Pesti Srácok

Mindent a szépségért – Baranyi szerint a panelházak homlokzatát elcsúfítják a klímaberendezések

Mindent a szépségért – Baranyi szerint a panelházak homlokzatát elcsúfítják a klímaberendezések

Baranyi Krisztina tényleg elkezdte a klímaharcot. Na nem arra kell gondolni, hogy elindult jegesmedvéket menteni Grönlandra, pusztán annyiról van szó, hogy esztétikai okokra hivatkozva leszereltetné a klímaberendezéseket a kerületében a panelházakról. Igen, jól értik, Baranyi szerint egy panelen az egyetlen dolog, ami elcsúfítja, az a klíma. Jó, mondjuk okosabb vele szemben nem belemenni az esztétikai vitákba, volt már kollégánk, aki ezzel pórul járt...

Aki járt már egy kánikulai napon egy panelház 10. emeleti lakásában, ahol nem volt klíma, az pontosan érti, hogy miért háborognak a József Attila-lakótelep hatalmas társasházának kültéri légkondicionálóval rendelkező lakói. A közös képviseletet ellátó cég ugyanis az Üllői út 169–179. szám alatti blokkházban kifüggesztette Ferencváros Polgármesteri Hivatala dörgedelmes felszólítását, amelyben azt jelzik, hogy 30 napon belül szereltessék le a ház homlokzati részéről a klímaberendezések kültéri egységeit. Ellenkező esetben az önkormányzat eljárást fog a tulajdonosok ellen indítani, és akár még jól meg is bírságolhatják őket – írja az Index.

Az említett társasháznál a felszólításban a közös képviselet két jogszabályi hivatkozást is idéz. Az egyik a József Attila-lakótelep és környéke építési szabályait tartalmazza. A 39. paragrafus a lakótelep helyi védettségre javasolt épületegyütteseit határolja körül. (A lakótelep épületeit első ütemében 1957 és 1967 között emelték.) A jogszabály azonban kivételként határozta meg a későbbi ütemben épített házgyári épületeket. Ez a tömb is ilyen. Látszik is rajta, hisz teljesen szokványos, jellegtelen épülettömbről van szó.

Az értesítésen idézett másik jogszabály Ferencváros településkép-védelméről szóló 35/2017. (XII. 22.) rendelete. A közös képviselet ezzel akarta alátámasztani, hogy „az épületek közterületről látható homlokzatán és tetőzetén” milyen berendezés nem helyezhető el. Ez a rendelet azonban már nem hatályos, helyette 2024. április 24-én, 8/2024-es számon újat alkotott az önkormányzat. Az irányadó jogszabály szerint védelem alá helyezett épület esetén klímaberendezés, gépészeti berendezés, energiatermelő és egyéb technikai berendezés, valamint ezek tartozékai közterületről látszó homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhetők el. Tárgyalja a kivételeket is, de a felszólított épülettömb lakói nem védelem alá helyezett házban élnek.

PestiSracok facebook image

Az Index információi szerint Ferencváros vezetése akár több ezer, a kerületben lakó, klímaberendezéssel rendelkező tulajdonos ellen indíthat eljárást, ha nem is az Üllői út 169–179. számú tömbház közös képviselete által kihelyezett, hanem más jogszabályi hivatkozások alapján. A hangsúly a feltételes módon van, mivel a IX. kerület egész hatósági osztályán három mérnök foglalkozik a klímák kérdésével, akiknek szinte a teljes munkaidejét kitölti a légkondik „üldözése”. Ez az ügytípus hatalmas adminisztrációs terhet jelent a számukra, és más feladatok elől veszi el a kapacitást.

Az áprilisi új rendelet megalkotásáig sehol a kerületben nem lehetett közterületről látszó homlokzaton és tetőfelületen ilyen berendezéseket jogszerűen elhelyezni, a változtatás ezen a szigoron enyhített. A hatósági osztály két szempont alapján végzi az ellenőrzéseket: történt-e bejelentés, az adott épületen mekkora arányú a klímák sokasodása. Az említett ház esetében is ez történt, valaki „felnyomta” a klímát üzemeltető lakótársait az önkormányzatnál. Az esetet lapunknak jelző érintett tulajdonos arról számolt be, hogy éles ellentét alakult ki a klímaberendezéssel nem rendelkezők és a klímások között. A szembenállás a József Attila-lakótelep Facebook-csoportban is nyomon követhető. A leszereltetéspártiak nem a városképet féltik, általában azt kifogásolják, hogy a berendezések éjjel-nappal zúgnak, illetve hogy a belőlük kicsepegő víz esetenként az ő párkányukon kopog. A hatályos jogszabályok szerint egyébként most már elvileg van mód az épületek homlokzatán kültéri egységek tömeges elhelyezésére, ha az megtervezett rend szerint történik.

A kérdés csak az, hogy ilyen hatalmas blokkházak esetében a társasház tulajdonosi közössége képes-e közös álláspontot kialakítani, és e mentén meg tud-e (nem kevés pénzért) rendelni egy épülethomlokzati légkondicionáló-elhelyezési tervet. Egy ilyen terv célja az egységesítés, ami azonban további kérdéseket is felvet. A terv szempontjai szerint például minden garzonablak bal alsó sarkához kerülhet ilyen kültéri egység, melynek felső síkja a párkány, oldalsó síkja az ablaknyílás vonala. A kültéri egységeknek azonos színűnek (szürke-fehér) és azonos méretűnek kell lennie.

Látható tehát, hogy a bontás, az áthelyezés vagy a berendezés lecserélése akkor sem kerülhető el, ha az adott társasház érintett lakói jogkövető megoldásra törekednek. A többségnek azonban csak az lehet a reménye, hogy nem jelentik őket fel, illetve, hogy a hivatal olyan kapacitáshiánnyal küzd, ami elodázhatja az ellenőrzést. Az ügyben a portál kereste Ferencváros önkormányzatának sajtófőnökét, aki azt jelezte, hogy nem kívánnak az Index kérdéseire válaszolni.

Forrás: Index; Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László (illusztráció)

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?