikusokkal szemben, a csatorna nem adja le a helyreigazításokat, a bírságot pedig farzsebből kifizetik. Azt mondta, több tíz milliárdos állami megrendelést ad a kormány a TV2-nek ezek után is.
Dömötör Csaba elmondta, hogy a tájékoztatás része a TV2 is. A kormány által megbízott ügynökségek végzik, hogy hol érdemes hirdetni. Számok alapján választanak, de más helyen is hirdet a kormány. Az igazságszolgáltatásnak a feladata egyébként, hogy eljárjon ilyen helyzetekben, és nem a kormányé.
A termőföldeket nem herdálták el
Szabó Rebeka, a PM politikusa szerint a kormány elherdálja a mezőgazdasági földeket. A tanya fogalmát ugyanis kiszélesítették és a kormány a haveroknak adja el a területeket, ott pedig medencés luxusvillákat építenek, bár papíron présházak és ciszternák vannak.
Farkas Sándor államtitkár visszautasította, hogy elherdálták a termőföldvagyont. A Földet a gazdáknak program egyébként nagyon sikeres volt: a 10 hektár alatti földterületekről elmondta, hogy 11 ezer darab földrészletet, 14 500 hektárt hirdettek meg; ebből 6688 ingatlanra, mintegy 11 842 vételi ajánlat érkezett. Az építési szabályok módosítása viszont nem érinti, így nem is gyengítheti a termőföldszabályokat. Az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet csak termőföldet indokolt esetben más célra hasznosítani.
Ezért vonulhatott az LMBTQ-társaság
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa sérelmezte, hogy az LMBTQ elleni tüntetést tiltotta be a belügyminisztérium, pedig egyszerre adták be a kérésüket az LMBTQ-felvonulással. Szerinte úgy tűnik, hogy a devianciát csak a Mi Hazánk akarja megszüntetni. A gyermekvédelmi törvény szerint sem lehetne ilyen rendezvényt tartani és szivárványos zászlót sem lehetne kitűzni. Az Andrássy út egy részét sikerült csak megszereznie idén a Mi Hazánknak, a Fidesz viszont letérdelt az LMBTQ előtt.
Rétvári Bence válaszában elmondta, hogy Magyarország biztosítja a széleskörű nézetű csoportok gyülekezési jogait. Az oltások ellen is engedett demonstrációt, ez esetben épp a Mi Hazánknak. Ha azonos jellegű rendezvényt jelentenek be egy helyszínen a szervezők, vagy azok egymással teljesen ellentétesek, akkor a törvény szerint az élvez elsőbséget, aki korábban jelentette be. Tizedmásodperceken múlott, de most az LMBTQ volt gyorsabb.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
