Igaz, hogy a román háztartások 24 százalékában nincs angolvécé, a Momentum szerint náluk mégis minden jobb – Kövesse velünk az Országgyűlés munkáját élőben!

A napirend előtti felszólalások között a Párbeszéd részéről Szabó Tímea felhívta a figyelmet, hogy tegnap volt az emberi jogok világnapja, ami a kormány szerint egy absztrakt, megfoghatatlan dolog. Mint mondta, az emberi jogok rólunk szólnak, hogy méltóságban tudjuk élni az életünket. Persze a kormány megint szóba került, hiszen Szabó szerint például a hajléktalanok lakhatási joga is sérül. Azonban inkább három dolgot emelt ki a politikus: elsőként említve, hogy egy egyedülálló édesanya egy bérből nem tud megélni ma Magyarországon, ezért a családi pótlékot emelni kellene Szabó szerint. A másik példa az eutanázia kérdése, aminek szintén emberi jognak kellene lennie, és szörnyűnek tartja, hogy ezt a magyar kormány nem engedi meg. Végül a jövő generációjának jogáról beszélt az akkumulátorgyárakkal összefüggésben, a tiszta környezethez való jogot is említve.

Szabó felvetésére Vitályos Eszter államtitkár válaszolt. A családpolitika a kormány részéről megkérdőjelezhetetlen – szögezte le. A segélyezésben élő társadalomban a kormány nem hisz, ennek köszönhetően ma több mint négymillióan dolgoznak. A családtámogatásunk komplex; több mint 30 intézkedés van, amit a családok vehetnek igénybe. Kiemelte: 23 ezer egyedülálló szülő vette már igénybe a csok lehetőségét. A kormány segít mindenkinek elhelyezkedni és olyan bért adni, amiből meg lehet élni. Az eutanáziáról szólva elmondta Vitályos, hogy a kormány már kifejtette az álláspontját.

A Momentum megint bezzegromániázik

A momentumos frakcióvezető, Gelencsér Ferenc bezzegromániával kezdte, mert szerinte lehagyott minket a szomszédos ország. A hazai gazdaság szerinte nem növekszik, ezt csak a kormány hazudja. Egy feladata van a kormánynak, hogy a magyarok jobban éljenek, de ezt a kormány nem tudja biztosítani. Harminc éve nem voltak ilyen rosszak a mutatók – jegyezte meg. Ötletek híján Gelencsér is az akkumulátorgyárak kérdésén lovagolt, na meg a kizsigerelésen. Majd a szemére vetette a kormánynak, hogy nem tudja hazahozni az uniós forrásokat, amit ők is fúrnak. A pedagógusok sem maradhattak ki a felsorolásból, ugyanis sokan felmondtak szerinte. A kórházi fertőzések is fontos témája volt Gelencsérnek. Az inflációval – bár már csak egy számjegyű – a Momentum elégedetlen.

– jegyezte meg.

Rétvári Bence államtitkár válaszában elmondta, hogy a Momentum választhatna egy új szlogent magának: "túl szép ahhoz, hogy magyar legyen".

– mondta, majd felidézte: a román emberek 24 százalékának nincs angolvécéje, továbbá ugyanannyi román gyerek születik Románián belül, mint kívül. A demokráciafelfogásukat pedig jól tükrözi, hogy a Momentumból repül, aki ellentmond a pártnak. Az EU-s forrásokról megjegyezte: Cseh Katalin tudja, hogyan kell hazavinni az EU-s forrásokat. A magyar focisikerekről Rétvári elmondta, hogy a korábbi pártelnökük, Fekete-Győr András korábban leszólta a magyar focit, most meg büszke szurkolóvá avanzsált, mi viszont mindig büszkék vagyunk magyarságunkra.

Nem a külföldi munkásra kell haragudni, hanem a kormányra

A DK részéről Gyurcsány Ferenc szólalt fel és elmondta, hogy magyar munkás nem kell a magyar kormánynak. Az a bér, ami a DK és a munkások szerint jó bér, az a kormány szerint magas. Ezért hoznak alacsony bérért vendégmunkásokat.

– jegyezte meg Gyurcsány. Őket azért is hozzák, hogy a magyar munkást külföldire cseréljék le, mert kevesebbet kell nekik fizetni. Ráadásul a szabályokat is ki lehet kerülni. Gyurcsány megjegyezte, hogy a kialakult helyzetért nem a külföldieket kell utálni, hanem a cégeket és a kormányt.

– jegyezte meg. Közben a Nyugatot háttérbe szorítják és kétes szövetségeseket szereznek például az USA helyett. Összegezve kiemelte:

Válaszában Dömötör Csaba államtitkár elmondta: nagy türelem kell ahhoz, hogy a parlament legnagyobb villalakójától morális témákban tanácsokat hallgassanak. Majd emlékeztetett, hogy a kétezres években egy Motim nevű cégnél elbocsátottak dolgozókat és nem fizettek végkielégítést, mert az bérfeszültséget okozna, majd 300 milliós osztalékot vettek ki ebből a cégből.

– tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy ennyit a cégek profitéhségéről. Emlékeztetett: Európa legszigorúbb idegenrendészeti törvénye lép életbe, ha a baloldal is megszavazza. A cél az, hogy a migrációs kérdést ne lehessen összekeverni a munkavállalással. A béremelésekről elmondta, hogy Gyurcsány alatt 14 százalékkal, ma már 70 százalékkal nőttek a bérek. A minimálbérek emelését sem támogatják, ezt már most is elmondták egy televíziós műsorban. Az EU-s pénzekről pedig elmondta: Dobrev Klára most is beismerte, hogy nem szavazná meg a nekünk járó forrásokat. A munkahelyteremtő beruházásokat támadják, béreket nem emelnének, az infláció elleni intézkedéseket fúrják és ingatlanadót vezetnének be – mondta a DK-ról Dömötör.

Fidesz: Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdése nem esik egybe a magyar nemzeti érdekkel

Illés Boglárka (Fidesz) Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről azt mondta: az se nem előkészített, se nem időszerű, és nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel. Felidézte a magyar uniós tagságot megelőző évtizedes előkészítést és a tárgyalásokat, illetve felhívta a figyelmet a jelenleg is tagságra váró nyugat-balkáni országokra, hangsúlyozva, hogy ha ilyen rövid időn belül elkezdődnének Ukrajna esetében a csatlakozási tárgyalások, akkor az az Európai Unió objektív és érdemeken alapuló bővítéspolitikáját ásná alá.

Dömötör Csaba kiemelte: az Európai Bizottság nem adott választ arra, milyen hatással lenne az ukrán tagság az európai, így a magyar emberek életére, és milyen költségvetési vonatkozásai vannak a csatlakozásnak. Jelezte: a magyar költségvetési támogatás összege Ukrajnának már eddig is meghaladta a 80 milliárd forintot, több mint egymillió menekült érkezett Magyarország területére, és több mint ötezer, Ukrajnából menekült diák tanul magyar iskolákban. Megjegyezte: a szuverenitási vitákkal kapcsolatban minden baloldali politikai egység megmozdult, amely külföldről kap pénzt vagy remél támogatást, és azt mondják, hogy semmiféleképpen ne legyen párbeszéd vagy vita az ukrán tagságról; ezzel szemben a magyar kormány nemzeti konzultációban kérdezi meg az emberek véleményét erről az ügyről is.

Letette esküjét Hornung Ágnes

November harmadikán szomorú hírt közölt a kormánypárt, ugyanis a parlament korelnöke, Turi-Kovács Béla elhunyt. Helyére a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, Hornung Ágnes lép, aki ma letette az esküjét.

MSZP: tavaly nőtt a szegénység Magyarországon

Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH kiadványa szerint tavaly nőtt a szegénység.

– mutatott rá, hozzátéve: alig emelték az ellátásokat, jelentős infláció mellett.

– sérelmezte.

