Juhász Hajnalka: Daniel Freund személyeskedett, a beszámolónkat meg sem hallgatta
Szabó Tímea még önmagán is túltett, felszólalásában Böjte Csaba testvért gyalázta. Elmondta, hogy nemrég elítéltek egy nevelőt, aki Böjte Csaba egy otthonában rendszeresen bántalmazott gyermekeket. A politikus szerint Böjte atya áldozatnak állítja be magát, de nem ő az áldozat, hanem a gyermeke. Szerinte a kormány kétszínű politikát folytat, hiszen a történeteket nem ítélte el. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára minderre közölte: a kormány mindenkit elítél, aki gyermekekkel szemben bármilyen erőszakot elkövet, ez ugyanis elfogadhatatlan. A kormány kezdeményezésére szigorították a szabályokat az ilyen elkövetők esetében, és népszavazást is indítottak a gyermekvédelem ügyében - mondta. Hozzátette: az ellenzék ezzel szemben érvénytelen szavazásra buzdította az embereket a referendumon, mert ennyire volt fontos a gyermekvédelem az ellenzéknek. Kifogásolta, hogy a képviselő éppen Böjte Csabát támadja, aki - mondta - rengeteget tett a gyermekek megsegítéséért, erre tette fel az életét. Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője szerint Budaházy György és társai személyében veszélyes bűnözőket engedett szabadon Orbán Viktor miniszterelnök. Úgy értékelt, morálisan vállalhatatlan Orbán Viktor döntése. Bírálta azt is, hogy Ferenc pápa magyarországi látogatására hivatkoztak a kegyelem megadásakor. Majd így folytatta, sajnálatos, hogy a rendszer fenntartásához "mindenre is képes fasiszták kellenek." A PestiSrácok folyamatosan frissülő tudósítását olvashatják a hétfői plenáris ülésről.
LMP: a kormánynak meg kellene kérdeznie az embereket az akkumulátorgyárakról
Keresztes László Lóránt az LMP társelnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a kormány mindenben kiszolgálja a távolkeleti akkumulátor-gyártó cégeket. A politikus elmondta, hogy ha a kormány oldalán állna az igazság, akkor minden hasonló új beruházáskor kikérnék az emberek véleményét. Az LMP társelnöke szerint a kormány sok milliárdos támogatást ad a Magyarországra hívott cégeknek, a zöld párt ezzel nem ért egyet és tüntetést szervez az akkumulátorgyárak magyarországi építése ellen.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára válaszában kifejtette, az összes magyarországi beruházásnál elvárja a kormány a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartását. Úgy fogalmazott:
A debreceni CATL gyár esetében a legszigorúbb eljárás került lefolytatásra.
Hozzátette, az EU tagállamok mintegy felében lesz lítiumos akkumulátorokat gyártó üzem, csak Németországban várhatóan 14 akkumulátorgyár lesz.
Ma egy technológiai verseny zajlik, ki lehet jelenteni, hogy az egész világ részt vesz egy akkumulátor-gyártó versenyben
-fogalmazott az államtitkár. Koncz Zsófia elmondta, hogy a járműipar elektromos átállása nélkül nem lehet megóvnia Földet.
Párbeszéd: A Fidesz kétszínű a gyermekvédelem ügyében
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője Böjte Csaba testvért becsmérelte felszólalásában. A politikus szerint Csaba testvér áldozatnak állította be magát, mikor kiderült, amikor az általa vezetett gyermekotthon nevelője bántalmazott kiskorú gyerekeket. Szabó Tímea szerint az "Orbán-kormány kedvenc papjának" az esete azt mutatja meg, mennyire kétszínű a magyar kormány a gyermekvédelemben, mert nem ítélték el Böjte atyát.
Rétvári Bence a belügyminisztérium államtitkára válaszában kifejtette, a kormány mindenkit elítél, aki gyermekekkel szemben bármilyen erőszakot elkövet. A politikus elmondta, míg a a kormánypártok megszavazták a szigorúbb gyermekvédelmi törvényt, ezt a Párbeszéd nem tette meg. Hozzátette,
Amikor a Párbeszéd rosszul áll a közvélemény-kutatásokban , nem átallják megtámadni Böjte Csaba testvért.
