200 magyar katona szolgálhat Csádban, elítélte a Hamász támadását az Országgyűlés, a gyors reagálás miatt szükséges a veszélyhelyzet fenntartása – A szerdai parlamenti nap összefoglalója
Ülésezett szerdán az Országgyűlés, ahol többek között a KDNP a brüsszeli politika kudarcáról beszélt napirend előtt, és a Fidesz felszólalója is az uniós bevándorláspolitikát bírálta. Továbbá a munkavállalók támogatásáról, az oktatás és az egészségügy állapotáról, és az építészetről szóló törvény a Balatont érintő rendelkezéseiről is beszéltek képviselők. Nemzetközi egyezményeket hirdetett ki szerdán az Országgyűlés, és a magyar építészet napjává nyilvánította december 16-át. A parlament azt is megállapította, hogy sérti a szubszidiaritás elvét egy készülő új uniós rendelettervezet. Továbbá politikai nyilatkozatban ítélte el az Országgyűlés a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását, és együttérzését fejezte ki azok felé, akik elszenvedték a támadásokat, elveszítették hozzátartozójukat, szeretteiket. A kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslatot 168 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a parlament.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt: a XXI. század a veszélyek, kihívások, valamint újabb és újabb háborúk évszázadává kezd alakulni, és ebben a helyzetben azt látják, hogy a "józan ész eltűnik a brüsszeli döntéshozók szótárából", és helytelen válaszokat adnak a kihívásokra. Úgy vélte: a migrációval kapcsolatban az Európai Unió észszerűtlen döntéseket hoz, így például a "migránskvótára" és a "migránsgettók" létrehozására vonatkozóan.
Arra kérte a kormányt, ezt soha ne fogadja el, továbbra is védje meg a magyar határokat. Az orosz–ukrán háború brüsszeli kezelését is "sajátosnak" nevezte, mondván, az EU a háborút szítja, fegyvereket és pénzt szállít, hogy a háború minél tovább tartson, minél több ember pusztulását okozva. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a Hamász terrortámadását követően mindössze négy ország – Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország – maradt az unióban, amely kiáll Izrael mellett, és támogatja önvédelemhez való jogát. A migráció káros következményének nevezte, hogy Nyugat-Európa számos országában tömegek tüntetnek a Hamász mellett.
Elítélte a Hamász támadását a parlament
Politikai nyilatkozatban ítélte el az Országgyűlés a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását, és együttérzését fejezte ki azok felé, akik elszenvedték a támadásokat, elveszítették hozzátartozójukat, szeretteiket. A kormánypárti frakcióvezetők által benyújtott javaslatot 168 igen, két nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Hadházy Ákos és Novák Előd nemmel szavaztak. A Momentum nem vett részt a szavazáson. A dokumentum leszögezi, hogy Magyarország elítéli a terroristákat és az áldozatok oldalán áll, valamint elismeri Izrael jogát az önvédelemre.
A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy közvetlen és súlyos kockázatot jelentenek Európa biztonságára az ellenőrzés nélkül, nagy számban beengedett tömegek, akik között ott vannak a Hamász és más terrorszervezetek megbízottjai is. Az Országgyűlés azt is deklarálta: ez a "felelőtlen és elhibázott" migrációs politika egyenes következménye.
Fidesz: a csádi magyar katonai misszió hozzájárul a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelemhez
A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán. Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: évek óta milliószámra jönnek a migránsok, köztük a szélsőségesek és a terroristák is a Közel-Kelet és a Balkán térségéből, valamint Afrikából Európába. Szerinte a brüsszeli bürokraták és az EP baloldali politikusai nem megállítani, hanem megszervezni akarják a migrációt, az embercsempész bűnözői bandák a Soros-szervezetek segítségével ellenőrizetlenül utaztatják a migránsokat.
