Újra villan az agytröszt: Karácsony szerint a káoszba fulladó Párizs a példa Budapest számára
Jó kérdés, hogy a hibát hibára halmozó Karácsony Gergely hogyan képes ismét úgy "menteni", hogy még mélyebbre ássa magát a pöcegödörben. Ne feledjük, hogy a főpolgármester nagy példaképe a Londont rémvárossá bomlasztó Sadiq Khan polgármester, aki alatt a savas és késes támadások, valamint a terrorcselekmények a brit főváros mindennapjaivá váltak, és erre még büszke is volt a pakisztáni származású városvezető. A magukat zöldnek és progresszívnek nevező üresfejű baloldali politikusok azt sem tudják, mit csinálnak: Sadiq Khant az I. kerületi viccpolgármester, V. Naszályi Márta is példaképnek tekintette, de Karácsony most új mentort talált. A Budapest-bérletek taktikai zsenije ugyanis közösségi oldalán a párizsi városvezetést és a párizsi mintát tartja követendőnek. Kérdés, hogy az utcán sátorozó migránsok, az elképesztő kosz és az eltűnő közbiztonság, vagy a no-go zónák nyerték-e el a főpolgármester tetszését, de az irány megint érthetetlen és a normalitással teljesen szembemenő. Karácsony az igazi nagy problémával foglalkozott: a SUV-ok parkolásával. Mert Budapestnek most ez a legfontosabb.
Tudjuk, hogy a vörös köntöst zöld páncélra cserélő baloldal a valóságtól egyre elrugaszkodottabb ötletekkel áll elő. Láttuk ezt az európai tücsökevő versenyben is, rácsodálkozhatunk akkor, amikor a saját mezőgazdaságát akarja teljesen lenullázni egész Európában, és tapasztaltuk, hogy a rombolás a magyarországi baloldalt is megihlette. Amikor borzadva látjuk az egykor büszke európai nagyvárosokat egyfajta gettóvá változni, akkor helyi takaréklángelméink ezt példának tekintik. Amikor Párizsban, Londonban vagy Berlinben a fejüket verik a falba, és nem tudnak visszafordulni a lejtőről, akkor a külföldről pénzelt magyarországi ellenzék nagy léptekkel indul meg, boldog mosollyal szánkózva a szakadékba.
Karácsony Gergely pedig próbálja menteni a menthetőt, hiszen valamivel el kell palástolni azt, hogy már a sajátjai is szégyenpírral állnak mögötte és kacsintgatnak másfelé, annyira vállalhatatlan. A főpolgármester pedig huszárvágással húz lapot a húszra, amikor azt írja ki közösségi oldalára, hogy
Ha fenntartható városfejlesztés, akkor Párizs!
Na, igen. Volt szerencsém többször Párizsban járni, de már tizenöt évvel ezelőtt sem volt leányálom, hosszú évek óta pedig be nem tettem a lábam az egyébként gyönyörű városba. A francia főváros jó példa arra, hogy évszázadok munkája és eredménye hogyan tud néhány évtized alatt az enyészet prédájává válni. A gyönyörű műemlékek oldalában olyan afrikai, közel-keleti vagy ázsiai migránsok fetrengenek, akik nem oda valók, és ez csak a jéghegy csúcsa. Az Eiffel-torony vagy a Champs-Élysées környékén több a zsebes, mint a turista, ahol a gagyi műanyag Eiffel-tornyokat agresszíven tukmáló és az időnként arra járó rendőrök elől csordaként rohanó migránsok az urak. Aki meg akarja nézni a Saint-Denis apátságot, az jobb, ha életbiztosítást köt, a Sacré-Coeur-bazilika környéke ugyancsak elviselhetetlen, a domb aljában pedig az albán stricik és az afrikai bevándorlók őrzik a place Pigalle-t. A korábbi évtizedek tervezéseinek köszönhetően miatt még tákolgatják a rendszert, de egyes helyeken a metróra már nem szállhat fel szoknyában nő (pláne nem fehér nő), az elfogadás jegyében pedig egyes kávézókba, kocsmákba se mehetnek nők, mert a muszlim törvények nem engedik. Ez most Párizs. A deviancia kitüntetve, a baloldali városvezetés csak sodródik és közben hatalmas ötletei vannak, amelyek a probléma gyökereit oldják meg. Ja, nem. Karigeri pedig boldog, és így ír:
A francia főváros vezetése megkérdezte a párizsiakat, hogy szükségesnek látják-e, hogy az átlagos méretű autóknál jóval nagyobb és nehezebb SUV-ok magasabb parkolódíjat fizessenek. A szavazás végeredménye szerint igen!
Ez igen. És most már rendben van minden, fenntarthatóság kipipálva, hát még a közösségi költségvetés, sőt, most már van közbiztonság, nem bántják az embereket az utcán, nincsenek sátrazó és mindent összepiszkító migránshordák Párizsban, béke van és boldogság. Már csak a húsevést kell betiltani és kitör a világbéke. Karácsony Gergelynek pedig ez a mérce, ez pedig megmutatja, hogy miféle üresség rejtőzik benne. Ha Párizsról kellene írni őszintén, fájdalommal tenné az ember, de legalábbis szégyenkezve, de inkább csöndben maradna. De a főpolgármester ismét megfogta a probléma lényegét. A SUV-ok fizessenek parkolódíjat.
Mi azonban nem szeretnénk ilyen "fenntartható" Budapestet, jó nekünk az is, amit őseink építettek, utódaik pedig védtek és óvtak. Nincs szükségünk bevándorló hordákra, nem szeretnénk Pikó András-féle Józsefvárost, ahol a bevándorlók igénye szerint igyekeznek lerombolni a kerületet, a maszlagok helyett békét és biztonságot szeretnénk, azt a fejlődést, amit 2010 és 2019 között, a Tarlós-éra alatt élhettünk át, amikor Budapest valóban jócskán előrelépett, több nemzetközi díjat érdemelt ki és a turisták örömmel jöttek, és a főváros, valamint a magyarok jó hírét vitték a világba. Az utóbbi négy és fél év maga volt a káosz, a rendetlenség, a romlás ideje, Karácsony pedig erre büszke. Júniusban eldől, hogy a párizsi vagy a londoni mélyrepülés marad-e a példa, vagy a koncepció nélküli önkéntes zuhanás helyett biztatóbb útra lép a főváros. Bízzunk a legjobbakban, de tennünk kell érte!