Az államtitkár elmondta, hogy a Parlamentben ülő 199 képviselő összesen nem tett annyit a gyermekekért, mint Böjte Csaba. Rétvári Bence úgy fogalmazott,
Ön képviselő asszony nem megköszöni, hogy 6000 magyar és román gyermeket befogadott és gondoskodott róluk, hanem megtámadja azt az embert, akiben hívő és nem hívő ember számára egyaránt tisztelet és megbecsülés fogalmazódik meg, mikor rá gondolunk.
Az államtitkár szerint, amikor Csaba testvér, mikor értesül arról, hogy a több száz alkalmazottja közül valaki visszaélést követ el a gyermekek ellen, nyilvánvalóan fellép ellene.
Mi Hazánk: változtatni kell a határvédelem szabályain
Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy látja, a kormány az illegális migrációt nem a határvédelemmel, hanem az alacsony bérekkel és a magas árakkal állította meg. Ugyanakkor a határtérségben lassan anarchikus állapotok alakulnak ki, mert önmagában a kerítés nem működik - vélekedett. Közölte: kiterjedt "embercsempész-maffia" működik a határtérségben, és a külföldi bűnszervezetek már Magyarországon is felbukkantak. Amikor a rendőrök elfogják az embercsempészeket, illegális betolakodókat, nem tehetnek mást, mint hogy visszaviszik őket a határ szerb oldalára - mondta.
Rétvári Bence úgy válaszolt, hogy a magyar baloldal a kormánnyal ellentétes álláspontot foglal el a bevándorlás és a kerítés kérdésében. Közölte: sem az embercsempészek, sem az illegális bevándorlók agresszivitása nem csökkent az elmúlt időben.
A határvédelemnek igen jelentős költségei vannak, ennek alig egy százalékát fizette ki az EU, pedig az unió határát is védik
- mutatott rá.
Jobbik: fel kell lépni az embercsempészek ellen
Sas Zoltán, a Jobbik képviselője elmondta: az elmúlt időben megháromszorozódott a jogszerűen intézkedő rendőrök elleni támadások száma. Ezek a támadások elsősorban a déli határon történnek és jelentős részben embercsempészek követik el - mondta. Úgy vélte, mindenképpen fel kell lépni az embercsempészek ellen, és a kormány feladata, hogy megfelelő védőfelszerelésekkel lássa el a rendőröket. Ezen túl hatékony jogszabályokkal is védeni kell a rendőröket - mondta.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: 2015 óta védik fokozottan az ország határait, példás együttműködésben a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca. Azt mondta:
azért érkeznek kevesebben a magyar határszakaszra, mert tudják, hogy itt nehezebb átjutni.
Kitért rá: folyamatos a haderőfejlesztés, hiszen mindenre fel kell készülni, és a magyar katonák valóban felkészülten védik az ország biztonságát.
Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy az Orbán-kormány idézte elő a 25%-os pénzromlást és szerinte a kormány leértékelte a nyugdíjakat. A politikus "elismerően" beszélt arról, hogy 10 hónapba telt ratifikálni a svéd NATO-csatlakozást és a kormány szemére vetette, hogy "szabadon engedtek egy terroristát." Tóth Bertalan szerint továbbá az ország 9 hónapja recesszióban van és az uniós pénzek ügyében nem sikerült előre lépni. A politikus szerint a diákok hangját a kormány gumibottal és könnygázzal próbálja elnyomni.
Tállai András államtitkár válaszában kifejtette, az MSZP eljutott a 40 %-os támogatottságtól és kormányzástól, addig, hogy ma már az ellenzék törpepártjává vált. Hozzátette,
az önök irányítója Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy mindent megtesznek azért, hogy az uniós pénzek ne érkezzenek meg Magyarországra
Az államtitkár elmondta, a baloldal azt akarja, hogy tönkremenjen az ország, nem számít hány százezer ember élne rosszabb helyzetben a jelenleginél, csak az számít, hogy megszerezzék a hatalmat.
