Pesti Srácok

Ezúttal az anyák napi ünnepély reggelén próbálták meg bíróság elé hurcolni Füssy Angélát – Legyen vége már!

Zirchez közeli otthonából, kisgyermeke mellől, ma hajnali ötkor próbálta meg előállíttatni Füssy Angéla kolléganőnket a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírőnője a nemrég felmentett Szeviép-vezér, Pistrui László feljelentése nyomán. Mint már többször, ezúttal is megütközést keltett a kis bakonyi falu lakóiban, hogy a rendőrség hajnalban akciózott kolléganőnk háza előtt. A bírónő később elfogatóparancs kiadásával fenyegetőzött, ám végül elfogadta, hogy Füssy Angéla a pesti tárgyalás helyett óvodás gyermeke első anyák napi ünnepségén szeretne részt venni. A durva incidens újabb példa arra, hogy alapjaiban fenyegeti a sajtó szabad működését a rágalmazás büntető törvénykönyvi szankcionálása, amely magánvádas feljelentések nyomán bűnözőként kezeli a munkájukat végző újságírókat, két év letöltendő börtönnel és szakmájuktól való örökös eltiltással fenyegetve őket. A Fidesz–KDNP-frakció végre mentesítené a sajtót ezektől az eljárásoktól, a törvénymódosítás múlt szerdai vitájában ugyanakkor a teljes (a Jobbikkal kiegészült) baloldal indulatosan érvelt a mostani szabályozás megtartása mellett. Szabó Tímea azt is megígérte: az Alkotmánybíróságig viszi az ügyet, ha a kormányoldal enyhíteni merészel a szabályokon.

– írta ki Füssy Angéla a Facebook-oldalára, úgy összegezve a történteket: Itt tart ma Magyarországon az újságírás kriminalizálása!

PestiSracok facebook image

– írta felháborodottan kolléganőnk, majd összegezte érzéseit:

A Szeviép-vezérek a pécsi ítélőtáblán. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Füssy Angéla így zárta posztját:

Előtörtek a kommunista ösztönök: a baloldal szerint jó eszköz ez a törvény a "propagandisták" kordában tartására

2018-ban a Soros-féle civilek és baloldali politikusok sugalmazására megszavazott Sargentini-jelentés még azt követelte Orbán Viktor kormányától, hogy "vonja vissza a becsületsértést bűncselekménnyé nyilvánító jogi keretet", mert szerintük a becsületsértés és rágalmazás büntetőjogi üldözése miatt (is) sérül a sajtószabadság Magyarországon és "egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az unió alapját képező értékeket". Mindez 2023-ban a legkevésbé sem tántorította el a baloldali politikusokat attól, hogy a Fidesz–KDNP javaslatával ellentétben a jelenlegi, 1986 óta létező rágalmazásos büntetőeljárások megtartása mellett érveljenek.

A múlt szerdai parlamenti vitában a PestiSrácok.hu neve kilenc alkalommal elrettentő példaként, szitokszóként és a börtönbüntetés helyességét alátámasztó érvként hangzott el olyan baloldali vezérszónokok szájából, mint Szabó Tímea, Gréczy Zsolt, Vajda Zoltán, Arató Gergely és Lukács László György. A gyűlöletcunami során éppen Füssy Angéla (illetve Huth Gergely és Szarvas Szilveszter) eseteit hozták fel, akik miatt semmiképp sem szabad enyhíteni a mostani szabályokon. A vitáról ebben a cikkünkben tudósítottunk.

A Büntető törvénykönyv módosítását a Transzparens Újságírásért Alapítvány kezdeményezte a parlamenti pártoknál, és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, illetve Halász János fideszes képviselő nyújtotta be azt. Bár több európai országban büntethető a szándékosan elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás, ugyanakkor Magyarországon az 1961 óta gyakorlatilag változatlan formában fennálló szabályozás olyan bírói gyakorlatot alakított ki, amelyben az egyszerű tévedést vagy a mindennapi közéleti vitákban elhangzó érveket is büntethetik, sőt, azt is, ha valaki akár közszereplőről igazat állít, de a bíróság úgy ítéli meg, hogy az nem tartozik a nyilvánosságra (például, hogy veri-e a feleségét az illető.) Legutóbb például azért mondták ki bűnösnek a PestiSrácok.hu újságíróit, mert "svindlinek" neveztük a fehér poros botrányával és korrupciógyanús ügyeivel elhíresült kispesti szocialista, Lackner Csaba üzletelését.

