Donáth Anna és Cseh Katalin felveszik a milliós fizetésüket a Magyarország elleni felszólalásokért, valós munkát viszont nem végeznek
Cseh Katalin és Donáth Anna – két magyar momentumos parlamenti képviselő Brüsszelben. Mindketten aktívak, amikor Magyarország ellen kell felszólalni, dea Tűzfalcsoportarra volt kíváncsi, hogy mit csinálnak, amikor nem a saját hazájukat támadják. A portál megnézte a két képviselő brüsszeli tevékenységét és lesújtó képet kaptak. Milliós fizetés, nulla eredménnyel. Találkozó gyógyszergyártókkal, az amerikai nagykövettel, különféle NGO-kal, de egyetlen egy olyan beadványt, felszólalást sem találtunk, amelyben Magyarország, a magyar emberek érdekeit vették volna a védelmükbe, számolt be a Tűzfalcsoport.Cseh Katalin az egyike azoknak a politikusoknak, akik aktívan dolgoznak azon, hogy a kormány és Brüsszel között az uniós pénzekről szóló tárgyalások megakadjanak. Ő az a politikus, aki azért lobbizik, hogy NGO-k, politikai szervezetek is pályázhassanak az uniós támogatásokért.
Az Európai Parlament hivatalos adatlapja szerint Cseh Katalint olyan ügyek foglalkoztatják, mint:
a holland gyermekgondozási ellátással kapcsolatos botrány, intézményi rasszizmus és algoritmusok.
Nem túl aktív politikusként, 2022-ben ezt a szóbeli választ igénylő kérdés tette fel többedmagával. Idén az egyik első, szintén szóbeli választ igénylő kérdése az volt, hogy mi az Európai Unió stratégiája a túszdiplomácia ellen. De Cseh Katalin a plenáris ülés vitáiban is általában „releváns”, az Európai Uniót, az európai embereket fundamentálisan foglalkoztató kérdésekkel szeret előrukkolni, mint például:
- Az emberi jogok bangladesi helyzete, különös tekintettel az Odhikar ügyére.
- A brazil demokratikus intézmények megrohamozása.
- Alexej Navalnij és más politikai foglyok embertelen börtönkörülményeinek közelmúltbeli rosszabbodása Oroszországban
- Az emberijog-védők helyzete Szváziföldön, különös tekintettel Thulani Maseko meggyilkolására
- Az Európai Unió iránymutatásai az emberi jogok védelmezőiről (vita).
- Ahmed Manszúr emberijog-védő ügye az Egyesült Arab Emírségekben
- A halálbüntetés Szaúd-Arábiában, nevezetesen Musztafa Hásim ed-Darvís és Abdelláh el-Hovajti ügye.
- Az emberi jogok helyzetének romlása Algériában, különös tekintettel Khaled Drareni újságíró ügyére.
A szívén viseli továbbá a nigériai énekesek sorsát is. Egyik 2023 szeptemberi felszólalását a következő címmel tette meg: „Yahaya Sharif Aminu énekest istenkáromlásért halálbüntetés és kivégzés veszélye fenyegeti Nigériában.”
Mi a helyzet a migráció kérdésével?
A momentumos képviselő viszont soha, egyetlen alkalommal sem szólalt fel a Brüsszel által létrehozott európai migránsgettókban egyre nagyobb méreteket öltő sáriatörvénykezés ellen. Nigériában zavarja, de Európában nem annyira? Cseh Katalin a nigériai zenészeken túl leginkább a magyar jogállamisággal foglalkozik. Természetesen úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem érdemli meg az uniós forrásokat, szinte minden egyes felszólalásában orbánozik.
Azonban szeret geopolitikai kérdésekkel is foglalkozni. Felszólaló volt a „kínai ellenszankciók uniós szervezetek, valamint európai parlamenti és parlamenti képviselők ellen” címet viselő vitában is, ahol kifejtette, hogy „ez a Parlament a kínai vezetés végső rémálma – egy egységes, értékalapú koalíció, ahol a nyugati demokráciák visszavágnak a kínai rezsim brutalitása ellen. Kína retteg az egységes és értékalapú európai külpolitikától.”
Cseh szerint Kína retteg az Európai Parlamenttől. Attól az Európai Parlementtől és attól a Brüsszeltől, amely nem volt képes megállítani az orosz-ukrán háborút és a migrációs válságot. Ennek következtében pedig nap, mint nap muzulmán terrortámadások tartják rettegésben a Nyugati világ lakóit. Azonban a baloldali politikus felszólalásait, írásbeli kérdéseit, beadványait, előterjesztéseit átböngészve nem találtunk egyetlen egy utalást sem arra, hogy meg kell állítani a migrációt.
Donáth Anna is megéri a pénzét
Megnéztük Donáth Anna képviselő plenáris üléseken elhangzott beszédeit és a plenáris vitákhoz kapcsolódó írásbeli nyilatkozatait is. A nyilvánosan elérhető adatlapja szerint ő számottevően kevesebb témához szólt hozzá. Ezek a romaintegráció és a zöld átállás köré csoportosulnak. Azonban nagyon aktív tevékenységet fejt ki jogállamisági kérdésekben. A lengyel, a magyar, a máltai, a görög és a spanyol jogállamisági vitában is aktívan részt vett. Természetesen, ahol csak tud, ott Magyarország ellen emel szót. Azonban, ha találkozóit nézzük, akkor egy dolog szembetűnő. Gyakran találkozott migránspárti szervezetekkel.
A Menedék, Migránsokat Segítő Egyesületen túl találkozott a globális migrációt segítő ACT Alliance nevű szervezettel, illetve az EASO (Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége) képviselőivel. Míg Cseh Katalin sok esetben irreleváns, az európai emberek életére semmilyen hatással nem lévő, marginális ügyekkel foglalkozik, addig Donáth Anna aktívan beleveti magát a Brüsszelben zajló, hazánk elleni boszorkányüldözésbe. Nincs kétség, hogy a jogállamisági jelentések mellett a migráció a másik kedvenc témája.
Egyikőjüktől sem hallottunk, olvastunk olyan javaslatot felvetést, melyarra irányult volna, hogy miképp tudjuk megállítani a migrációt, vagy a nyugaton tomboló terrort.
Kicsoda Luis Cano? - Mi a Momentum titkos stratégiája?
Az már egy ideje visszatérő elem az ellenzéki térfélen, hogy - önálló gondolatok és valós program hiányában - a nemzetközi baloldal magyarellenes palettájának szereplőihez nyúlnak politikájuk alakításához és igazolásához, ám a magyar érdekek szerencséjére, ezt mindezidáig sikertelenül tették. A baloldaltól a rendszerváltás után sem áll távol, hogy külföldről hívjon „segítséget”, amely - nemzeti érdekkel ellentétes - felfogásba tökéletesen illeszkedik Luis Cano személye is.
A venezuelai származású Luis Cano 2009-ben költözött el a dél-amerikai államból, majd négy különböző országban élt, mígnem - saját szavaival élve - „magyar férfivá nem vált”. Magyarországi tanulmányait Soros György egyetemén, a CEU-n folytatta, ahol az egyetemi életbe is szervesen bekapcsolódott: a 2018-as CEU-tüntetések során például felszólalásában siratta a magyar demokráciát.
Jól jellemzi az akkori megmozdulások politikai indíttatását, hogy miközben Cano látszólag „civil diákként” aggódott az oktatás szabadságáért, mindeközben a Momentum Mozgalomnál tartott képzéseket aktivistáknak és képviselőjelölteknek.
A kitartó munka végeredményben meghozta gyümölcsét, ugyanis
2019-ben már Donáth Anna közvetlen környezetében kapott tanácsadói megbízást. 2021-ben pedig már a „Momentum Mozgalom budapesti kampányban bennfentestanácsadójaként”tartott előadást arról Brüsszelben, hogy miként lehet eredményesen kampányolni a „populista és tekintélyelvű” Orbán-kormánnyal szemben.
Az aktivista a tavalyi választási kampányban - többek között - saját YouTube felületén a szokásos baloldali mantrákat ismételgetve, megállás nélkül bírálta a polgári-nemzeti magyar kormányt és Orbán Viktor miniszterelnököt, miközben ezzel párhuzamosan töretlenül népszerűsítette az ellenzéki pártokat és politikusokat, miközben idén a feltörekvő csillag az Európai Liberálisok elismerésében részesült eddigi tevékenysége alapján.
Cano politikai szerepvállalása azonban nem merül ki ennyiben, 2022-ben ugyanis megalapította a „Szivárvány Platform” (Rainbow Platform) nevű saját „mozgalmát”,amelynek deklarált célja, hogy „az LMBTQI+ hangok felemelésével, olyan példaképeket hozzon létre, akik politikai elkötelezettségre és változásra ösztönözhetnek”. Minderre azért van szükség, mert a szervezet meglátása szerint „ahhoz, hogy az LMBTQI+ emberek egyenlő képviseletet érjenek el, sokkal több leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queerpolitikusra van szükség képviselői pozícióban”.
A Tűzfalcsoport kiemelte, nagy valószínűség szerint nem Luis Cano az utolsó olyan, a hazai ellenzék által támogatott politikai aktivista, aki a magyar emberek demokratikus döntésének relativizálásáért és a nyílt társadalom eszméjének odaadó kiszolgálásáért a nemzetközi baloldal elismerésében részesülhet. A Momentum pedig - ismerve a párt magyar érdekkel szembe helyezkedő politikáját - mindezt önazonosan kívánja kamatoztatni. Minden jel arra mutat tehát, hogy továbbra is arra számíthatunk, hogy az ellenzék a jövőben is idegen érdekek mentén fogja alakítani politikáját. Ebben csupán a külföldi szakértők személye változik, de a baloldal hozzáállása nem.
Forrás: Tűzfalcsoport