Momentum: Aljas húzás volt a Szentatya látogatására fogni Budaházy szabadon bocsátását
Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője szerint Budaházy György személyében egy veszélyes bűnözőt engedett szabadon Orbán Viktor. Hozzátette,
A pápa egy szóval sem kérte, hogy Orbán engedje szabadon Budaházyt, mint ahogy az apostolok sem kérték, hogy az apostolok sem kérték, hogy Barabást engedjék szabadon Jézus Krisztus helyett.
A politikus nem akar olyan országot, ahol elítélt terroristák szabadon járhatnak. Elmondása szerint Orbán olyan embernek adott kegyelmet, aki még csak meg sem bánta tettét. Répássy Róbert államtitkár válaszában kifejtette, az egyéni kegyelmezés joga a köztársasági elnöké. A politikus elmondta, hogy Budaházy szabadon bocsátását először a jobbikosok, vagyis a Momentum szövetségesei követelték. Hozzátette, van még 4 kérelmező az ügyben, akik nem kaptak semmilyen kegyelmet. Úgy fogalmazott,
A köztársasági elnök úgy döntött, hogy a jogerős szabadságvesztéseket végrehajtásában felfüggeszti, de semmilyen más büntetést nem érint a döntés
Az államtitkár elmondta, az említett személyek elítéltek és a közügyektől eltiltott személyek.
DK: Orbán Viktor akcióterveket hazudott, de csak árakat emelt
Varju László (DK) azt mondta, Orbán Viktor elbukott, akcióterveket hazudott, de csak árakat emelt. Hozzátette: több mint 24 százalékos az orbáni infláció, miközben 15 százalékos volt a nyugdíjemelés; a statisztikai hivatal szerint átlagosan 64 ezer forinttal nőttek a havi megélhetési költségek Magyarországon, miközben 154 ezer forint a havi nettó minimálbér.
Elszálltak az albérletárak, a rezsi hétszeresére nőtt, a lakáshitelkamatok megfizethetetlenek, magasak az üzemanyagárak
- sorolta a problémákat. Az ellenzéki politikus Dobrev Klára (DK) árnyékkormányának antiinflációs programját javasolta megvalósítására: az alapvető élelmiszerek áfáját nulla százalékra kell csökkenteni. Eltörölnék a hétszeres rezsiemelést, ötszáz forint alá vinnék a benzin és a gázolaj árát, valamint bevezetnék az uniós minimálbért - mondta, jelezve az intézkedések csak Orbán Viktornak és fideszeseknek fájnának.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, az egész európai gazdaság nehézségekkel küzd, a magyar gazdaság exportorientált, így a rossz brüsszeli döntések hatásai alól nem tudja kivonni magát. Szerinte a gazdasági szankciók káros hatása ebben a negyedévben csúcsosodik ki, az év egészére nézve a gazdaság növekedésére lehet számítani. Kitért a baloldal korábbi válságkezelésére, amikor a több százezer magyar elvesztette a munkáját, eltékozolták a maradék állami vagyont, nem voltak érdemi nyugdíjemelés.
A mostani kormány fenntartja az árstopokat, a kamatstopot, a rezsicsökkentést, idén is volt nyugdíjemelés, volt nyugdíjprémium, visszaadták a 13. havi nyugdíjat, a minimálbér a háromszorosára emelkedett
- sorolta, azt kérve, a baloldal ne folytasson kampányt azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat.
KDNP: az EP költségvetési ellenőrző bizottságának politikai nyomásgyakorlása ellenére a kormány folytatja a konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal
Juhász Hajnalka (KDNP) politikai nyomásgyakorlással vádolta az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságát, amelynek delegációja múlt héten járt Magyarországon. Szerinte
a bizottság tagjai még a látszatára sem törekedtek annak, hogy megadják a tiszteletet a magyar képviselőknek.
