Szerbia túllépett a vajdasági magyarok megbélyegzésén és jól járt vele – Pásztor Bálint és Potápi Árpád János a VMSZ választási sikeréről
Az egyre erősödő szerb-magyar gadzasági kapcsolatok előzménye, hogy tíz évvel ezelőtt létrejött a történelmi megbékélés a két nép között, és eltörlésre került a szerbiai magyarokat kollektív bűnösséggel sújtó, 1945-ben meghozott kormányhatározat – fogalmazott portálunknak Pásztor Bálint, a választási kihívásokat sikerrel abszolváló Vajdasági Magyar Párt (VMSZ) megbízott elnöke, megjegyezve: „Szlovákia úgy tagja az Európai Uniónak idestova húsz éve, hogy a magyarokat kollektíven háborús bűnösnek kimondó Beneš-dekrétumok még mindig hatályosak”. Pásztor Bálint egyebek mellett érdeklődésünkre arról is beszélt, hogy az Európai Unió most már lassan két és fél évtizede hitegeti a szerbiai embereket, köztük a vajdasági magyarokrat a csatlakozással, miközben vannak olyan európai uniós tagországok, amelyek évek, évtizedek tagságát követően sem érik el azt a szintet, amelyet Szerbia ebben a pillanatban is hozni tud...
„Fényes és óriási sikert aratott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), amely a Kárpát-medence legsikeresebb külhoni pártjává nőtte ki magát” – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hétfőn, a választás kapcsán rendezett sajótájékoztatón, amelyen portálunk is részt vett. Potápi Árpád János felidézte: nagyon nehéz kampányon van túl a vajdasági magyar párt, hiszen időközben elveszítette elnökét, Pásztor Istvánt. Ugyanakkor kiemelte: a VMSZ az elmúlt 32 évben bebizonyította, hogy egy magyar közösségnek egyetlen etnikai pártja lehet egy országban, az eredményes kampánynak köszönhetően az eddigi pozíciókat újra megszerezve tudja képviselni VMSZ a vajdasági magyarságot.
Pásztor Bálint, a VMSZ megbízott elnöke ugyanitt arról beszélt: a VMSZ 62 ezer szavazatot szerzett, ezerrel többet, mint 2022-ben, amely azt is jelentheti, hogy az eddigi 5 helyett 6 mandátumot szereztek.
Az előzetes eredmények szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) a szavazatok 46,5 százalékát szerezte meg az előrehozott parlamenti választásokon, ami azt jelenti, hogy meglesz az abszolút többsége az országos parlamentben. Várhatóan az eddigi kormánykoalíció pártjai képezik majd a következő kormányt is, vagyis az SNS, az SPS és a VMSZ.
Van olyan uniós tagország, amely el sem éri Szerbia szintjét
Portálunk a sajtótájékoztató után elsőként arról érdeklődött, hogyan éli meg Szerbia azt a kettősséget, hogy miközben felgyorsultak a csatlakozási folyamatok az EU-ban, azok mégsem érintik a csatlakozásért régóta küzdő Szerbiát. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség megbízott elnöke kérdésünkre úgy reagált: a szerbiai emberek csalódottak,
az Európai Unió most már lassan két és fél évtizede hitegeti a szerbiai embereket, így a vajdasági magyarokat is az európai uniós teljes jogú tagsággal. Szerbia rengeteg feltételnek eleget tett, ennek ellenére az előrehaladásunk szinte minimális.
Mint kiemelte,
ezzel szemben Brüsszelben belebegtetnek olyan országok esetében közeledési, sőt, tagsági lehetőséget, amelyek semmilyen tekintetben meg sem közelítik Szerbia felkészültségi szintjét. Sőt, vannak olyan európai uniós tagországok, amelyek évek, évtizedek tagságát követően sem érik el azt a szintet, amelyet Szerbia ebben a pillanatban is hozni tud.
Mint megjegyezte, a választási kampányban a VMSZ-re is próbálták rásütni, hogy Európa-ellenes, ami teljes képtelenség, azzal viszont tisztában kell lenni, hogy „az Európai Unió nagyot változott az elmúlt években, és ezt nem a saját javára”. Pásztor Bálint szerint az EU vezetésének reális lehetőségeket kellene felkínálnia Szerbiának annak érdekében, hogy a szerbiai polgárok elérhetőnek érezzék az uniós tagságot.
Brüsszel azt várná a csatlakozásért cserébe, hogy Szerbia mondjon le Koszovóról
A megbízott elnök kitért arra, hogy a vajdasági magyar közösség szempontjából az uniós csatlakozás kérdése „egyszerű képlet”, hiszen annak révén eltűnne egy határvonal, amely jelenleg megnehezíti a kapcsolattartást az anyaországgal. Ugyanakkor megjegyezte: azt még a szerbek is látják Magyarország példáján, hogy az Európai Unió vezetése nem azzal van elfoglalva, hogy egy minél hatékonyabban működő rendszert alakítson ki és működtessen, hanem egyes tagországok megrendszabályozásával. Ez azért is különösen fontos kérdés Pásztor Bálint szerint, mivel a szerb csatlakozást eddig is bonyolította Koszovó rendezetlen státusa.