Kocsis Máté és Halász János javaslatára így változna meg a rágalmazás tényállása

A bírák – néhány közfelháborodást kiváltó esetet leszámítva – többnyire tartózkodnak a letöltendő börtön kiszabásától, de Füssy Angéla ügyéből is látszik, hogy milyen módon nehezíti meg a munkájukat végző újságírók életét, hogy magánvádlók feljelentése nyomán bűnözőként kezelik őket.

Persze mi is hibázunk olykor az idézések, levelek átvételével, de ez talán megérthető: egy hétköznapi állampolgár jó esetben soha sem, de ha mégis, meglehetősen ritkán keveredik büntetőügybe. Egy rámenősebb, oknyomozó hajlamú, vagy műsorokban, publicisztikákban erősen fogalmazó újságíró mindeközben akár havonta többször is kénytelen bíróság elé állni. Megérthető, ha ezt egy-egy alkalommal nem tudja teljesíteni. Kicsit olyan ez, mintha a tiltott fűre lépést üldözné a Büntető törvénykönyv teljes, rablóknak vagy gyilkosoknak kijáró szigorával a magyar állam.

2019-ben még Szabó Tímea kedvenc lapja, az Átlászó.hu is az újságírás dekriminalizálását követelte. Szarvas Szilveszter kollégánk körözése apropóján ezt írták: "A Pesti Srácokkal kevés dologban értünk egyet, de abban maradéktalanul, hogy teljesen felesleges és – egyebek közt – a sajtószabadság indokolatlan korlátozására vezet a feltételezett hamis tényközlések és a sértő vélemények ellen büntetőjogi eszközökkel fellépni."

Tapasztaltabb kollégáink közül sokan már rabosításon (arcképünk, testalkatunk, ujjlenyomatunk bűnügyi nyilvántartásba vételén) is átestek, sőt: pár hete, Soproni Tamás feljelentésére még a vádlottak vércsoportját is bekérte a bíróság. Nyilván az eljárás szigora bírófüggő, de ténykérdés: a Füssy Angéla esetében, vagy korábban Szarvas Szilveszternél felmerült elfogatóparancs is a törvényes eszközök közé tartozik, ha a kolléga nem vesz át egy idézést a postán. Ráadásul az ítéletek bekerülnek az érintettek bűnügyi előéletébe, tehát ha egy újságíró és egy olvasó kocsmai verekedésbe keveredne, az újságíró bizonyosan nagyobb büntetést kap, hiszen a bíró mérlegelésnél számba veszi, hogy az újságíró már sokszor volt büntetve rágalmazásért.

Ezért is kéri évek óta a PestiSrácok.hu a rágalmazás és becsületsértés tényállásának eltörlését, amely valóban nem tűr halasztást.

Jelezzük, hogy a sajtó megregulázására még további közel félszáz törvényhely továbbra is lehetőséget ad bárkinek. Csak a Polgári törvénykönyv többtucatnyi módon nyújt lehetőséget milliós kártérítési kötelezettség, sérelemdíj kirovására például jó hírnév megsértése, vagy képmással való visszaélés okán, de a Médiaalkotmány szerint, a polgári bíróságok útján sajtó-helyreigazítás közzétételére is lehet kötelezni a Magyarországon bejegyzett szerkesztőségeket, és a Médiahatóság is eljárásokat indíthat a Médiatörvény rendelkezései nyomán. (Jelen írás szerzője, mint főszerkesztő, épp ma vett át egy 200 ezer forintos, "személyre szóló" bírságot kirovó határozat, mert az egyik felperesnek nem felelt meg egy helyreigazításunk formája.

Sőt, új elemként az Európai Unió GDPR-szabályozása is a kiadókat fenyegeti: Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos brüsszelita túlbuzgóságában máris milliós bírságokat helyezett kilátásba; a PestiSrácok.hu-nak például most amiatt kell magyarázkodnia az adatvédelmi hatóságnál, mert egy nagy közfelháborodást kiváltó eset apropóján felidéztük egy közszereplő szintén közszereplő feleségének tömegeket megbotránkoztató bírósági ügyét. (A biztos úr arra kíváncsi, hogyan került hozzánk egy bírósági jegyzőkönyv.)

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.