Hozzátette: a magyar kormány konstruktív párbeszédet folytat az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó uniós források ügyében, az EP delegációja viszont mindent megtett annak érdekében, hogy ezt befolyásolja. Elutasította a Magyarország ellen folytatott "politikai boszorkányüldözést". Megjegyezte:
a delegációban kísérőként vett részt Cseh Katalin Momentumos EP-képviselő, aki ellen uniós forrásokkal kapcsolatos csalás miatt nyomoznak, ez pedig a bizottság hitelességét is megkérdőjelezi.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szintén nyomásgyakorlással vádolta az EP költségvetési ellenőrző bizottságát, amelynek szerinte az a célja, hogy ne utalják Magyarországnak a neki járó uniós forrásokat. Hozzátette: a bizottság ezzel a magyar emberekre is nyomást gyakorol, mondván, ha nem változtatnak az álláspontjukon a gender, a háború és a migráció ügyében, akkor nem kapnak uniós forrásokat. Kijelentette:
a kormány továbbra is a kitart a magyar emberek véleménye mellett, Magyarországon nem lesz nem háború, migráció és a "genderőrület".
Bírálta a baloldalt, szerinte Gyurcsány Ferenc és a "Soros dollárokkal kitömött" baloldali koalíció a neki járó forrásoktól akarja megfosztani a magyarokat és ezt még hazafias kötelességnek is nevezi.
Fidesz: a nyomásgyakorlás ellenére kitartunk a béke mellett
Zsigó Róbert (Fidesz) arról beszélt: mindegy, hogy milyen nyomást helyeznek a Magyarországra a következő időszakban, a kormányoldal akkor is a békét fogja képviselni az ukrajnai háború ügyében. Szerinte ezzel a békepárti állásponttal sokan nem értenek egyet, és azon munkálkodnak, hogy belesodorják Magyarországot a háborúba. Ide sorolta azt a sajtóhírt is, miszerint az ukrán elnök egy beszélgetésben a Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról beszélt. Brüsszelt arra szólította fel:
haladéktalanul tisztázza, igaz-e, hogy az Európai Bizottság munkatársai javasolták Ukrajnának, hogy a kőolajszállításokkal zsarolja Magyarországot.
A nyomásgyakorlási kísérletnek nevezte azt is, hogy Ukrajna "botrányos, elfogadhatatlan módon" a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte a semmilyen jogszabályt meg nem sértő OTP-t. Jelezte:
egyetértenek a kormánnyal abban, hogy mindaddig, amíg ez így van, Magyarország nem tud beleegyezni olyan döntésekbe, amelyek újabb gazdasági, pénzügyi áldozatvállalást várnának el az Európai Uniótól és annak tagországaitól Ukrajnának.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: a magyar kormány tartja magát az eddigi politikájához és a jelenlegi eldurvult helyzetben is szeretne a "béke hangja lenni Európában" akkor is, hogyha már nagyon sok a háborús héja körülötte.
Az uniós források visszatartását is olyan nyomáskorlátozási eszközként értékelte, amellyel Magyarország háborúval kapcsolatos álláspontját akarják megváltoztatni. Ha nincs háborús részvétel, ha nincs fegyverküldés, akkor nincs uniós forrás
- fogalmazott, hozzátéve, hogy akárhány törvénymódosítást elfogadhatnak a parlamentben, valójában nem ezért nem oldják fel a pénzügyi blokádot. Szerinte ebben a történetben a magyar baloldali ellenzéknek "elképesztően dicstelen szerep jut": a baloldal a saját országa ellen dolgozik.
Az Országgyűlés elfogadta napirendjét, és határozott arról, hogy a jövő héten a magyar munkavállalók bérrendezéséről szóló politikai vitát négyórás időkeretben tárgyalja. Kövér László közölte azt is: Hadházy Ákos (független) mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett rágalmazás miatt indított magánvádas ügyben, erről kedden szavaz majd az Országgyűlés a mentelmi bizottság javaslata alapján.
DK: mikor lép közbe a kormány az infláció megfékezésére?
Varga Zoltán (DK) kifejtette: az elmúlt időben sokat beszéltek az "orbáni inflációról", mert ez az, ami lassan tönkreteszi az országot, egyre nehezebb a megélhetés, egyre többeknek kell nélkülözni. A kormány azonban legfeljebb csak látszatintézkedéseket tesz, ilyen például a bolti akciók meghirdetése - mondta. Közölte: az elemzőket is meglepte az infláció mértéke, a legtöbb terméknek több mint kétszeresére nőtt az ára az elmúlt időben. A 21. századi Magyarországon már luxus a vajaskenyér is - jelentette ki. Azt kérdezte, mikor lép végre közbe a kormány.
Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára úgy válaszolt,
az ellenzéknek az "Orbán-fóbiája" közepette tudnia kellene, hogy a háború és az arra válaszként adott brüsszeli szankciók egész Európában inflációt okoznak. 2010-ben az Orbán-kormány húzta ki a szakadékból az országot a baloldali kormányzás után
- mondta. Kitért rá: az infláció csökkentésében jó úton haladnak, januárban már tetőzött az infláció. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
MSZP: támogatja-e a kormány a párt javaslatait?
Komjáthi Imre (MSZP) közölte: a kormány idén is nyáron akarja elfogadtatni a jövő évi költségvetést, de mivel sok fontos adat még nem ismert, ez csak fiktív büdzsé lehet. Az idei költségvetést is átírták később - tette hozzá. Azt mondta: ugyanakkor sok kérdést az idei költségvetés sem rendez, nehéz a megélhetés, a kormány elhibázott gazdaságpolitikája miatt az országot brutális drágulás, magas infláció sújtja. Az MSZP ezért mentőcsomagot állított össze a háztartásoknak - emelte ki.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte:
az, hogy tavasszal fogadják el a költségvetést, 2015 óta így van, ezáltal a gazdaság szereplőinek kiszámíthatóságot biztosítanak.
Úgy vélte, az MSZP mentőcsomagjának egy részét a kormányzati intézkedésekből vette át, ilyen az árstopok támogatása. Ugyanakkor a kormánynak a párt javaslataihoz hasonló kezdeményezéseit az MSZP nem támogatja - mondta. A képviselő nem fogadta el a választ.
Jobbik: meg kell védeni a magyarok béreit
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy ugrásszerűen megnőtt az országba érkező vendégmunkások száma, ugyanakkor nem csökken az innen kivándorlók száma. Elvárható lenne, hogy megfelelő körülményekkel hazacsábítsák azokat, akik elhagyták az országot, és ezzel kiválthatnák a vendégmunkások egy részét - vélekedett. Hozzátette: ezzel szemben nagy tömegben érkeznek olyanok, akik nagy veszélyt jelentenek a magyarok bérére. Úgy látja, megfelelő szabályozással biztosítani kell, hogy se a magyarok munkakörülményei, se a bérük ne csökkenhessen az érkező vendégmunkások miatt.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt mondta: 2010-ben jelentős volt a munkanélküliség Magyarországon, ezért az Orbán-kormány stratégiai célja volt a munkahelyek teremtése, és ezt a célt meg is valósította. A kormánynak most is a munkahelyek megőrzése, újak létrehozása a célja - jelentette ki. Közölte:
a reálbérek folyamatosan emelkednek a nehéz gazdasági helyzet ellenére is. A vendégmunkások szabályozottan, meghatározott körülmények érkezhetnek csak ide
- mondta. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.
Párbeszéd: miért módosították a paksi szerződést?
Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta, a kormány nemrégiben módosította az Oroszországgal kötött paksi bővítési szerződést. Hozzátette: az eredeti szerződést 2014-ben kötötték, azóta azonban egyetlen kapavágás sem történt, a késés fő oka, hogy a Roszatom nem képes olyan tervdokumentációt benyújtani, amely Európában elfogadható lenne. A képviselő "nyilvánvalóan halálraítélt konstrukciónak" nevezte a bővítést és azt kérte a kormánytól, ismertesse, milyen tartalmi változások történtek a szerződésben.
Ha nincs titkolnivalójuk, akkor járjanak el jogszerűen, ha a kormány is szégyelli, amit az oroszokkal leboltolt, akkor kövesse a finn példát és mondja fel a putyini Roszatommal kötött nukleáris paktumot
- javasolta.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára magyar érdeknek nevezte a paksi atomerőmű bővítését az energiabiztonság és a környezetvédelem miatt. Szerinte a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az az ország van nagyobb biztonságban, amely képes saját energiaellátását a lehető legnagyobb mértékben saját maga biztosítani. Közölte, Paks II. hozzájárul a környezetvédelemhez is, mert azzal 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el, valamint 3-3,5 millió tonna gáz spórolható meg. Elmondta, a szerződésmódosítást nyilvánosságra fogják hozni, amint Brüsszelben jóváhagyják. Hozzátette: a módosítást indokolja a háború, a szankciós környezet és az elmúlt 9 év. A Párbeszédet "piócapártnak" nevezte, mert önállóan még nem jutott be a parlamentbe és azzal vádolta őket, hogy mindig a magyar érdek ellen cselekszenek. Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.
