Brüsszel levelét megírta – Amint elküldte, érkezik a tanárok emelt fizetése
Ismeretes: Orbán Viktor néhány nappal karácsony előtt nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy januártól 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusok átlagjövedelme, beleértve az óvónőket is. A Belügyminisztérium egy közleményében megerősítette a döntést, egyúttal a részleteket is ismertette, hogy pontosan mennyi lesz a fizetésük jövőre a pedagógusoknak. Bár a kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben a januári béremelésről, Gulyás Gergely szerint egy technikai jóváhagyásra még szükség van az Európai Bizottságtól.
A tárca tájékoztatása alapján a január 1-jétől alkalmazandó új, bruttó bérsávok szerint
- a pályakezdő gyakornokok fizetése 528 800 forintra emelkedik. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 ezer forintos illetményhez képest ez éppen 32,2 százalékos (az éves infláció közel duplája) emelés. Fontos hangsúlyozni, hogy ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek.
- Pedagógus I. besorolás esetén 538 ezer forintnál,
- pedagógus II. kategóriában 555 ezer forintnál,
- mesterpedagógusnál 630 ezer forintnál,
- kutatótanár esetében pedig 750 ezer forintnál
nem lehet kevesebb a pedagógus havi illetménye. A Belügyminisztérium leszögezte: a kormány határozatban rendelkezik arról, hogy
az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen.
Továbbá azt is bejelentették, hogy a pedagógusminősítés és az intézményi tanfelügyelet eljárásait is újraszabályozzák. Erre azért van szükség, mert az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a pedagógus-tanfelügyelet és az intézményvezetői tanfelügyelet megszűnik. Az új szabályok értelmében a pedagógusminősítés is önkéntessé válik, az előmenetelhez szükséges gyakorlati idő pedig számottevően csökken.
Még szükség van egy dokumentumra
Bár a kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben a januári béremelésről, a tárcavezető szerint egy technikai jóváhagyásra még szükség van a bizottságtól. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint eljutunk oda, hogy jövőre 670–680 ezer, egy év múlva pedig 830–840 ezer forint körül lesz egy pedagógus-átlagbér.
Egyelőre nem érkezett meg a kormányhoz az Európai Bizottság levele, amelynek alapján megkezdődhetne januárban a pedagógusok régen várt béremelése
– erről Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az ATV.hu-nak adott év végi interjúban. Bár a kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben a béremelésről, a tárcavezető szerint még egy technikai jóváhagyásra van szükség a bizottságtól.
Ez egy jogi garancia. A nekünk adott tájékoztatás szerint a papír el is készült, csak Brüsszelben ilyenkor mindenki szabadságon van, ezért még nem volt, aki aláírja
– magyarázta Gulyás, hozzátéve: ha ezt megkapjuk, akkor januártól a pedagógusok nem 10, hanem átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak. Ez vonatkozik
- a tanárokra,
- a szakképzésben részt vevő oktatókra és
- az óvónőkre is.
A következő két év béremeléseivel a fizetések terén is elismerjük azt a szép hivatást, a tanári pályát, amely az ország jövője szempontjából talán a legfontosabb
– fogalmazott a tárcavezető. Gulyás hangsúlyozta, hogy a kormány és a Belügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a 32,2 százalékos pedagógusbér-emelés megvalósuljon 2024 január elsejével.
Ennek érdekében – ez a bizottsági elvárás is ebben az esetben – nyilvánosságra kellett hozni, és társadalmi egyeztetésre kellett bocsátani azokat a rendeleteket, amelyek a pedagógusbér-emeléshez szükségesek. A bizottság megígérte, hogy a jogi garanciát jelentő jóváhagyást elküldi a magyar kormánynak, de ez még nem történt meg
– mondta. A miniszter arról is beszélt, hogy a most várható 32,2 százalékos emelés után 2025-ben 20,8 százalékkal nőnek tovább a fizetések:
Eljutunk oda, hogy jövőre 670–680 ezer, egy év múlva pedig 830–840 ezer forint körül lesz egy pedagógus-átlagbér. 2030-ig a béremelés 7000 milliárdba kerül, a magyar adófizetők tehát a 88 százalékát, a Brüsszelből Magyarországnak járó forrásokból pedig 12 százalékát fizetjük a béremelés költségeinek.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTI/Rosta Tibor