Az elmúlt év eseményei tükrében el lehet azt mondani, hogy Brüsszel például Ukrajna esetében nem lát abban problémát, hogy egy definiálhatatlan határokkal rendelkező országot bevegyen az Európai Unióba, amíg Szerbiával szemben ez egy komoly negatívumként szokott megfogalmazódni, hiszen az Európai Unió tagországai közül öt nem ismeri el Koszovó függetlenségét, tehát az Európai Unión belül sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy hol húzódnak Szerbia határai
– hangsúlyozta. Portálunk rákérdezett, egyértelműen elhangzott-e a tárgyalások során, hogy a csatlakozás feltétele, hogy Szerbia mondjon le Koszovóról, amelyre Pásztor Bálint úgy reagált:
ezt az állapotok normalizációjaként szokták brüsszeli nyelven megfogalmazni, tehát egy de facto elismerést várnak el Szerbiától. Ugyanakkor nincs olyan ország, amelynek vezetése önkéntesen lemondana a területének a 15 százalékáról, úgyhogy gyakorlatilag lehetetlent várnak el Szerbiától úgy, hogy az Európai Unió tagországai között is van öt olyan ország, amely Koszovót Szerbia részeként értelmezi.
Szerbia túllépett a vajdasági magyarok megbélyegzésén és jól járt vele
Végezetül arról kérdeztük a VMSZ megbízott elnökét, hogy az egyre erősödő szerb–magyar gazdasági kapcsolatokhoz mivel tud hozzájárulni a vajdasági magyar párt. Pásztor Bálint úgy reagált: jó lenne a most megújult Szeged és Szabadka közötti vasútforgalmat Baja felé meghosszabbítani. Mint kiemelte, annak, hogy a külkereskedelmi mérleg tanúsága szerint Szerbia egyik legkiemeltebb partnere Magyarország és fordítva, az volt a feltétele, hogy tíz évvel ezelőtt létrejött a történelmi megbékélés a két nép között, és eltörlésre került a szerbiai magyarokat kollektív bűnösséggel sújtó, 1945-ben meghozott kormányhatározat. Mint megjegyezte,
Szlovákia úgy tagja az Európai Uniónak idestova húsz éve, hogy a magyarokat kollektíven háborús bűnösnek kimondó Beneš-dekrétumok még mindig hatályosak. Szerbiában az ezzel rokonítható határozat már 10 évvel ezelőtt kikerült a jogrendből.
Kiemelte: a múlt rendezése lehetővé tette, hogy mára a két ország közös infrastruktúrafejlesztési projektekről, gazdaságfejlesztésről beszélhet, és ebben a VMSZ-nek is fontos szerepe volt.
Ezért fontos, hogy megerősödve kerültünk ki a szerbiai választási megmérettetésből, és ezt a munkát folytatni tudjuk a közösségünk, a magyarországi szerbek, és a két ország minden állampolgárának az érdekében
– fogalmazott Pásztor Bálint.
Szerbia és térsége lyukat képez az Európai Unióban
Potápi Árpád János a sajtótájékoztatót követően érdeklődésünkre arról beszélt: a kormány a kezdetektől azt hangoztatta, hogy a magyar nemzet számára a legfontosabb az egységesség, azaz, hogy a Kárpát-medence magyarságának minden tagja uniós állampolgár is lehessen. Ami Szlovénia, Horvátország, Szlovákia vagy Románia esetén megvalósult, az Szerbia esetében nem, ezért
Magyarország számára a nyugat-balkáni csatlakozás az unió bővítése szempontjából a legfontosabb feladat.
Az államtitkár kifejtette: ennek a fenti elv mellett másik oka, hogy sok problémára, mint például a migráció vagy az energetikai függetlenedés, csak együttesen lehet megoldást találni.
Ilyen az általános gazdasági, kereskedelmi és kapcsolatrendszer építése, hiszen Magyarország itt, Közép-Európában nemcsak Kelet és Nyugat között van, hanem Észak és Dél között is. A kereskedelmi útvonalak a Balkánnak ezt a térségét hagyományosan érintik, ez Magyarország számára szintén fontos
– hangsúlyozta, kiemelve: természetesen szintén lényeges a két ország viszonyában, hogy a magyar nemzet egy része Szerbia, illetve Vajdaság területén él.
Potápi Árpád megjegyezte: mivel Bulgária és Görögország már uniós tagok, az EU gyakorlatilag szinte már körülvette ezt a térséget, amely egyfajta lyukat képez, amely senkinek sem érdeke.
Egy magyar szövetségest venne be az EU
Az államtitkár azt is hangsúlyozta: Magyarországnak azért is szüksége van Szerbia csatlakozására, mert sok, Brüsszelben vitás kérdésben közös álláspontot képvisel a két ország.
Nagyon reméljük, hogy amikor teljes jogú tagjává válnak az uniónak, hasonló módon fognak gondolkozni, és ugyanazt az álláspontot tudjuk képviselni a migráció vagy az erős nemzetek Európájának kérdésében
– fogalmazott. Ugyanakkor megjegyezte: jól látható az EU-ban a kettős mérce, hiszen azt az Ukrajnát, amely semmilyen szempontból nem felel meg az uniós tagságnak, hirtelen politikai okok miatt gyorsabb tempóban igyekeznek integrálni.
Szerbia, amely másfél évtizede mindent megtesz a csatlakozásért, eközben a háttérbe szorult. Mi ez, ha nem a kettős mérce?
– tette fel a kérdést Potápi Árpád János.
Vezetőkép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