LMP: ide Lázár János kell!
Kanász-Nagy Máté (LMP) elmondta, hiába a lakossági tiltakozások, hiába az elképesztő mértékű környezetszennyezés, a kormány folytatja azt "az eszement tervét", hogy Magyarországból akkumulátorgyarmatot csináljon. Felidézte Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban Debrecenben jelentette be, hogy a már engedélyezett akkumulátorgyár mellé egy másikat is kap a város, a BMW kérésére.
Vitatta azt, hogy az akkumulátorgyárakban jobban keresnek az emberek, szerinte ezek a cégek kizsákmányolják a munkavállalókat és gyakori, hogy vendégmunkásokat alkalmaznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a becslések szerint 30 százalékkal növekszik az épülő akkumulátorgyárak miatt Magyarország energiaszükséglete 2030-ra, miközben a gáz 90 százalékát, a villamosenergia 30 százalékát importálja az ország. Azt kérdezte, miért nem bízzák Lázár János beruházási miniszterre a tárgyalásokat, akinek az a feladata, hogy nagyberuházásokat leállítson? Erre lenne szükség, ide Lázár János kell - hangoztatta.
Menczer Tamás államtitkár válaszában elmondta, hogy korábban több LMP-s képviselő is arról beszélt, hogy az elektromos autózás megállíthatatlanul terjed és az államnak több pénzt kellene költeni az elektromobilitásra. Elmondta,
a károsanyag-kibocsátást nem lehet csökkenteni az elektromos autók nélkül, ehhez pedig akkumulátorok szükségesek.
Felhívta a figyelmet az autóipar jelentőségére a magyar gazdaságban, mondván több százezer család él az autóiparból. Szerinte nem az a kérdés, hogy akkumulátorgyárak épülnek, csak az, hogy hol. A magyar érdek az, hogy az országban épüljenek - tette hozzá.
Fidesz: hogyan segíti a rezsivédelem a magyar családokat és vállalkozásokat?
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a 2013 óta fenntartott rezsivédelem óriási segítséget nyújt a családoknak. Hangsúlyozta: Európában a magyar lakosság fizeti a legolcsóbb áram- és földgáz díjat. Azért, hogy ez így legyen, a rezsivédelmi alapot négyszeresére, 2600 milliárd forintra emelte a kormány. Hozzátette: az, hogy havi 181 ezer forinttal tudják segíteni a családokat, éves szinten mintegy kétmillió forint spórolást jelent számukra. Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ.
KDNP: mennyire sikeresek az ország- és vármegyebérletek?
Mihálffy Béla (KDNP) a május 1-jétől bevezetett havi ország- és vármegyebérletekről beszélt, amelyek helyközi buszon és nem feláras vonaton, a MÁV-START, a Volánbusz, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain használhatók. Az új bérletek bevezetése jelentős költségtámogatást jelent a diákoknak, a munkavállalóknak és a családoknak egyaránt - fogalmazott, ezért azt kérdezte: mennyire sikeresek ezek a bérlettípusok?
Lázár János építési és közlekedési miniszter tájékoztatása szerint már csaknem 350 ezer megye- és országbérletet sikerült értékesíteni, köztük 70 ezer diák vásárolt országbérletet, amely nyáron jelentős mobilitást biztosít számukra. A MÁV és a Volán felkészült arra, hogy nyáron sokkal nagyobb mértékben veszik igényben a közösségi közlekedést
- tette hozzá. A tárcavezető bejelentette: tovább bővül az együttműködés, és július 1-től Zalaegerszegen a helyi tömegközlekedésre is érvényes lesz a megye- és országbérlet.