Ennek következménye az is, hogy a második világháború óta nem látott mértékben nőtt az agresszív, cselekvő antiszemitizmus Európában
– tette hozzá. Kiemelte: a kormány szubszaharai térséggel kapcsolatos külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező illegális migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyteremtéssel lehet hatékonyan kezelni. Hangsúlyozta: a csádi magyar katonai misszió a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migrációt kiváltó okok megszüntetéséhez is. Elmondta: egy legfeljebb 200, váltási időszakban 400 fős kontingensről lenne szó, amely tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátásában, a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásában, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatásában venne részt, szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben.
KDNP: a gyors reagálás miatt szükséges a veszélyhelyzet
A veszélyhelyzet jövő év májusáig szóló meghosszabbítását lehetővé tévő törvényjavaslatot is megtárgyalta szerdán az Országgyűlés. Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy korábban tényleg felfüggesztették a jogállamot, méghozzá 2006. október 23-án és az azt követő napokban. Közölte: valóban háború van a szomszédban, ezzel a veszélyek korának egy újabb fejezete indult el a keleti szomszédságunkban.
A kormánypártok elítélik az orosz agressziót és kiállnak Ukrajna területi integritása mellett
– tette hozzá. Azt mondta: a veszélyhelyzetre azért van szükség, hogy a kormány gyorsan tudjon reagálni a fejleményekre.
A mai napig sokan érkeznek Ukrajnából, továbbra is terhet ró a menekültek ellátása az országra
– jegyezte meg. Kifejtette: elképesztő nagyságrendben érkeztek illegális migránsok az elmúlt időben a déli határhoz.
A baloldal minden olyan javaslatot megszavaz az Európai Parlamentben, amely arról szól, hogy minél több migráns érkezzen ide
– vélekedett. Nacsa Lőrinc kiemelte: jó lenne, ha nem lenne indokolt fenntartani a veszélyhelyzetet, de a háború pusztítóbb és véresebb, mint az elmúlt hónapokban volt.
Ráadásul más konfliktusok is vannak Európa szomszédságában
– fűzte hozzá.
A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem
A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés. Az indítványt ismertető Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy egy több területet érintő gyűjtőjogszabályról van szó.
A törvényjavaslat alapján 2024. március 1-re az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát
– hívta fel a figyelmet.
Az indítvány az egészségügyi szakdolgozók számára sávos fizetési rendszert vezet be és meghatározza a minimálisan és maximálisan fizethető bért
– tette hozzá.
Bizonyos, miniszteri rendeletben meghatározott gyógyászati segédeszközöket a forgalmazó a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál magasabb, az egészségügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározottnál áron értékesíthet
– emelte ki.
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény módosítása pontosítja a miniszter jogkörét és egyértelműsíti, hogy az etikai eljárások átalakítása miatt a Magyar Orvosi Kamarára milyen eltérő szabályok vonatkoznak
– mondta Rétvári Bence. Arra is kitért, hogy az indítvány módosítja a nikotinmentes utántöltő flakonok, a nikotinmentes patronok és a dohányzást helyettesítő nikotinos termékek szabályozását.
A törvény a kommunikációs fogyatékossággal élőkkel bővíti a fogyatékossággal élő személyek körét. Egyúttal a fogyatékos támogatásra jogosító súlyos fogyatékos állapotok között nevesíti a beszédfogyatékosságot, amennyiben az tartósan vagy véglegesen fennáll és kizárja az önálló életvitelt
– mutatott rá Rétvári Bence.
A jövőben a polgárőregyesületek kép- és hangfelvételt is készíthetnek, illetve megfigyelést is folytathatnak, de csak az államhatár védelmében, az illegális migráció megakadályozása és eltűnt személyek és tárgyak felkutatásának érdekében. Ezentúl egy polgárőr részére csak egy igazolványt lehet kiállítani, a tagfelvételi kérelem benyújtásához pedig erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni a büntetlen előéletet
– hangsúlyozta.
A gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírság esetében tájékoztatást kell adni a helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről
– emlékeztetett.
A javasolt módosítás alapján az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó ügyfél esetében nincs szükség papíralapú tájékoztatásra
– tette hozzá. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a jogszabály rendelkezik a rendvédelmi igazgatási jogviszony fizetési fokozataihoz tartozó illetménysáv felső határainak differenciált emeléséről.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