– sorolta a problémákat. Csökkent a születésszám is tavaly. Szólt pártja szociális programjáról, a többi közt arról, hogyan segítenék a felnőtt élet megkezdését.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt: rekordot döntött az emberek megtakarítása. Felidézte: a szocialista kormányok 325 milliárd forintot fordítottak szociális kiadásokra, míg jövőre erre már 1250 milliárd jut. Szólt az ápolási díj megemeléséről, hozzátéve: az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a rászoruló szegények száma is. A gyermekszegénységről szólva közölte: az 29,4 százalék volt a kormányzásuk kezdetekor, most ennek kevesebb mint a fele. Ugyancsak szólt a minimálbér jelentős emeléséről is az elmúlt évtizedben. Ahogy fogalmazott, "nem apró fillérekkel" emelték azt, mint a szocialista kormányok.

Mészáros Lőrinc, Mészáros Lőrinc, Mészáros Lőrinc...

Az ülés az interpellációkkal folytatódott. A Momentum részéről Fekete-Győr András arról érdeklődött, miért jó hazánknak, hogy közpénzek vándorolnak Mészáros Lőrinc cégeihez. Emiatt az Orbán-kormány magyarázattal tartozik. Azzal is vádolta Fekete-Győr Mészárost, hogy nem úgy adózik, ahogyan kellene. Probléma továbbá, hogy nem transzparensek ezek a cégek.

Fónagy János államtitkár válaszában elmondta, hogy Fekete-Győr és közötte hatalmas a különbség. A momentumos csak pár évre tért vissza, de Fónagy messzebbre menve, egészen Trianonig tekintett vissza. Magyarország úgy jutott el a rendszerváltáshoz, hogy nem voltak gyarmatai, nem adta el az államot. A Momentum most magáncégeket piszkál, amelyekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint másra. Szakmailag nem helytálló, amit Fekete-Győr mond: nincs olyan, hogy a szegényebb vagy a gazdagabb többet adózik.

Mi Hazánk: miért támogatja a kormány Izrael háborúját?

Novák Előd (Mi Hazánk) azzal a kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz, miért támogatják Izrael háborúját diplomáciailag a semlegességünk helyett.

– kérdezte, majd arról beszélt: "terrorálamként" folytatja Izrael a háborúját, és "ezt a népirtást, sajnos, Magyarország is támogatja". Azt hangsúlyozta, hogy pártja elítéli a terrorizmus minden formáját, az ENSZ által szorgalmazott kétállami megoldást támogatják, és kiemelte, hogy meg kell akadályozni annak a harmadik világháborúnak a kitörését, amely felé tartunk. Sürgette, hogy hozzák haza az izraeli–libanoni határról és más külföldi missziókból is a magyar katonákat.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára egyetértett az interpellálóval abban, hogy a "dollárbaloldal" hazaárulásait unalomig lehet ismerni; a harmadik világháborút kell megakadályozni, legyen szó az orosz–ukrán vagy a közel-keleti háborúról, abban viszont más véleményen volt, hogy a kormány idegen érdekeket képviselne.

– kérte az interpellálót, arra emlékeztetve, hogy egy terrortámadás váltotta ki a közel-keleti helyzet eszkalációját. "Izraelnek joga van megvédeni magát" és harcolni a terror ellen, és el kell kerülni, hogy államközi konfliktus alakuljon ki a térségben. Azt emelte ki: a civileket meg kell védeni és vissza kell térni az Ábrahám-megállapodások kijelölte útra, mert ez volt a régióban az egyetlen eredményt hozó folyamat.

Népszavazás az aktív eutanáziáért

A Momentumnak végre valami témája akadt, ami nem más, mint az eutanázia kérdése, amely a súlyos betegségben lévő jogász, Karsai Dániel miatt vált ennyire sürgetővé. A beteg férfi ugyanis a strasbourgi bíróság előtt akarja elérni, hogy eutanáziában részesüljön. Bedő Dávid, a párt képviselője pedig most bejelentette, hogy szerintük joga van az aktív eutanáziához mindenkinek, emiatt pedig népszavazást kezdeményeznek.

Gulyás Gergely miniszter válaszában elmondta, hogy az alkotmányos jogszabályok világosan rendelkeznek a népszavazás lehetőségéről, ezért a választási irodához kell először menni, a végső szót pedig a Kúria mondja ki. Ha úgy döntenek, hogy lehet erről népszavazás, akkor 200 ezer aláírást kell gyűjteni és utána jön a képbe az Országgyűlés.

– emelte ki Gulyás.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu