Lépett a gyámügy az omladozó falak között élő, TikTokon “kolduló” nyolcgyermekes “Nájk” család ügyében - a rajongók gyűjtést szerveznek a munkát hírből sem ismerő szülőknek
Radikálisan ketté osztódott az internet népe a “Nájk” családdal történtek miatt. Az emberek egy része rögtön egy rendes házra kezdett egy gyűjtést szervezni a szabolcsi cigánytelepen élő nyolcgyermekes családnak, a másik oldal viszont azon az állásponton van, hogy még az otthonban is jobb a családtól elszakított gyermekeknek, mint a közösségi médiában bemutatott omladozó falak között. Hol az igazság és milyen képet fest a magyar társadalomról a “Nájk” család körül kirobbant botrány?
Kezdjük az elején. A “Nájk” család - azért idézőjelben, mert valószínűleg ez csak a “művésznevük”, ugyanis a pénzt Jónás családnevű számláikra kérik - egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, - tavaly november óta - nyolcgyermekes cigány család, akik már egy ideje napi szintű élő videókkal “mutatják be” mindennapi életüket. A TikTok profil főszereplője “Nájk” Zsolt, az apuka és “Nájk” Ella, az elvileg 33 éves nyolcgyermekes családanya. A klasszikusnak nevezhető nyomorpornó nézői ezekben az élő videókban olyan tartalmakkal találkozhatnak, mint például a sün-főzés, a kinti WC összetákolása, a kézzel mosás, vagy Ella “zsírba sült” pogácsájának elkészítése. De találkozhattunk már a nagy pocakkal dohányzó édesanyával, az egymással szitkozódó házaspárral, koszban fetrengő és a koszos ágyneműn ebédelő gyerekekkel. Igazi katasztrófaturizmus ez a TikTok népének, akik közül sokan minden bizonnyal azért nézik őket, hogy jobban értékelni tudják a saját életüket. Vagy nem tudom, nem vagyok pszichológus… Az viszont biztos, hogy népszerű és híres család lettek “Nájkék” a TikTokon, az élő videóikat átlagosan 2-3 ezer ember kitartóan nézi, akik közül sokan ajándékokkal és pénzzel is támogatják a családot.
Egy héttel ezelőtt azonban fordulat történt a család életében, ugyanis a gyámügy elvitte mind a nyolc gyermeküket, köztük a 16 évesen már nagy pocakos Zsuzsikát és az alig 3 hónapos Juditkát is. A gyermekek kiemelését végrehajtó szervek indoklása nem nyilvános, a szülők természetesen kaptak információt arról, hogy miért történt meg a gyámügy lépése. Kiszivárgott ugyanakkor egy részlet a hivatalos szervek indoklásából, mely egy nagyon súlyon családon belüli pedofil vádról szól. Természetesen sem az indoklás valódiságát sem pedig az állítás igazságtartalmát nem tudjuk, mindenesetre a kiszivárgott dokumentum szerint az apa, “Nájk” Zsolt szexuális együttlétre akarta kényszeríteni legidősebb lányát. Az indoklás szerint a fiatal lány Messenger-üzenetben kért segítséget egy ismerősétől, miután az apja több alkalommal is bántalmazta, szexuális együttlétre akarta kényszeríteni, valamint többször kérte, hogy orálisan elégítse őt ki.
Az indoklás ezen részét egy Facebook-csoportban tették közzé, ahol a család több “szennyesét” is kiteregették már a környéken élők. Természetesen ezen beszámolók valóságtartalmát sem tudjuk biztosra mondani, de ebben a csoportban többen állítják azt is, hogy a családfő azért utasítja vissza a munkát, mert állítása szerint a TikTokból befolyó pénzből ő tökéletesen megél. De olyan állítások is olvashatóak, miszerint a családfő szándékosan rosszabb környezetet próbál mutatni a TikTokon, például azzal, hogy direkt kihúzza a feltöltős áramot, hogy ezzel vegye rá a nézőket a bővebb adakozásra. A nézők nagy része ugyanis nem a két felnőtt, hanem a nyolc gyermek miatt küldi a sok pénzt érő ajándékokat, amely nagy része viszont egyértelműen nem a gyerekek jólétére van elköltve. Ez jól látszik az élő videókban.
A TikTokon népszerű család, és a körülöttük kialakult botrány kapcsán a PestiSrácok.hu szakértő segítségét is kérte, hogy jobban megérthessük miként kaphat ekkora figyelmet egy ilyen ügy és miért lehet az, hogy ennyien követnek napi szinten egy szabolcsi nyomorban élő családot. Forgács István romaügyi szakértő ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: a "Nájk" család népszerűsége kapcsán nem egy új jelenségről beszélünk, ugyanis a cigányok gyakorlatilag 15-20 éve már rendszeresen megjelennek a közösségi médiában.
A közösségi média nagyon régóta egy félig-meddig torzult roncskultúrának a tökéletes platformja, háttere"
– szögezi le a szakértő, aki emlékeztet rá, hogy az elmúlt húsz év tömegével ontotta ki magából ezeket a fajta közösségi médiás tartalmakat Varga Iréntől elkezdve a “Mi folyik itt Gyöngyösön” át egészen a szamurájkardokkal mutatkozó bolond cigányokig, meg a “Lakatos Brandonokig”.
Ezt a fajta eltorzult, roncskultúra jellegű, és abszolút réteg trasht egyébként a többségi társadalom is két kanállal zabálja, vagyis bizonyos értelemben ez saját magát termeli és növeszti tovább. Egyszerűbben fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy a közösségi média remek táptalajt kínál annak, hogy ez a fajta roncskultúra és az eltorzult értékeket közvetítő közösségek nagy figyelmet kaphassanak"
– véli Forgács.
A közösségi platformok - a hasznos oldalai mellett - bizonyos tekintetben a legszélsőségesebb megnyilvánulásokra adnak lehetőséget és a hátrányos helyzetű csoportok tekintetében gyakorlatilag nem is nagyon tudja sem a médiakutató, sem a pszichológus, sem a szociológus, valójában senki értelmezni azt, hogy ezek honnan jönnek, hova tartanak, így az egész egy ilyen borzasztóan kezelhetetlen masszává vált"
– mondta el lapunknak a szakértő, aki hozzáteszi: ebben a tekintetben a közösségi média rendkívül komoly gondot okoz.
A roncskultúra nézői, a “voyeur”-ök, akik belebámulnak a nyomorba
A hátrányos helyzetűek közösségi médiás jelenlétének a szakértő szerint lett egy “voyeur” jellege, vagyis az általuk “gyártott” tartalmat a többségi társadalom nézi, fogyasztja, gyakorlatilag belebámulnak az általuk mutatott életbe.
A voyeur egy francia kifejezés, magyarra lefordítva nézőt, megfigyelőt, kukkolót jelent. Avagy az a személy, aki közelről nézi a történést, az aktust, de nem avatkozik bele.
Bizonyos tekintetben egyfajta perverziónak is nevezhetjük azt, hogy a többségi társadalom “kukkolói” belebámulnak a roncskultúra tartalmaiba. Idegenkednek ettől az élettől, de örülnek neki, hogy láthatják"
– mondta el Forgács István hozzátéve, hogy a többségi társadalomnak, és sok esetben egyébként a cigányoknak is nagyon magas az az igénye, hogy ilyen tartalmakat nézzen, mert ilyenek lettek a közösségi médiafogyasztási szokások.
A társadalmi leszakadás eladható közösségi médiás termék lett
Forgács szerint oda jutottunk, hogy mind a többségi társadalomnak, mind a cigány közösségeknek lett egy ilyen furcsa “voyeur” hozzáállása ehhez a dologhoz, ahol közvetlen közelről belebámulnak a testi, szellemi, lelki nyomorultságba, sőt, bizonyos értelemben saját maguk biztatják ezeket a szereplőket, akik ezekben a tartalmakban szerepelnek arra, hogy ezt folytassák.
Gyakorlatilag a társadalmi leszakadás az eladható közösségi médiás termék lett"
– szögezi le a szakértő, aki szerint a kiszolgáltatottság, az emberi relációk teljes leegyszerűsítése, a “tartalomként bármit eladhatok és megveszik” hozzáállás, az pontosan azt hozza magával, hogy az emberek egész egyszerűen ennyire igénytelenek lettek. És ebben a borzasztóan nagy igénytelenségben nincs annyira rossz tartalom, ami ne lehetne egyébként az ember, a külső szemlélő számára vonzó.
Fontos hozzátenni azt is, hogy ezek a “roncskultúrát”, társadalmi leszakadást akár csak rövid részletekben is bemutató videótartalmak hihetetlen mennyiségű erőszakot szabadítanak fel, amikhez gyakorlatilag hozzászokik a közösségi médiát fogyasztó, elsősorban a középosztálytól lejjebb lévő többségi és kisebbség társadalom és ezáltal teljesen máshova kerülnek az ingerküszöbök.
Így jutunk el oda, hogy a “Nájk” család esetében egy színtiszta gyermekjogi, gyermekvédelmi kérdésből ekkora “műsort” tudnak csinálni. Olyan mértékben groteszkké vált és torzult el az ebben a kérdéskörben szereplő bármilyen tartalomnak a társadalom jelentős része által való megítélése, hogy ott tartunk, hogy ilyen megosztottá tudja tenni az embereket a “Nájk” családdal történt eset"
– vázolta le a helyzetet a PestiSrácok.hu-nak a romaügyi szakértő.
Normális esetben ugyanis a társadalom egésze egyöntetűen azt mondaná, hogy a gyámügy lépése helyes volt, és a gyermekeknek jobb helye van a gyermekotthonban, majd nevelőszülőknél, mint a bemutatott nyomorban.
Ezek a tartalmak a hátrányos helyzetű cigány fiatalokra is rossz hatással vannak
Forgács István szerint fontos mindehhez hozzátenni, hogy a 18 év alatti, elsősorban vidéki, vagy fővárosban gettószerű környezetekben élő, elsősorban hátrányos helyzetű cigány fiatalokra, az egyik legnagyobb veszélyt a drog mellett a Tiktoknak ez a szegmense jelenti, ahol ők nem fogják fel, hogy ezek a tartalmak nem viccesek, hanem borzasztóan komolyak. Nem fogják fel, hogy bármilyen erőszakos megnyilvánulás, az gyakorlatilag bebetonozza beléjük az erőszakhoz való teljesen más hozzáállást, mint ahogyan annak egyébként a közvélekedésben lennie kellene.
És ez teljesen groteszk. Eleve a cigány közösségek jelentős részében a TikTok és a közösségi média nélkül is az átlagnál magasabb a kapcsolati erőszak, rosszabb a lányok megítélése, a lányok, nők, asszonyok megítélése a férfiakkal szemben. Hogyha ehhez a közösségi médiatartalmak még további inputokat adnak, akkor azzal még rosszabbá válnak ezek a belső társas viszonyok"
– hívja fel a figyelmet a szakértő, aki hozzáteszi, hogy érdemes megnézi, hol vannak ilyenkor azok a liberális jogvédők, gyermekvédők, akik egyébként csak akkor szólalnak fel ilyen témában, mikor kormányt akarnak buktatni.
Forgács István szerint tehát feltételezhető, hogy a Tiktok az nagyon-nagyon erősen hat rossz irányba ezekben a közösségekben, és nagyon sok esetben egyfajta visszaigazolást ad arra, hogy amit ők csinálnak, - vagyis rosszat, közösségelleneset, klasszikus értékelleneset - az így rendben van.
Mi nézők, vagyis a “voyeur”-ök pedig azzal, hogy katasztrófaturistaként nézzük ezeket a tartalmakat csak tovább biztatjuk ezeket a hátrányos helyzetű, kisebbségi embereket, hogy ahogyan élnek, az jó, amit tesznek, az kifizetődő, azon nem szükséges változtatniuk. Hiszen a nézettségért pénzhez juthatnak, vagyis minél rosszabbul élnek, minél nyomorúságosabb dolgokat csinálnak, annál többen nézik őket, avagy annál több pénzhez juthatnak.
Ebből a szempontból tehát fontos kiemelni, hogy azzal, hogy a nézők pénzt utalnak nekik, ezek az emberek nem lesznek előrébb
– hangsúlyozza Forgács István, aki hozzáteszi, hogy az egészben szintén szomorú, hogy amire viszont a közösségi média valójában használható lenne, arról ezek a tartalmak elveszi a fókuszt. Az emberek a negatív dolgokra lesznek inkább kíváncsiak, míg a pozitív dolgokról elterelődik a hangsúly,
Gyakorlatilag oda jutottunk, hogy a közösségi médiában az értéket közvetítő tartalomra nem lesz igény, a közösségi médiában tombol a butaság ez pedig rengeteget árt a hátrányos helyzetű kisebbségi csoportok felzárkóztatásának is
– szögezi le lapunknak a romaügyi szakértő.
Összefoglalva tehát a "Nájk" család kapcsán (is) egy rendkívül szomorú társadalmi problémát láthatunk kirajzolódni. A család "rajongói" miközben több száz ezer forintokat gyűjtenek a gyermekek nélkül maradt párnak elfelejtik, hogy ezzel csak biztatják a fejlődést és a "normális" életet eddig sem ismerő családfőt és édesanyát, hogy ahogyan eddig éltek, az számukra kifizetődő és helyes. Ahelyett, hogy pénzzel támogatják őket, esetleg ezek a nézők edukálhatnák a nyolcgyermekes párt, hogy miként néz ki az az életkörülmény, ahol tisztességesen fel lehet nevelni a gyermekeket.
