Pesti Srácok

Újabb magyar gasztronómiai siker

Újabb magyar gasztronómiai siker

Te tudtad, kedves olvasó, hogy Európa (Olaszországon kívüli) 35. legjobb pizzériája Budapesten van? Ha tavaly ilyenkor is olvastál minket, akkor bizonyára igen, sőt, 2023-ban a 26. helyet sikerült megszerezni a Top 50 Pizza („a pizzériák Michelin-kalauza”) listáján. OK, ahhoz képest kicsi visszalépés – vagy a többiek lettek még jobbak.

Akkor nem sikerült elsőként megírnunk a hírt, a HVG megelőzött minket – csak éppen elsőre nem vették észre, hogy magyar étterem is van a legjobb 50 között, és hétpofára bezzegbécseztek, sőt, azt sem értették, hogy lehetnek ilyen „hülyék” az elbírálók, hogy a legjobb pizzéria nem Olaszországban van. Érdemes elolvasni, tanulságos volt a sztori, kiválóan mutatta a hazai ballibsi sajtó ostobaságát, nagyképűségét és Magyarország-lenézését egyszerre.

Most viszont mi írjuk meg elsőként a sztorit (mielőtt a HVG megint kijönne valami f*szsággal). A díjakat ugyanis tegnap, azaz hétfő este adták át Madridban, abban a városban, ahol két étterem is bekerült a legjobb ötvenbe. Az idei egyébként zsinórban az ötödik év, amikor az Akácfa utcában található Belli di Mamma pizzéria ott szerepel a legjobbak között. Mindezt úgy, hogy 6 éve nyitottak! A titok továbbra is a tésztában rejlik. Ha az nem jó, hiába tesznek rá bármit. Az értékelésnél azonban számít mellette a borkínálat, az étterem hangulata és a kiszolgálás is. Persze nem árulják el, hogy melyik mennyire és hogyan, mint ahogy azt sem lehet tudni, mikor látogatják meg az éttermet a tesztelők. Teljes inkognitóban maradnak, kifizetik a számlájukat és hazamennek.

Szinte az egész világon tesztelnek; az 50 legjobb európai pizzérián kívül díjazzák természetesen az 50 legjobb olaszországit, valamint az 50 legjobb ázsiai-óceániait, az 50 legjobb latin-amerikait és az 50 legjobb észak-amerikait is. Világszerte sok étterem van olasz kézben; a Belli di Mamma tulajdonosai is olaszok. Viszont évek óta Budapesten élnek. Hogy miért? Ahogy az itt élő olaszoknál gyakran előfordul, köztük is van, aki eredetileg egy-egy nő miatt „keveredett ide”. De aztán nagyon megszerették Magyarországot. Sőt...

PestiSracok facebook image

– mondja fél-viccesen az egyik tulajdonos, Riccardo Bianchi, aki egyben az üzletvezető is. Hozzátette:

Meg kell említenünk, hogy további két budapesti pizzéria, a Digó és a Pizzamanufaktúra is elismerést kapott; a Top 50-be ugyan nem fértek be, így díjat nem kaptak, de a „kiváló európai pizzériák” felsorolásában ott szerepelnek.

Magyarország tehát a gasztronómiának ebben a szegmensében is ott van a világtérképen. És nem, a legjobb román pizzéria nem előz meg minket.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.