Gulyás Gergely a PS-nek: megnyugodhat a WWF, nem most dőlnek le a környezetvédelem utolsó bástyái
A Dunaferr megmentéséért modósították a kormányrendeletet, a WWF Magyarország túl korán kiáltott farkast – derült ki az aktuális Kormányinfón, ahol portálunk megtudta: hazánk lazán és jó kedéllyel jelezte Brüsszelben, hogy nem járul hozzá a hét éves költségvetés százmilliárd eurós toldozgatásához. Gulyás Gergely érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy Brüsszel egyre kínosabb indokokat talál ki, miért nem fizet Magyarországnak: legutóbb már arról érdeklődtek, pontosan hány szobát is kapott az Országos Bírósági Tanács és azok ki voltak-e festve.
Kimerítő, közel két órás Kormányinfó utolsó kérdezőinek egyikeként kapott lehetőséget a PestiSrácok.hu csütörtökön, ami azért is volt örvendetes, mert a korábbi alkalommal portálunk időhiány miatt kiszorult a lehetőséget kapó médiumok közül. Éppen ezért elsőként hoppon maradt kolléganőnk legújabb cikke kapcsán érdeklődtünk a kancelláriaminisztertől a magyar álláspontról a tagállami EU-nagykövetek brüsszeli konferenciájával összefüggésben, ahol a hét éves uniós költségvetés közel százmilliárd eurós kiegészítéséről tárgyaltak. Gulyás Gergely kijelentette:
jó kedéllyel és kedvesen jeleztük, hogy nem támogatjuk.
A cikkre hivatkozva felvetettük, elképzelhető-e, hogy a költségvetés módosítása érdekében egyes tagállamok, például Németország elérik, hogy Magyarország ne tudjon élni a vétójogával. Gulyás Gergely kérdésünkre reagálva elmondta: Németország sem sokat tett az elmúlt évtizedekben azért, hogy a múltjának a diktatórikus elemeivel szakítson, és ha nem akar oda visszatérni, akkor nem tiporhat sárba egy szerződést, amely az egyhangú döntés szabályát rögzíti.
Hogyha valami egyhangú, az egyhangú; akkor nem lesz egyhangú, hogyha a szerződést módosítjuk. De miután a szerződésmódosítási egyhangúságra van szükség, ezért pillanatnyilag az ügynek az a megoldása, hogy konszenzust kell teremteni
– foglalta össze a kancelláriaminiszter, hol zárul össze a logikai láncolat a magyar vétójogot elvenni szándékozó országok előtt.
Szinte már ciki Brüsszel vergődése, ahogy keresi a kifogásokat, csak ne kelljen fizetni
Portálunk azzal kapcsolatban is kérdezett, amikor egy július végi Kormányinfón jelentette be a kancelláriaminiszter, hogy a kormány megküldte Brüsszelnek első, 238 millió euróról szóló költségnyilatkozatát, onnantól számítva pedig Brüsszelnek 90 nap állt rendelkezésre, hogy fizessen, vagy ürügyet találjon a nem fizetésre. Most a félidő lejártával arról érdeklődtünk, hol tartanak a kifizetések. Gulyás Gergely elmondta: a fizetési meghagyásra Brüsszel most éppen egy újabb kritikával reagált, amelyben arról érdeklődtek, hány szobát kapott az Országos Bírósági Tanács.
Amíg válaszolunk, addig csúszik a határidő, tehát még némi időt is szerez magának a Bizottság. Aztán pontosan megírjuk, hány négyzetméter szobát kaptak, melyik volt frissen kifestve, vagy nem teljesen frissen. Ezt elégedetten elolvassák Brüsszelben, és utána remélem, hogy folyósítják a 238 millió eurót, illetve aztán nagyon sok millió eurót, amivel még tartoznak
– jellemezte a helyzet abszurditását Gulyás Gergely, aki már a Kormányinfó elején is úgy fogalmazott, hogy Brüsszel egyre kínosabb ötletekkel próbálja kihúzni a lengyel választásokig, amelytől baloldali fordulatot remél.
A kormányrendelet módosítását a Dunaferr-re szabták
Végezetül, bár a Kormányinfón többször szóba került, egy tisztázó kérdés keretében kitértünk arra a kormányrendelet-módosításra, amely a WWF Magyarország állítása szerint az utolsó szöget verte be a magyar környezetvédelem koporsójába. A zöld szervezet ugyanis úgy értékelte, hogy ezentúl a cégeknek lehetőségük van környezetvédelmi jogsértés esetén szerződéskötéssel kibújni a bezárás alól. Ez például a bátonyterenyei, a környezetvédelmi előírásokat rendre áthágó akkumulátor-újrahasznosító üzem esetén lenne például problémás, amelyet pont emiatt végül be is zártak. Gulyás Gergely válaszában elmondta: a kormányrendelet valójában a Dunaferr megmentését célozta, a kohót ugyanis nem lehet leállítani, mert százmilliós költség újraindítani. Ezért kapott olyan könnyítést, hogy a működése közben lehessen a hibákat, kihágásokat kijavítani. A kancelláriaminiszter kiemelte: egy újabb rendeletben ennek megerősítéseként azt is megszabták, hogy csak miniszteri jóváhagyással és csak nyilvánosan kerülhet ilyen státuszba cég. Hangsúlyozta: a törvény egyetlenegy akkumulátorgyárra sem vonatkozhat, ott a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat be kell tartani.
A Dunaferr esetében szerintem indokolt az államnak ezt a felhatalmazást megadni, de csak minősített nemzetgazdasági érdek esetén lehet ezt megtenni
– jelentette ki Gulyás Gergely.
Vezetőkép: MTI/Soós Lajos
