Döntött az NVB – Újraszámolják az érvénytelen szavazatokat Budapesten
12:4 arányban döntött úgy a Nemzeti Választási Bizottság, hogy a bemutatott bizonyítékok figyelembevétele után újraszámoltatja a szavazatokat Budapesten. Mint ismert, Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt szerdai sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet, hogy több kerületben látványosan sok érvénytelen szavazat született a főpolgármester-választás során, ezért kérte a szavazatok újraszámlálását. Az NVI ülésének ellenzéki delegáltjai mindent elkövettek, hogy minél kevesebb érvénytelennek elkönyvelt szavazatot ellenőrizzenek, hiszen ez Karácsony Gergely érdeke. Attól sem riadtak vissza, hogy a korábbi döntésüket korrigálni akaró szavazóköri bejelentők büntetőjogi felelősségét firtassák...
Borzasztóan igyekezett a Nemzeti Választási Bizottásg négy ellenzéki delegáltja, hogy akadékoskodásukkal megakasszák a fővárosi szavazatok újraszámlálását, mivel erős gyanú merült fel, hogy rendszerszintű hibákat vétettek a választási bizottságok a kirívóan magas, mitegy 24 ezernyi érvénytelen szavazat alapján. Az erről szóló fellebbezést Vitézy Dávid szerdán nyújtotta be az irodához, amely napirendre is vette az ügyet, majd a szavazatok újraszámolása mellett döntött.
A döntés értelmében a NVI berendeli az érvénytelen szavazatokat és azokat három napon belül újraszámoltatja.
Eléggé egyértelmű, hogy a kirívóan sok érvénytelen szavazatnak valami rendszerszintű hiba lehet az oka
Mint ismert, Vitézy Dávid szerdán délután jelentette be, hogy a szavazatok újraszámlálását fogja kezdeményezni, miután gyanúsan sok érvénytelen szavazat született a főpolgármester-választáson.
24.592 érvénytelen szavazat született, 78 százalékkal volt több az érvénytelen szavazat, mint a listás szavazáson, jelentős szórás volt egyes kerületekben
– fogalmazott a sajtótájékoztatón, ahol grafikák segítségével mutatta be, hogy két helyen kirívóan magas volt az érvénytelen szavazatok száma: a IV. és VII. kerületekben. Vitézy Dávid az érvénytelen szavazatok magas számát két okra vezette vissza. Az egyik, hogy szerinte az említett két kerületben feltűnően vékony tollal húzták át az ő javára visszalépő Szentkirályi Alexandra nevét a szavazólapokon. A másik probléma ebből az elsőből következhetett, jelesül, hogy a megtévesztett választók vagy csak Szentkirályi Alexandrára szavaztak, ami felveti a választási csalás gyanúját; vagy észlelve a hibát, hogy Szentkirályi Alexandra visszalépett, még egy X-et húztak a fennmaradó jelöltek valamelyikére. Vitézy Dávid szerint több szavazókörben is előfordulhatott, hogy a Szentkirályi Alexandrára és egy másik jelöltre leadott, két X-et is tartalmazó szavazólapot érvénytelennek nyilvánították, holott az érvényes. Hogy e tekintetben a választási tájékoztató füzet sem volt egyértelmű, azt jól jelzi, hogy maga az NVI adott ki a szavazás napjának délutánján egy kör-e-mailt, amiben felhívta a figyelmet az érvényesség kérdésére, ugyanakkor a szavazati hajrában előfordulhatott, hogy az üzenetet a szavazókörökben nem olvasták el, vagy csak azután, hogy már érvénytelenként könyvelték el a szavazatokat.
Vitézy szerint, ahol rendesen lehúzták a kormánypárti jelöltet, ott lényegesen kevesebb lett az érvénytelen szavazatok száma: a VII. kerületben például az átlagosnak több mint a duplája, a szavazatok 6,08 százaléka érvénytelen volt.
És akkor az ellenzéki delegáltak megpróbálták akadályozni az újraszámlálást...
Vitézy Dávid a fellebbezését még szerda délután eljuttatta az NVI-hez, amelyet a Bizottság még szerdán este el is bírált, igaz, az ellenzéki delegáltak hangos tiltakozása ellenére, akik még napirendre sem vették volna szerdán a kérdést, hanem húzták volna az időt. Az eddigi választásoktól eltérően teljesen szokatlan módon kirívóan magas érvénytelen szavazatszám már önmagában világossá tette, hogy valamilyen, feltehetően rendszerszintű probléma adódott a szavazatok elbírálása alatt; akár az is történhetett, amit Vitézy Dávid felvázolt. A megjelent delegáltak számára ugyanakkor nemcsak az volt világos, hogy probléma merült fel, hanem az is, hogy a probléma okára csak a szavazatok újraszámolása révén lehet majd következtetni. A döntés tehát a napnál is világosabbnak tűnt, ekkor azonban színre léptek azok a jogvégzett pártdelegáltak, akik sutba dobva a racionális érveket, akadékoskodásukkal, fals érvelésükkel a folyamat elhúzására játszottak, sőt, még a választási bizottsági tagok tulajdonképpeni megfenyegetésétől sem riadtak vissza.
Az akadékoskodáshoz az MSZP delegáltja, Litresits András adta a legjobb ötleteket, aki azon kezdett el szöszölni, hogy milyen indoklásokat is adott le Vitézy Dávid. Egyrészt azzal a javaslattal próbálkozott, hogy csak azon kerületek esetén legyen újraszámlálás, ahonnan bejelentés érkezett, ráadásul még azokat is megszűrte volna aszerint, hogy mennyire tűntek hivatalosnak, kik és mennyien írták alá. Módosító javaslatában legvégül azt javasolta, hogy csak ott vizsgálják a fals szavazatokat, ahol legalább két, az NVI által delegált személy írta alá a hibáról szóló bejelentést. A minél kevesebb szavazat átvizsgálása természetesen Karácsony Gergely érdeke; nem véletlen, hogy Litresits élénkre engedte a fantáziáját az akadékoskodás terén.
A bejelentést tevők ellen is eljárást indítottak volna az ellenzéki delegáltak
Az ülés egy másik szakaszában több ellenzéki delegált is azt kezdte sejtetni, hogy tulajdonképpen annak büntetőjogi vetülete is van, ha egy szavazókörből érkező bejelentő előbb kézjegyével igazolta, hogy érvénytelen a szavazat, majd később saját döntésével ellentétes állítást tesz. Reálisnak nevezték eljárások megindítását azokkal szemben, akik a bejelentéseket írták, hiszen ezáltal saját magukat cáfolták meg, a saját alkalmasságukat kérdőjelezték meg. A kormánypárti delegáltak ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy igenis életszerű, hogy a választási nagyüzemben nem olvasták el az NVI korábban említett körlevelét, utóbb ugyanakkor korrigálni próbálták hibájukat. Bűncselekményt éppen akkor követtek volna el a szavazóbiztosok, szavazatszámlálók, ha az újabb információk ellenére sem kérdőjelezték volna meg az érvénytelenné minősítés jogosságát. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a szavazóbiztosok nem jogvégzett emberek, ezért korrigálásként kell tekinteni az általuk küldött beadványokra, nem tanúvallomásként.
Vezetőkép: MTI/Soós Lajos
