Orbán Viktor: ha gyengébbek lennénk, lehet, hogy rászorulnánk mások segítségére, de köszönjük szépen, nem szorulunk rá (Videó)
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel ismét a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt. A műsor központi témája a miniszterelnök Charles Michelnek írt levele – amelyben Brüsszel Ukrajna-politikájával és a vétóval kapcsolatban fordult az uniós tisztviselőhöz –, és a nemzeti szuverenitásunk védelme.
Orbán Viktor levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez Ukrajna európai integrációjával kapcsolatban. Mint a kormányfő kifejtette, az Európai Bizottságnak addig nem szabad napirendre tűznie az integráció kérdését, amíg nem sikerült kidolgozni az ahhoz kapcsolódó javaslatokat.
Ma nem tudjuk megmondani, hogy Ukrajna belül van-e azon a sávon, amely alapján a tagországok jogállamisága működik
– fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: azt sem tudjuk, mekkora terület és mekkora lakosság csatlakozna az EU-hoz, hiszen a háború még nem zárult le, és az országból továbbra is folyamatosan menekülnek. Orbán Viktor szerint a tagsági tárgyalásokat addig nem lehet elkezdeni, amíg nem tudjuk, milyen következményekkel járna Ukrajna csatlakozása, hiszen az ország újjáépítése a tagállamoktól vonna el forrásokat. A miniszterelnök elsősorban egy stratégiai egyezmény megkötését javasolná.
Európának gazdasági bajai vannak
A kormányfő az Ukrajnának juttatott források kapcsán elmondta, hogy ezeknek meglenne a helyük Európában is. Mint mondta, miközben milliárdokat költünk Kijev felfegyverzésére több tagállamban – szerencsére Magyarországon nem –, nőtt a munkanélküliség, nőttek a rezsiköltségek.
Nagyon sok pénzt, százmilliárd euró fölötti összeget odaadtunk az ukránoknak. Ha ezt nem adtuk volna oda nekik, akkor ma az európai országok jobb állapotban lennének. (...) Európának gazdasági bajai vannak, és közben szórja a pénzt. Vagonokban küldi a fegyvereket és a pénzt Ukrajnába, azért, hogy győzzön a háborúban. De nem győz. A háború helyett a tűzszünetet kellene finanszíroznia Európának
– fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: kérdés, ha akarunk is pénzt küldeni, azt honnan. Tehát a közös költségvetésből vesszük ki az összeget, vagy létrehozunk egy alapot, amelybe a tagállamok önszántukból tehetnek be pénzt. Mint mondta, ő ez utóbbit támogatja.
Ha Ukrajnának pénzt akarunk adni, azt tegyük a költségvetésen kívül, és legyen transzparens
– szögezte le. A miniszterelnök ennek kapcsán hangsúlyozta a nemzeti konzultáció fontosságát, leszögezve, hogy az európai lakosság nem akarja továbbra is fölöslegesen pénzelni Kijevet, a vezetők viszont igen, ezért kell kikérni a magyarok véleményét.
Van, amikor 11 emberrel nem lehet meccset nyerni. Szükség van a tizenkettedik emberre, az pedig a közösség
– hasonlította a konzultáció fontosságát egy sportpélda alapján.
Nem kell megijednünk a birodalmaktól
A szuverenitásunkba való beavatkozási kísérletek kapcsán Orbán Viktor kijelentette: hazánk történelmének egyik tanulsága, hogy körülöttünk mindig nálunk nagyobb birodalmak voltak, akiknek nálunk "nálunk nagyobb az étvágya".
Nem mi akartunk beléjük harapni sohasem, hanem őt akartak belénk harapni. Ilyen a történelem, ilyen az emberi természet és ilyen a birodalmak törvénye. Mi azt a taktikát választottuk, hogy úgy mozgunk, hogy minden birodalom temetésén ott tudjunk lenni, és ott is voltunk mindegyiken. Ez az első tanulság: hogy nem kell megijedni a birodalmaktól
– foglalta össze a kormányfő, hozzátéve: itt vagyunk ezen a területen 1100 éve, és megtanultuk, hogyan rendezzük be a hazánkat, ezért nincs rá szükségünk, hogy mások mondják meg, hogyan éljünk.
Ha gyengébbek lennénk, lehet, hogy rászorulnánk mások segítségére, de köszönjük szépen, nem szorulunk rá
– fogalmazott, hozzátéve: mindig vannak magyarok, akik pénzért hajlandóak betagozódni birodalmi érdekek mögé. A miniszterelnök szerint birodalmi érdek, hogy az emberek ne nemzeti kormányokat válasszanak. Mint hangsúlyozta, ezt a fajta befolyásolási kísérletet a törvény bünteti, de a "magyar leleményes", és a baloldali pártok megtalálták a maguk kiskapuit; ezért van szükség a szuverenitásvédelmi törvényre, hogy ezeket a kiskapukat eltorlaszolják.
Ez volt a legveszélyesebb év hosszú ideje
A gazadásági kérdések és az infláció kapcsán a miniszterelnök kijelentette, hogy idén azért kellett dolgoznunk, hogy ne legyen rosszabb, de 2014-ben azért fogunk, hogy jobb legyen. Mint mondta, az idei volt a legnehezebb év hosszú ideje, de megvannak a jelei annak, hogy jövőre sokkal jobb helyzetbe kerülünk. Ennek példájaként említette az egyszámjegyű inflációt és a várható bérnövekedéseket.
De vannak más biztató előjelek is. Meg tudtuk hirdetni az otthonteremtési rendszernek a bővítését. (...) Megemeltük a babaváró hitelt is. A negyven évnél fiatalabbak világában a saját otthonnal rendelkezők aránya elérte a hetvenöt százalékot
– mondta Orbán Viktor, aki szerint ez azért fontos, mert állandó a vita, hogy bérleti alapú legyen a lakhatás megoldása, vagy saját tulajdon alapú. Mint mondta, ő ez utóbbit támogatja, mert a saját tulajdon mindig biztonságot ad.
Kelet vagy Nyugat
A keleti gazdasági partnerekkel való gazdasági kapcsolatról a miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt húsz–harminc évben Magyarország elfoglalta a helyét abban a nyugati világban, amiből a Szovjetunió kiszakított minket. A magyar diplomácia erőfeszítéseinek nagy része ezt a célt szolgálta.
De ezen most már túl vagyunk. A helyünk világos, a Nyugat része vagyunk. Most már alapvetően gazdasági szempontú megközelítést kell alkalmazni. Nekünk az az érdekünk, hogy a világ minden országával kereskedjünk és próbáljunk haszonra szert tenni. Minden bezárkózás, blokkosodás ellentétes az érdekeinkkel
– jelentette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy egy százmilliós lakosságú ország egy akkora piaccal megpróbálhat bezárkózni, de mi ehhez kevesen vagyunk, a mi piacunk az egész világ.
A vak is látja, hogy a világ leggyorsabban fejlődő, legprosperálóbb része tőlünk Keletre van, ezért a keletiekkel való gazdasági együttműködés elemi érdeke a kormánynak
– szögezte le Orbán Viktor.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
