Az összmagyarság erős hálózata egy szétcsúszó világban – Véget ért a nemzetpolitikai nagyhét (VIDEÓ)
Egy szétcsúszó Európai Unióban, a világpolitika új, kettős csillagú nagyhatalmi rendszerében az összmagyar közösség erős világhálózatának kell szilárd alapot biztosítani a nemzet jövőjének – így összegezhető a "nemzetpolitikai nagyhét" tanulsága, amelynek két csúcsrendezvénye a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet volt. A két legjelentősebb magyar nemzetpolitikai fórum közös zárónyilatkozatban határozta meg, hogy a következő tematikus év, azaz 2024 az Együttműködő nemzet éve lesz. Összegző beszámolónk következik a nemzetpolitika eddigi eredményeiről és irányairól, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár ismertetett.
A nemzetpolitikai nagyhét két rendezvényének sajtónyilvános részén Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott összegző előadást. Orbán Viktor a MÁÉRT-en hagyományosan átfogó képet adott a határon túli szervezeteknek a világ eseményeinek magyar vonatkozásairól, illetve hazánk politikájáról, nemzetpolitikai irányairól. Kitért többek között az orosz–ukrán háborúra, amellyel kapcsolatban kiemelte: jelen pillanatban
semmi sincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, tekintettel arra, hogy olyan útvonalon haladnak, amely meggyőződésük szerint a semmibe vezet, és ehhez nem akarunk asszisztálni.
A miniszterelnök kifejtette: hazánk a „legrosszabb érzésekkel teszi mindezt”, de nem változtathat külpolitikáján, amelynek célja, hogy a Kárpát-medence magyarsága kimaradjon a háborúból, még ha ez az álláspont jelenleg a kárpátaljai magyarok mindennapjait meg is nehezíti. Orbán Viktor emellett szólt a migrációs helyzetről és az Európai Unió helyzetéről, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett: két gazdasági erő van a jelenleg a világpolitika egén, Európának pedig utat kell találnia, hogy elzárkózás helyett szembenézzen fokozatos eljelentéktelenedésével, és megfelelően pozícionálja magát.
A világ, amely körülvesz bennünket és amely számunkra fontos – hiszen egy elszigetelődő Magyarországnak nincs jövője – a szétcsúszás állapotában van
– jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: ebben a leépülésben ráadásul semmi heroikus nincs, az Európai Unió nem fog látványosan összedőlni, egyszerűen csak szét fog csúszni. Kiemelte:
a nemzetstratégia velejévé kell tenni, hogy ebben a széthullásban a magyar egység minél jobban fennmaradjon és tovább erősödjön.
Semjén Zsolt a Diaszpóra Tanácson beszélt arról, a 2010-ben újragondolt nemzetpolitika alaptézise, hogy a magyar állam értelme és célja a magyar nemzet fennmaradása, életminőségének javulása, amely csak akkor tud megvalósulni, ha minden nemzetrész fennmarad. A miniszterelnök-helyettes a magyarságot háromlábú székhez hasonlította, amelynek az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága képezi a lábait. Kitért ugyanakkor arra, hogy bár Trianont követően száz év óta hátrányt jelentett magyarnak lenni,
most eljött az ideje, hogy az végre előny legyen, hogy a magyarságnak jobb iskolái, megnövekedett gazdasági lehetőségei legyenek, és a magyar állampolgárság által a közjogi értelemben vett nemzetnek is teljes jogú tagja lehessen minden magyar.
Potápi Árpád János szintén a Diaszpóra Tanács előtt elmondott köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar jövő zálogai a gyermekek és a fiatalok, és ez a nemzetpolitika egészére is érvényes, hiszen ha nincsen utánpótlás, ha a fiatalokat nem erősítjük meg magyar identitásukban, akkor az a nemzetrész elvész. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár megjegyezte: a hétvégi magyar iskolák egyre szaporodó száma azt jelzi, a magyarok a világ minden táján összefognak, közösséget alkotnak, iskolákat hoznak létre. Potápi Árpád János némileg Orbán Viktor kijelentéseire is előzetesen reagálva arról beszélt: az elmúlt évtizedben a kormánynek és a határon túli szervezeteknek komoly munkája fekszik abba, hogy a magyar nemzetet „nemcsak egy politikai entitásnak, egy kulturális örökségnek tekintsük, hanem hálózatok hálózatának”. Mint fogalmazott, ezt azt jelenti, hogy
az élet minden területére kiterjedő hálózatot építünk, akár az oktatásról, akár a kultúráról, akár a sportról, akár a médiáról, vagy az egyházakról legyen szó. Olyan hálózatokat, amelyek lefedik az egész nemzetet és éltetni próbálják azt.
Nemzetpolitikai eredmények számokban
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a két rendezvényt záró pénteki sajtótájékoztató elején összegezte azokat a nemzetpolitikai eredményeket, amelyekről korábban a Diaszpóra Tanácson is beszámolt.
- 2010-hez képest minimum megtízszereződött a határon túliak támogatása.
- Az óvodáktól kezdve a Sapientia Egyetemig a magyar állam tartja fenn alapvetően a külhoni iskolákat, összességében 1300 milliárdot fordít erre az állam.
- Az elmúlt években 5500 szervezet kapott így támogatást, 7000 komoly beruházás valósult meg.
- 96 nemzeti jelentőségű intézmény állandó jellegű finanszírozásban részesül, ez 115 milliárd forintot jelent.
- A Szülőföldön magyarul programban minden magyar óvodába és oktatási intézménybe járó gyermek százezer forint támogatásban részesül.
- Több mint 220 ezer gyerek jár külhoni oktatási intézménybe, a diaszpórák hétvégi iskoláit is beleszámítva 300 ezer külhoni gyerek tanul magyarul valamilyen formában.
- A Határtalanul program keretében eddig 520 ezer magyarországi gyerek jutott el intézményesen valamelyik Kárpát-medencei magyar közösséghez.
- Az óvodafejlesztési program keretében 900 óvoda épült a Kárpát-medencében.
- Kárpátaljára szociális támogatásként évi 2,5 milliárd forintot biztosít a magyar állam, ezen kívül 4000 óvodás és kisiskolás étkezését biztosítja, 8000 személy pedig – tanárok, orvosok, lelkészek – kiegészítő fizetésben részesülnek. Ennek is köszönhetően a kárpátaljai magyar gyerekek 82 százaléka megmaradt ezekben az intézményekben.
- A külhonból 51 ezren igényelték az anyasági támogatást, a babakötvényt 47 ezren.
- 2013 óta ezer ösztöndíjas teljesített szolgálatot a diaszpórában.
- Jelenleg 1 millió 175 ezer nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká, teljes jogú magyar állampolgárrá.
Indul a Nemzeti Virtuális Tér és a Hazaváró szolgáltatás
A sajtótájékoztatón ugyanakkor Semjén Zsolt külön kitért a január 1-jével tesztjelleggel beinduló Nemzeti Virtuális Térről, amelyet Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár készített elő. Mint a miniszterelnök-helyettes kifejtette, a fejlesztés célja, hogy minden magyar, éljen bárhol a világon, egy online felületen hozzáférjen egyfelől a magyar állam minden létező szolgáltatásához, ami a magyar állampolgárokat megilleti, másfelől pedig a közszolgálati adások teljességéhez, beleértve a sportközvetítéseket. Mint megjegyezte, a Nemzeti Virtuális Tér létrehozását nagyban akadályozta az Európai Unió, amely magyarországi lakcímhez kötné a szolgáltatást, ez azonban az anyaországi magyaroknak is korlátozást jelentene.
Semjén Zsolt szólt a szintén nemrégiben létrehozott Welcome Office, magyarul Hazaváró Iroda szolgáltatásról is, amely egyrészt ügyfélbarát módon egy honlapon keresztül minden releváns információt és segítséget megad a hazatelepülni szándékozóknak magyar és angol nyelven, másrészt részét képezi annak a 27 kormányablaknak a hazai hálózata, ahol személyesen lehet ilyen tárgyú ügyeket elintézni, beleértve a nyugdíj vagy a társadalombiztosítás kérdését. Mint megjegyezte, minden évben 20 ezer nyugati magyar költözik haza Magyarországra.
Potápi Árpád János a sajtótájékoztatón elöljáróban kiemelte: mindkét nemzetpolitikai fórum döntött arról, hogy a következő tematikus év, azaz 2024 az Együttműködő nemzet éve legyen. Mint kiemelte,
az együttműködésre óriási szükség van, bárhol is élünk a világban, akár a diaszpóra közösségeiben, akár pedig a Kárpát-medence térségeiben.
Hozzátette:
ha mi, magyarok összefogunk, együttműködünk, akkor bármilyen nehéz helyzetben mindig egységesek leszünk, illetve egységes álláspontot képviselünk, és minden magyart megpróbálunk megőrizni magyarnak és a biztonságát szavatolni attól függetlenül, hogy hol élnek.
A kihívásokat lehetőséggé kell változtatni
Portálunk a sajtótájékoztatón Orbán Viktor Európa szétcsúszásáról szóló kijelentése kapcsán is kérdezett, abban a tekintetben, hogyan hat ez a nemzetpolitikára. Semjén Zsolt elöljáróban kiemelte: a magyarság egyik reménysége, hogy „a Szentlélek nem szociológiai kategória”. Ugyanakkor hozzátette: a kihívásokra természetesen választ kell adni, ennek egyik módja a magyarság szerveződése. Mint fogalmazott,
amennyire lehet, fölkészülünk, megerősítjük magunkat, és próbálunk szembenézni a realitásokkal és kihívásokkal. Az a küldetésünk, hogy a kihívásokat lehetőséggé változtassuk.
Portálunk kérdésére Potápi Árpád János úgy reagált: a hálózatok szövésével, építésével nem most kezdett foglalkozni a nemzetpolitika. Mint az államtitkár fogalmazott,
a 2010-es évek közepétől építjük ezeket a hálózatokat az élet minden területén, a foglalkozásokban, a hivatásoknál, azok között, akiknek közös érdeklődési területük van a sporttól a kultúráig, az oktatástól egészen az orvoslásig. Ezek a hálózatok egymást tudják segíteni, illetve a hálózatokban együttműködő emberek, foglalkozásokat űzők egymást tudják támogatni.
Mint megjegyezte, nagyon fontos, hogy ezek a közösségek, hálózatok a magyar kormány segítsége nélkül is önállóan tudjanak fejlődni.
Bár a figyelemfelkeltés céljából a Magyar Diaszpóra Tanács és a MÁÉRT eredményeit bemutató sajtótájékoztatót a korábbi években is azzal harangoztuk be, mely pártok nem vettek részt az összmagyarságot megszólító rendezvényeken, valójában e rendezvények fontosságát nem az határozza meg, kik nem jöttek el. Ugyanakkor persze megemlítésre érdemes, hogy a Demokratikus Koalíció hagyományosan távolmaradt a MÁÉRT-ről, a Párbeszéd pedig csak bejelentkezett, de nem delegált résztvevő tagot. Mivel Gyurcsányékat a nemzeti gondolat ellentétes pólusán találjuk, őket a maga természetes fizikájával taszítja el az összmagyar seregszemle, a Párbeszéd irányába pedig inkább megértéssel kell fordulni, hiszen egy nanopárt, amelynek párttagsága és szavazóbázisa is azonos számokon mozog, és ha szeretne, sem tudna felszabadítható politikust küldeni egy ilyen rendezvényre.
Vezetőkép: MTI/Koszticsák Szilárd
