Párizsi parázs – Rendpárti, jobboldali elmozdulást hozott a franciaországi migránslázadás
Kedden az MCC-vel együttműködve, Párizsi parázs – utcai háború és politikai csaták Franciaországban címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Migrációkutató Intézet, amelynek központi témája a már hetek óta tartó franciaországi migránslázadás volt, de az illegális bevándorlás és a kötelező betelepítési kvóta is terítékre került. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a mainstream sajtó bagatellizálni próbálta az eseményeket, illetve a tüntetőket igyekezett pozitív színben feltüntetni, míg a migránsokat kibocsátó országok sajtója inkább elhatárolódik a zavargóktól. Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa pedig arról beszélt, hogy a francia társadalom – a zavargások hatására – ismét rendpárti, jobboldali irányba mozdult el.
Mint ismeretes, június 27-én, kedd este több helyen is zavargások törtek ki Franciaországban, miután egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves fiút aznap reggel Párizsban, aki nem tett eleget a hatósági felszólításnak. Többen autókat gyújtottak fel, köveket és tűzijátékokat dobáltak a rendőrökre, valamint üzleteket fosztogattak. Az ezt követő napokban a helyzet még brutálisabb lett, még lincselésekről is érkezett hír. Az erőszakos cselekményekben több száz rendőr és tűzoltó sérült meg, bár a hatóságok azt nem közölték, hogy pontosan hány tüntetővel történt hasonló eset. Miközben ez a brutális erőszakhullám elharapózott Franciaországban, és óva int mindenkit az ellenőrizetlen és nyakló nélküli migráció pusztító hatásaitól, Gyurcsányék nyíltan kijelentették, hogy most kellene végre összeszedni magunkat és évente 70 ezer migránst befogadni. A témában az MCC-vel együttműködve, Párizsi parázs – utcai háború és politikai csaták Franciaországban címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Migrációkutató Intézet.
Soós Eszter Petronella, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa szerint a mostani franciaországi események egy hosszú történelmi kontextusba illeszkednek, a francia politika ugyanis egy régi adósságot tol maga előtt. Hozzátette: nem ez az első ilyen eset Franciaországban, hiszen 2005-ben már történt hasonló eset. A szakértő szerint a közel húsz évvel ezelőttihez képest számos különbséget lehet érzékelni. Ismertette: 2005-ben hosszabb idő alatt is kevesebb kárt okoztak a tüntetők, amelynek okait a zavargások kiterjedtségében, illetve a közösségi média jelenlétében kell keresni az elemző szerint. Kiemelte: a fentieknél is fontosabb, hogy a francia társadalomban évtizedes feszültségek gyülemlettek fel a francia állam társadalmi egyenlőtlenségek és etnikai különbségek felszámolására való képtelensége miatt.
Ez olyan, mint amikor a fazékban forr a víz, rátesszük a fedőt, és a fedő egy idő után elszáll
– fogalmazott az elemző.
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a zavargások médiafogadtatásáról szólva kifejtette: a mainstream médiában most sem volt senki független, mindenki a saját értékítélete szerint tálalta a történteket. Hozzátette: az Európán kívüli médiában az arab sajtó különös közönnyel reagált az eseményekre, azt ugyanakkor ezek a platformok is elismerik, hogy a zavargások szervezői szélsőségesek, velük nem vállalnak közösséget az arab sajtótermékek. Ugyanakkor a kutató arról is beszélt, hogy a közösségi médiában az arab világban megjelentek a zavargókat támogató jelszavak.
Az események nyugati médiában való fogadtatása kapcsán Sayfo Omar úgy fogalmazott: a mainstream sajtó bagatellizálni próbálta az eseményeket, illetve a tüntetőket igyekezett pozitív színben feltüntetni.
A mainstream reakció elemzéséhez csatlakozva Soós Eszter Petronella kifejtette: a közírók egyik leggyakrabban fejtegetett kérdése most Franciaországban a gyermeknevelés és a szülők felelőssége, ugyanis a beszámolók szerint 14 év alatti gyerekek is részt vettek az erőszakba torkolló tüntetésekben. Ennek kapcsán a francia értelmiség egy része a szülői tekintély kérdését boncolja a közbeszédben, miközben a francia társadalom – a zavargások hatására – ismét rendpárti, jobboldali irányba mozdult el. A szakértő hozzátette: az elmúlt évek válságos időszakaiban ez folyamatosan tapasztalható volt, ami a választási eredményekben is lecsapódik.
A tömeges bevándorlással kezdődött minden
Sayfo Omar szerint a franciaországi zavargások a XX. századi tömeges migrációval, majd az azt követő családegyesítésekkel, valamint az ebből kialakuló párhuzamos társadalmakkal kezdődött. Az elemző szerint a hasonló kultúrkörből származó, hasonló dialektust beszélő bevándorlók blokkjaiból olyan zárványok keletkezhetnek, amelyek a többségi társadalom, de még a hatóságok számára is átláthatatlanná válnak. Ezekre a közösségekre Sayfo Omar szerint óriási hatást gyakorolt a '80-as években a tengerentúlról érkező ellenkultúra is, amely a többségi társadalommal való szembenállást idealizálja.
Az elemző szerint erre az alapra épült rá a párhuzamos társadalmak problémakörének iszlamizálása és a radikalizáció. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a zavargásokban részt vevő fiatalok identitásának csak marginális része a vallás, hiszen a vallását gyakorló ember ritkán fogyaszt marihuánát vagy alkoholt – főleg muszlim körökben. Az elemző elmondta azt is, hogy az európai iszlamizációért felelős személyek jellemzően saját hazájukban nem megtűrt, szélsőséges elemeknek minősültek, így kerültek Európába. Ezek az emberek a negyedik, ötödik generációs, elgyökértelenedett muszlim kultúrkörből származó bevándorló fiataloknak próbálnak identitást kölcsönözni. Sayfo Omar szerint ugyanis amíg az elsőgenerációs bevándorlók kulturális muszlimok, akik több száz éves kulturális fejlődés által organikus módon kialakuló formában gyakorolják hitüket, addig a negyedik, ötödik generáció már gyökereitől elszakadt tömeg, akik a radikális szalafista tanokból szerzik identitásukat.
A zavargók számára az iszlám mint ellenkulturális elem jelenik meg, amivel szembe lehet helyezkedni a többségi társadalommal
– fogalmazott, hozzátéve: a popkultúrán keresztül jelszavak szintjére vulgarizált tanítások mentén része a migráns hátterű fiatalok identitásának az iszlám vallás.
Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat
