Pesti Srácok

Újabb magyar gasztronómiai siker

Újabb magyar gasztronómiai siker

Te tudtad, kedves olvasó, hogy Európa (Olaszországon kívüli) 35. legjobb pizzériája Budapesten van? Ha tavaly ilyenkor is olvastál minket, akkor bizonyára igen, sőt, 2023-ban a 26. helyet sikerült megszerezni a Top 50 Pizza („a pizzériák Michelin-kalauza”) listáján. OK, ahhoz képest kicsi visszalépés – vagy a többiek lettek még jobbak.

Akkor nem sikerült elsőként megírnunk a hírt, a HVG megelőzött minket – csak éppen elsőre nem vették észre, hogy magyar étterem is van a legjobb 50 között, és hétpofára bezzegbécseztek, sőt, azt sem értették, hogy lehetnek ilyen „hülyék” az elbírálók, hogy a legjobb pizzéria nem Olaszországban van. Érdemes elolvasni, tanulságos volt a sztori, kiválóan mutatta a hazai ballibsi sajtó ostobaságát, nagyképűségét és Magyarország-lenézését egyszerre.

Most viszont mi írjuk meg elsőként a sztorit (mielőtt a HVG megint kijönne valami f*szsággal). A díjakat ugyanis tegnap, azaz hétfő este adták át Madridban, abban a városban, ahol két étterem is bekerült a legjobb ötvenbe. Az idei egyébként zsinórban az ötödik év, amikor az Akácfa utcában található Belli di Mamma pizzéria ott szerepel a legjobbak között. Mindezt úgy, hogy 6 éve nyitottak! A titok továbbra is a tésztában rejlik. Ha az nem jó, hiába tesznek rá bármit. Az értékelésnél azonban számít mellette a borkínálat, az étterem hangulata és a kiszolgálás is. Persze nem árulják el, hogy melyik mennyire és hogyan, mint ahogy azt sem lehet tudni, mikor látogatják meg az éttermet a tesztelők. Teljes inkognitóban maradnak, kifizetik a számlájukat és hazamennek.

Szinte az egész világon tesztelnek; az 50 legjobb európai pizzérián kívül díjazzák természetesen az 50 legjobb olaszországit, valamint az 50 legjobb ázsiai-óceániait, az 50 legjobb latin-amerikait és az 50 legjobb észak-amerikait is. Világszerte sok étterem van olasz kézben; a Belli di Mamma tulajdonosai is olaszok. Viszont évek óta Budapesten élnek. Hogy miért? Ahogy az itt élő olaszoknál gyakran előfordul, köztük is van, aki eredetileg egy-egy nő miatt „keveredett ide”. De aztán nagyon megszerették Magyarországot. Sőt...

PestiSracok facebook image

– mondja fél-viccesen az egyik tulajdonos, Riccardo Bianchi, aki egyben az üzletvezető is. Hozzátette:

Meg kell említenünk, hogy további két budapesti pizzéria, a Digó és a Pizzamanufaktúra is elismerést kapott; a Top 50-be ugyan nem fértek be, így díjat nem kaptak, de a „kiváló európai pizzériák” felsorolásában ott szerepelnek.

Magyarország tehát a gasztronómiának ebben a szegmensében is ott van a világtérképen. És nem, a legjobb román pizzéria nem előz meg minket.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.