Orbán Viktor: Magyarországon ma az emberek világosan megüzenték, hogy békét akarnak – Kövesse az EP-választásokat percről percre a PestiSrácok.hu oldalán!

A választási eljárás tisztaságának megóvása céljából, a Nemzeti Választási Iroda közli a központi névjegyzékben szereplő választópolgárszám-statisztikát települési és vármegyei bontásban, mind az önkormányzati, mind az európai parlamenti választás vonatkozásában. Az adatok a következőn linken keresztül érhetőek el: Önkormányzati és európai parlamenti választópolgárszám statisztika címre kattintva

Elsőként adta le szavazatát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dunakeszin a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választáson – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium vasárnap. Mint kiemelte, \"itt az ideje, hogy végre világossá tegyük, hogy mi nem akarunk háborút, nem akarunk háborúban élni, és nem akarjuk, hogy Európát egy háború uralja az elkövetkezendő években is.

Holnap szavazzatok a Momentum EP-listájára, hogy Cseh Katalinnal folytathassuk! - kommetálta a Momentum vezére, hogy még négy évig szeretnék a hazánknak járó forrásokat visszatartani.

Vona Gábor, a Második Reformkor Párt EP-listavezetője leadta szavazatát az európai parlamenti választáson vasárnap a főváros XI. kerületében. Mint kiemelte, nagyon büszkén jöttem most szavazni, bár volt bennem egy kis fura érzés, mert 2018 óta nem vettem úgy részt választáson, hogy számomra személyes tétje is van\" - mondta a listavezető. Hozzáfűzte: azért is büszke, mert pártjának talán a legkevesebb forrásból egy nagyon jó kampányt sikerült kialakítania. Foró: MTI

Három európai parlamenti helyre számít - mondta Le Marietta, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) EP-listavezetője, miután leadta voksát a főváros II. kerületében vasárnap reggel. A listavezető az MKKP számára legfontosabb értékek között említette az állampolgári részvételt, a közvetlen beleszólás lehetőségét, a korrupció elleni küzdelmet, valamint a Robin Hood alap elindítását. Az alapra helyi kezdeményezésekkel lehetne pályázni - tette hozzá. Forrás: MTI

Videót osztott meg a TISZA párt vezetője, amelyben többek közt azért kéri a szavazó voksait, hogy megakadályozza, hogy a Fidesz visszavezesse a sorkatonaságot. Forrás: facebook.com

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 9,98 százaléka (785 546 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A fővárosban a szavazók 8,59 százaléka, 115 431 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig. A vármegyék közül a részvételi arány 9 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 12,69 százalék, ami 22 256 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 8,48 százalék, 43 069 szavazó. Forrás: MTI

A Momentum Mozgalom eddigi két EP-képviselője közös videóban árulták el, lenne még ötletük, mit csinálnának Brüsszelben...

Romániában minden korábbinál többen járultak urnákhoz vasárnap az európai parlamenti (EP-) választáson, a jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben azonban a részévétel az első órákban 10-15 százalékkal elmaradt az országos átlagtól. A jelentős magyar lakossággal rendelkező megyékben a helyhatósági választáson is 10-15 százalékkal elmaradt a részvétel az országos átlagtól a voksolás első három órájában. Forrás: MTI

Arra számítunk, hogy még több szavazónk lesz és még erősebb politikai közösséget fogunk tudni mutatni - mondta vasárnap Budapesten újságíróknak a DK-MSZP-Párbeszéd EP-listavezetője. Dobrev Klára azt követően nyilatkozott, hogy férjével, Gyurcsány Ferenccel, a Demokratikus Koalíció elnökével együtt leadták a szavazatukat. A várható EP-mandátumaikra vonatkozó kérdésre a politikus azt felelte, hogy az annak megállapítására szolgáló úgynevezett d\'Hondt-mátrix bonyolult, és a mandátumszámuk nemcsak a saját szereplésükön múlik majd, hanem a többi pártén is. Újfent hangsúlyozta, azt várják, hogy nagyon-nagyon sok szavazójuk lesz \"és egyre több\". Egyúttal azt is leszögezte, hogy egyetlen erős, baloldali, szociáldemokrata szövetség van, mégpedig a DK-MSZP-Párbeszéd szövetsége. Forrás: MTI

Mintegy félszáz nemzetközi megfigyelő regisztrált a vasárnapi választásra - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnapi adataiból. Öt éve az EP választást 33, míg az önkormányzati és nemzetiségi választást 30 nemzetközi megfigyelő követte. Az NVI internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerint 48 nemzetközi megfigyelőt akkreditáltak a választásra: a nagykövetségek közül az indonéz, a kazah és az üzbegisztáni öt megfigyelőt akkreditált. Azerbajdzsán, Georgia, Törökország, Montenegró és Üzbegisztán 2-2, Kazahsztán három, Bosznia-Hercegovina egy megfigyelőt regisztrált, A European Network of Election Monitoring Organizations (ENEMO) nevű szervezettől 23 megfigyelőt regisztráltak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) közösen két, az Election-Watch.EU nevű szervezet pedig négy megfigyelőt akkreditált a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az Európai Parlament magyar tagjainak vasárnapi választására. Forrás: MTI

E szerint a legtöbb érvényes szavazási iratot (33 209-et) olyan választók juttatták vissza, akik szerbiai értesítési címet adtak meg, svájci értesítési címmel rendelkező választópolgároktól 346, nagy-britanniaiaktól 281, németországi értesítési címmel rendelkező választóktól 146 érvényes szavazási irat érkezett már vissza. Magyarországi értesítési címet megadó választóktól 197 érvényes szavazási irat érkezett vissza, kettős állampolgárságot tiltó országbeli értesítési címmel rendelkező választópolgároktól 42, és van 9096 olyan érvényes szavazási irat is, amelyet olyan választópolgár adott le, aki azt kérte, névjegyzékbe vételéről e-mailben értesítsék. Forrás: MTI

Olyan eredményre számít, ami \"talán a Holdról nem fog látszani, de a Karmelita kolostorban bizonyosan\", az emberek erős jelzést küldenek a hatalomnak - mondta Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, európai parlamenti listavezetője vasárnap újságíróknak, miután leadta szavazatát Budapest XII. kerületében. A Tisza Párt azért fog küzdeni - folytatta -, hogy megakadályozza a Fideszt abba a tervében, hogy visszavezesse a sorkatonaságot. Forrás: MTI

Az Európai Parlament 2024. június 9-én teszi közzé a 2024-es európai parlamenti választások tagállamonkénti eredményeit, valamint összetételének előrejelzését. A nemzeti választási törvények maradéktalan tiszteletben tartása mellett a Parlament megbízottja, Verian meghatározza az uniós és nemzeti székhely-előrejelzéseket. A 20:15 GMT+2-kor elérhető európai áttekintés első átfogó előrejelzést ad a képviselőcsoportokra vonatkozó globális adatokkal a leköszönő parlament felépítése alapján. Azok a nemzeti pártok, amelyek jelenleg nem képviseltetik magukat az Európai Parlamentben, akkor csatlakoznak valamely képviselőcsoporthoz, ha hivatalosan kapcsolódnak ahhoz a csoporthoz, vagy egy olyan európai politikai párt teljes jogú tagja, amelyet az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága nyilvántartásba vett . A rendelkezésre álló adatokat a szavazás fokozatos befejezésével jelenítjük meg a tagállamokban. Az előrejelzést addig frissítik, amíg az összes tagállam be nem fejezi a szavazást, és a nemzeti választási hatóságok közzé nem teszik a végső eredményeket. EP-Press

Forrás: facebook.com

„A közös nemzeti bázis ellenére, Európa különböző szélsőjobboldali csoportjai az energiáikat ismét Európa és az Európai Unió felé fordítják, elsősorban stratégiai és bizonyos esetekben ideológiai szempontok miatt is” – írja a francia lap. Forrás: ATV

Forrás: NVI

Több, a vasárnapi európai parlamenti választásokra kialakított szavazóhelyiséget tönkretett az áradás Ausztriában. A Stájerország több körzetét érintő természeti csapásra a hatóságok az APA osztrák hírügynökség közlése szerint gyorsan reagáltak, és a szavazókat más helyszínekre irányították, az új szavazóhelyiségek listáját táblákon, valamint a közösségi médiában is jelezték. A hivatalos tájékoztatás szerint a választást az esetek nem befolyásolják. Az ország déli részén lévő Stájerországra szombat este csaptak le heves viharok, a villámárvizek pedig több autót is elsodortak. Jóllehet vasárnap reggelre az időjárás jobbra fordult, a meteorológiai intézet további viharokra figyelmeztetett, elsősorban Tirol környékén. Forrás: MTI

Arra szavaztam, hogy több legyen az európai uniós alap és kevesebb a bürokrácia az Európai Unióban - mondta Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-listájának vezetője miután a dél-erdélyi Vajdahunyadon leadta szavazatát vasárnap a romániai helyhatósági és EP-választásokon. Az újrázni készülő EP-képviselő kijelentette: változásra van szükség az EU-ban, elsősorban az Európai Bizottság szintjén, az uniós intézményeknek az emberek szolgálatában kell állnia, nem pedig az ideológiák szolgálatában. Winkler Gyula közölte: arra is szavazott, hogy a közeljövőben el lehessen fogadtatni egy szabályozást az európai őshonos kisebbségek jogaira vonatkozóan. \"Azt akarjuk, hogy a mi közösségünk is támogatást élvezzen, azt akarjuk, hogy az Európai Unió védje az őshonos kisebbségeket és a mi jogaink szentesítve legyenek\" - mondta, hozzátéve, hogy a fejlődés, felzárkózás folytatására is szükség van. Aláhúzta: azzal a reménnyel szavazott, hogy az erdélyi magyarságnak erős hangja legyen az Európai Parlamentben, valamint erős jelenléte a romániai önkormányzatokban. \"Azt akarjuk, hogy legyen magyar jövő itthon, a szórványban is\" - mondta a Hunyad megyei politikus. Kérte a romániai szavazópolgárokat, éljenek szavazati jogukkal, különben mások fognak dönteni helyettük. Az RMDSZ EP-listáján az erdélyi magyar politikai alakulatok közötti összefogás révén az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) által javasolt politikusok is szerepelnek. Romániának 33 helye lesz az európai uniós képviselőtestületben, az RMDSZ-nek eddig két képviselője volt az EP-ben. Forrás: MTI

Többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Manfred Weber az Európai Néppárt frakcióvezetője, Pedro Sanchez spanyol kormányfő és Marine LePen francia szélsőjobboldali politikus is leadta szavazatát az Európai Parlament összetételét meghatározó választáson. Emmanuel Macron francia elnök felesége társaságában voksolt. Forrás: Index

Több, a vasárnapi európai parlamenti választásokra kialakított szavazóhelyiséget tönkretett az áradás Ausztriában − adta hírül az MTI. A Stájerország több körzetét érintő természeti csapásra a hatóságok az APA osztrák hírügynökség közlése szerint gyorsan reagáltak, és a szavazókat más helyszínekre irányították, az új szavazóhelyiségek listáját táblákon, valamint a közösségi médiában is jelezték. A hivatalos tájékoztatás szerint a választást az esetek nem befolyásolják. Az ország déli részén lévő Stájerországra szombat este csaptak le heves viharok, a villámárvizek pedig több autót is elsodortak. Jóllehet vasárnap reggelre az időjárás jobbra fordult, a meteorológiai intézet további viharokra figyelmeztetett, elsősorban Tirol környékén. Forrás: Index

A román nyelvű sms-t Adrian Cozma, a Szatmár megyei önkormányzat élére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben pályázó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által is támogatott jelöltje nevével írták alá. \"Menjetek szavazni, hogy kizárjuk a magyarokat az intézményekből! Szatmárnak egy igazi románra van szüksége! Adrian Cozma\" - áll a román nyelvű telefonos üzenetben. Turós Loránd szenátor az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének Facebook-oldalán közzétett videóban bejelentette: két feljelentést iktatott vasárnap a román rendőrségen amiatt, hogy a szövetség politikai ellenfelei Szatmárnémetiben és Szatmár megyében \"magyarellenes uszítással próbálnak szavazatokat szerezni\". Kelemen Hunor RMDSZ-elnök korábban elfogadhatatlannak nevezte és a vezető román politikusok elhatárolódását kérte attól, hogy Romániában eddig példátlan módon a kormányon lévő PNL szövetkezett az AUR-ral. Forrás: MTI

Az Európai Parlament (EP) vasárnap este, 20.15 után teszi közzé az első becslést az új EP összetételéről, a 27 tagállam előzetes eredményeit pedig 23 óra után közlik, miután az utolsó szavazókörök is bezártak. Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök, az EP-választás előzetes eredményeit az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Vagyis a magyarországi előzetes eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek. Az azonban nem tiltott, hogy a választások előtt készült közvélemény-kutatások, illetve esetleges exit-pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. (Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a szavazásra vonatkozó exit-pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.) Az EP-választás összeurópai adatai vasárnap estétől folyamatosan frissülnek majd a https://results.elections.europa.eu/hu/ weboldalon, például az előzetes becslésekkel, esetleges exit-pollokkal, majd előzetes eredményekkel. Az EP közlése szerint azon hat ország esetében, ahol a választások június 9-e előtt zajlottak le - Ausztria, Ciprus, Németország, Görögország, Málta, Hollandia -, a nemzeti előrejelzéseket, illetve becsléseket a legkorábban vasárnap, közép-európai idő szerint 18.15-től teszik közzé, majd a honlapon óránként frissítések jelennek meg azon országok esetében, ahol a szavazás lezárult, és ahol az exit-pollok vagy tagállami előzetes becslések rendelkezésre állnak. Az új parlament összetételére vonatkozó első becslés 20.15 után jelenik meg, ezt a tagállami becslések, az exit-pollok és a választások előtti szavazási szándékok alapján állítják össze. A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, így az első tagállami becslések és az addigra elérhető előzetes tagállami eredmények alapján az EP 23.15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ekkor teszik közzé a várható mandátummegoszlást is. Ezután a parlament szolgálatai a nemzeti hatóságoktól kapott információk alapján frissített előrejelzéseket adnak ki, az utolsó előrejelzés hétfőn, körülbelül éjjel 1 órakor várható.

Mint a portál írja: -Dolj megyében, Cerăt településen egy rendőrnek használnia kellett a könnygáz-sprayt, miután egy választópolgár agresszíven kezdett viselkedni. Az incidens során a férfi élettársa megharapta az intézkedő rendőr kezét. -Egy kolozsvári férfi meglepetten értesült a szavazóhelyiségben, hogy valaki már leszavazott a nevében. A szavazóhelyiségi bizottság hosszas tanakodása után végül a polgárnak sikerült szavaznia. -Részegen jelent meg a szavazóhelyiségben egy szavazókörzeti bizottsági elnök a Vaslui megyei Muntenii de Sus településen, ezért le kellett váltani és egy józan személyt kellett kinevezni a helyébe. -Konstanca megyében Băneasa település egyik polgármesterjelöltje megvert egy választópolgárt, mivel az visszautasított 1000 lejt, amivel a jelölt megpróbálta megvásárolni a szavazatát. Forrás: foter.ro

Bele kellene húzni, különösen a Szatmár és a Maros megyében élőknek; Szatmárban konkrétan azzal mozgósítanak a románok, hogy ki kell szorítani a magyarokat minden pozícióból, Marosvásárhelyen a román negyedekben nagyon aktívak. A románok által lakott marosvásárhelyi Tudor-negyedben hatalmas energiákkal mozgósítanak Soós Zoltán polgármester leváltásáért, eközben Maros megye egészében sem kiugró a magyarlakta településeken a részvételi arány. Különösen forrong Szatmár megye, ahol a mintegy egyharmadnyi magyar lakosságú Szatmárnémetiben, ahol városvezetői profizmusa miatt Kereskényi Gábor polgármesternek sok román szavazója is volt az elmúlt nyolc évben, Adrian Cozma nemzeti liberális képviselő aláírásával arra biztatják a román voksolókat, hogy menjenek el nagy arányban szavazni, hogy kiszorítsák a magyarokat a közintézményekből. Eközben a megye magyarlakta településein nagyon alacsony a szavazókedv, a megyei átlag 16 órakor 33,2 százalék volt, de volt olyan magyar település, ahol alig 19,2 százaléknyian mentek el eddig az időpontig voksolni. Ennél is ijesztőbb, hogy az országos részvétel éppen azokban a megyékben döntöget minden rekordot, amelyekben a Szövetség a Románok Egyesüléséért (AUR) párt bázisai. Jelesül: Suceava, Botoșani, Vaslui és Neamț megyékben, valamint Dél-Romániában, például Teleorman és Dolj megyékben, ahol a párt tátmogatottsága igen magas, a választási részvétel is kiemelkedő, Teleormanban például a 18 órai adatok szerint 45,9 százalék, azaz 5-10 százalékot már most rávernek a magyar részvételi arányra. Mindez azért is problematikus, mert az AUR kimondottan és élesen magyarellenes, nemrég a kolozsvári magyar iskolák megszüntetésével kampányolt,

A bevándorlás ellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezeti a választásokat Ausztriában, és akár hat képviselőt küldhet az EP-be, ami éppen a duplája a jelenlegi képviselőik számának - írja az osztrák közszolgálati ORF. A második helyért a jobbközép és a szocialista párt versenyez. Az ORF azt írja, hogy a kommunista KPÖ mindössze 3 százalékát kaphatja a szavazatoknak, amivel nem jutnak be az EP-be.

A Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés pártelnöke, a 28 éves Jordan Bardella lehet az idei választások egyik nagy nyertese Franciaországban – írja az ATV a The New York Times portrécikke alapján. „Franciaország kedveli a forradalmakat, és a 28 éves Jordan Bardella személyében egy szelíd modorú, kifogástalanul öltözött lázadót talált, aki megfogadta, hogy felforgatja az ország politikáját, hogy megmentse azt a »végzetétől«” – írták róla. bardella és pártja az idei EP-választáson a becslések szerint a szavazatok nagyjából 33 százalékát szerezheti meg. Eközben az Emmanuel Macron elnök által vezetett kormánypárt csak a voksok 16 százalékára lehet esélyes az előzetes felmérések szerint. Bardella kitűnő iskolákba járt, és nagyon hatékonyan kezeli a közösségi médiát – különösen a TikTokot –, és ért a politikai show-elemekhez is. A The New York Times szerint sokan „csodagyereknek” tartják a francia politikában, aki a tömegek számára fogyasztható formába csomagolja a nacionalista jobboldal indulatos üzeneteit. Civilizációnk kihalhat, mert elárasztják a migránsok, akik visszafordíthatatlanul megváltoztatják szokásainkat, kultúránkat és életmódunkat – mondta kampányzáró beszédében Jordan Bardella, aki azt ígérte, hogy a Nemzeti Tömörülés egyértelmű győzelme esetén a párt „a nemzetgyűlés feloszlatását” és új választásokat követelne. Orbán Viktor korábban azt javasolta, hogy a választás után az általa szuverenistának nevezett pártok hozzanak létre egy „szuperfrakciót”, és ebben szorgalmazta a francia Marine Le Pen és az olasz Giorgia Meloni közreműködését is

Németországban nyertek a kereszténydemokraták, megerősödött a szélsőjobb. A szocialisták, a zöldek és a szabaddemokraták viszont nagyot buktak az exit pollok szerint. A Németországban, ahol a szavazófülkék helyi idő szerint 18 órakor zártak be, készült exit poll felmérések szerint a konzervatív CDU/CSU szövetség egyértelmű győztes lett, a szavazatok 29,5-30 százalékával, ami döntő előnyt jelent a többi párt előtt. A Zöldek ezzel szemben úgy tűnik, hogy siralmasan teljesítettek, mindössze a szavazatok 12-12,5 százalékát szerezték meg, szemben a 2019-es 20,5 százalékkal, amikor a második legerősebb eredményt érték el. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) nagyon egyértelműen erősödött, az első közvélemény-kutatási eredmények szerint 16-16,5 százalékos eredményt érnek el, szemben az öt évvel ezelőtti 11 százalékkal. Ezzel megelőznék a szociáldemokratákat (SPD), akik a jelenlegi becslések szerint 14 százalékot szereztek, ami még a történelmileg leggyengébb, 2019-es gyenge eredményüknél is rosszabb.

Az országban délután ötig a választásra jogosultak 45,26 százaléka járult az urnákhoz, 2 százalékkalal többen mint öt éve. A részvételi arány az ezredforduló kezdete ótai legmagasabb értéket készül elérni, de még az 1984-es európai parlamenti választást is túlszárnyalhatja. Akkor egyébként az erre jogosultak 56,72 százaléka ment el szavazni.

A Jobbik-Konzervatívok európai parlamenti (EP-) listavezetője szerint meglepetés lenne, ha bejutnának az EP-be. Róna Péter erről az ellenzéki párt vasárnapi budapesti eredményváró rendezvényén, az este hét órai urnazárást követően tartott sajtótájékoztatón beszélt az MTI kérdésére. Csodák talán vannak - tette hozzá, köszönetet mondva aktivistáik kampányban nyújtott \"elképesztő mennyiségű\" munkájáért. Róna Péter hangsúlyozta: a jövőben a Jobbik \"politikai vonalának\" fejlesztésén dolgozik. Gyöngyösi Márton pártelnök arról beszélt: egyenlőtlen feltételek mellett zajlott a kampány, amelynek során három jelenség befolyásolta \"végzetesen\" az eredményt. Elsőként az Állami Számvevőszék bírságát említette, amelyet minden, az 2022-as összefogásban részt vevő ellenzéki pártra kiszabtak, de csak a Jobbiktól vontak le, így lehetetlenítve el kampányuk finanszírozását. A pártelnök szerint \"elképesztő médiaellenszélben\" kellett megmérettetniük magukat, és az is kiderült, hogy \"a magát függetlennek nevező balliberális sajtó\" valójában pártérdekeket szolgált. Kivételt szerinte ez alól a közmédia jelentett, amely hosszú idő után ismét megrendezte az EP-listavezetők vitáját. A politikus azt is nehezítő körülményként említette, hogy Magyar Péter és pártja, a Tisza Párt megjelenésével a megmérettetés európai parlamenti választásból a 2026-os országgyűlési választás előfutamává vált. Hozzátette: voltak ugyan olyan jobbikosok, akik - pártjuktól erőforrást elvonva - szerepet vállaltak Magyar Péter kampányában, de nagyon világossá kívánják tenni, hogy a két szervezet között \"semmiféle átjárás és semmiféle átfedés nincs\". A Jobbik, bármi is legyen a mostani választások eredménye, soha nem fogja feladni, mindig egy jobbközép, konzervatív alternatívát fog kínálni a Fidesz politikájával szemben - jelentette ki Gyöngyösi Márton.

A zöld pártok okkal aggódnak: a német exit pollok történelmi vereséget jeleznek - tarthatnak attól, hogy az európai környezetvédelmi törekvések kevésbé lesznek fontosak a döntéshozatalban. Az első felmérések szerint a Zöldek Németországban 8,5 százalékpontot esett vissza a legutóbbi választás óta, a 2019-es 20,5 százalékról 12 százalékra. Úgy tűnik, hogy nagy veszteségeket szenvedtek el a 30 év alattiak körében, ők az AfD és más új pártalakulatok felé mozdultak el - áll a német közszolgálati műsorszolgáltató elemzésében. A háborúk és az infláció háttérbe szorította a klímaváltozást a politikai napirenden, így az európai zöld politikusok jobb híján a demokráciát helyezték kampánystratégiájuk középpontjába. Ellenzéki erőként pozícionálták magukat a környezetszennyezés csökkentését és az élővilág védelmét célzó szabályok háttérbe szorítását szorgalmazó szélsőjobboldali pártokkal szemben. Ezt az üzenetet hangoztatták kampánykörútjaikon, s ezt visszhangozták a a hivatalosan egyik pártot sem támogató fiatal klímaaktivisták is. Az üzenet azonban nem talált meghallgatásra a szavazóknál, ők már a radikális jobboldal felé nyitottak. Németországban, ahol a Zöldek a koalíciós tagjai a szövetségi kormánynak már korábban is nagy veszteségeket jósoltak. Az év eleji közvéleménykutatások szerint Franciaországban és Olaszországban is mandátumokat veszítenek. A zöld politikusok azzal védekeztek, hogy 2019-ben is legyőzték a közvéleménykutatásokat, és ma este is ezt kívánják tenni.

A 21 Kutatóközpont a választás előtti napokban készült, vasárnap este 7 órakor nyilvánosságra hozott felmérése szerint az EP-választás várható eredménye így néz ki: Fidesz–KDNP: 44 százalék Tisza Párt: 32 százalék DK–MSZP–Párbeszéd: 8 százalék Mi Hazánk: 7 százalék Kétfarkú Kutya Párt: 4 százalék Momentum: 3 százalék Mindenki Magyarországa Néppárt, Második Reformkor: 1–1 százalék Az LMP, a Jobbik és a Megoldás Mozgalom nem éri el az 1 százalékot. Forrás: 24.hu

Veszélybe került az erdélyi magyar EP-képviselet, miután az esti órákban megugrott a többségi részvétel a vasárnapi romániai EP-választásokon - jelentette ki Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szóvivője vasárnap Kolozsváron. A Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta: az RMDSZ értékelése szerint \"késélen mozog\", hogy a szövetség eléri-e az ötszázalékos bejutási küszöböt a vasárnapi EP-választásokon. \"A nap folyamán most először került veszélybe a magyar képviselet. Arra kérem a magyar embereket a nagyvárosokban és nagyközségekben, hogy menjenek el szavazni. (.) Kérem, buzdítsák barátaikat, szomszédjaikat is!\" - nyilatkozott Csoma Botond. Emlékeztetett, hogy román idő szerint 22 óráig lehet szavazni, így több mint egy óra áll a rendelkezésükre azoknak, akik eddig távol maradtak az urnáktól. Az RMDSZ korábbi tájékoztatása szerint a délutáni órákban elsősorban a nagyvárosokban maradt el az erdélyi magyar részvétel a többségitől, ez később kiegyenlítődni látszott. Az esti órákban azonban a nagyvárosban megnőtt a választásokon részt vevők száma, így a többségi részvétel is. A Központi Választási Iroda (BEC) tájékoztatása szerint román idő szerint 20 órakor 47,82 százalékos volt a részvétel a romániai EP-választáson, a magyarok által is lakott megyék nagyjából az országos átlag fölött teljesítettek. A helyhatósági választásokon a szavazásra jogosultak 45,82 százaléka vett részt este 20 óráig. Mindkét arány magasabb, mint a legutóbbi, 2019-es EP-választáson, valamint 2020-as helyhatósági választáson regisztrált adat.

Az első előrejelzések megérkezése után Alice Weidel, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) egyik társelnöke „extrém módon sikeresnek” nevezte pártja választási kampányát, amellyel a szavazatok 16 százalékát sikerült megszerezniük az előzetes becslések szerint. Az emberek összességében euroszkeptikusabbak lettek – foglalta össze Weidel. Egy televíziós műsorvezető kérdésére, mi szerint a párt két csúcsjelöltjét - Maximilian Kraht és Petr Bystront – érintő közelmúltbeli botrányok mennyire ártottak a pártnak, Weidel azt válaszolta, hogy a választási kampány „döcögős kezdete” után az AfD a célegyenesben nagyon sikeres volt. Ugyanakkor Weidel arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy Krah és Bystron végül felveszi-e mandátumát – a német szélsőjobboldali pártot ugyanis a választás előtt egy héttel kirúgták az Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportból. Mostantól arra fogok összpontosítani, hogy képviselőcsoportot alakítsak az Európai Parlamentben – válaszolta terveire a párt női társelnöke.

Az első előrejelzések megérkezése után Alice Weidel, a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) egyik társelnöke „extrém módon sikeresnek” nevezte pártja választási kampányát, amellyel a szavazatok 16 százalékát sikerült megszerezniük az előzetes becslések szerint. Az emberek összességében euroszkeptikusabbak lettek – foglalta össze Weidel. Egy televíziós műsorvezető kérdésére, mi szerint a párt két csúcsjelöltjét - Maximilian Kraht és Petr Bystront – érintő közelmúltbeli botrányok mennyire ártottak a pártnak, Weidel azt válaszolta, hogy a választási kampány „döcögős kezdete” után az AfD a célegyenesben nagyon sikeres volt. Ugyanakkor Weidel arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy Krah és Bystron végül felveszi-e mandátumát – a német jobboldali pártot ugyanis a választás előtt egy héttel kirúgták az Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportból. Mostantól arra fogok összpontosítani, hogy képviselőcsoportot alakítsak az Európai Parlamentben – válaszolta terveire a párt női társelnöke.

A 28 éves Jordan Bardella vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés (ez Marine Le Pen pártja) a szavazatok bő 31,5 százalékát szerezte meg Franciaországban az exit pollok szerint. 1984 óta ilyen nem fordult elő, hogy egy párt 30 százalék felett teljesítsen. Ez a szavazatarány a duplája Emmanuel Macron elnök centrista pártjának, ők a szavazatok 15,2 százalékát vitték, ami alig több, mint a Raphael Glucksmann által vezetett szocialista párté.

Az új összetételű Európai Parlament képviselői helyeire vonatkozó első mandátumbecslés szerint az Európai Néppárt (EPP) 181, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) 135, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű frakció 82, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) 71, Identitás és Demokrácia (ID) pártcsoport 62 képviselői helyet szerezhet - közölte az Európai Parlament vasárnap este, azt követően, hogy az európai uniós tagállamok egy részében befejeződött az EP-választás. A 27 közül 11 tagországból beérkezett exit poll felmérésekre alapuló becslést ismertető brüsszeli közlemény szerint a Zöldek képviselőcsoportja 53, a független képviselők csoportja 51, a Baloldal 34 képviselőt ültethet az EP-be, az eddig pártcsaládhoz nem tartozó új jelöltek közül pedig 51-en kaphatnak helyet az új összetételű EP-ben.

Előrehozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban, miután vasárnap este kiderült: az európai parlamenti választáson a jobboldali Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az Emmanuel Macron elnök vezette tábor messze lemaradva a második helyen végzett. Az államfő bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, és az új parlamenti választásokat néhány héten belül megtartják.

A Tusk-koalíció több mandátumot szerzett, mint a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS). A Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció és néppárti szövetségese, a Harmadik Út közösen szerzett 20 EP-mandátumot, mivel a szavazatok 38,2, illetve 8,2 százalékát szerezték meg. A PIS az Európai Parlament ECR frakciójából a szavazatok 33,9 százalékával a második helyre került. A lengyelországi EP-választások részvételi aránya 39,7 százalék volt, ami 6 százalékponttal alacsonyabb, mint 2019-ben volt.

Bejelentette lemondását Alexander de Croo belga miniszterelnök Ezzel elismerte pártjának, a liberális VLD-nek a vereségét. \"Holnap lemondok a miniszterelnöki posztról\" - közölte Croo azok után, hogy pártja az előzetes kimutatások alapján rossz eredményeket ért el. Számszerűen: a szavazatok közel 90 százalékának megszámlálása után a VLD jelenleg a szövetségi választásokon a voksok 5,9 százalékát gyűjtötte be. \"A liberálisok erősek, visszatérünk\" - közölte Croo, majd gratulált a jobb eredményt elérő pártoknak. A belga általános gyakorlat, hogy a választások után a miniszterelnök felajánlja lemondását, és hogy a király kezdeményezi a tárgyalásokat egy új kormány felállítására. De Croo-tól elvárják, hogy ideiglenes ügyvezető miniszterelnökként hivatalában maradjon.

Abban bízunk, hogy az RMDSZ öt százalék fölötti eredményt ér el az európai parlamenti (EP-) választásokon - mondta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vasárnap este Kolozsváron a szövetség eredményváró gyűlésén. A szövetségi elnök a romániai urnazárást követően az EP- és a vele együtt megtartott helyhatósági választásokat értékelve elmondta: az exit poll-adatok \"szép kerek számot\", öt százalékot mutatnak. Szerinte ez azt jelenti, hogy van közel 500 ezer szavazat, és az RMDSZ abban bízik, hogy a végeredménykor félmillió felett lesz a szavazatszám. \"Akkor tudunk végleges eredményekről beszélni, amikor megszámolták az összes szavazatot\" - jelentette ki a szövetség elnöke, hangsúlyozva: bizakodó, hogy az exit poll-adatok által jelzett öt százalék valóban meglesz. Kelemen Hunor a helyhatósági választások kapcsán elmondta: a szövetség szavazatszámlálása szerint az RMDSZ meg tudja őrizni eddigi mintegy kétszáz polgármesterét és a négy megyei tanácselnöki mandátumot Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében, valamint bíznak a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti győzelemben is. \"Nagyon nehéz kampányon vagyunk túl, azt is mondhatnám, talán az RMDSZ legnehezebb kampányán\" - jelentette ki az RMDSZ elnöke arra utalva, hogy mindkét romániai választáson magas részvétellel zárták az urnákat. Köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazatukkal támogatták a szövetség jelöltjeit, és azoknak is, akik kivették a részüket a kampányból, mozgósításból. Hangsúlyozta: bizakodó, mivel az RMDSZ az elmúlt időszakban nem ért el ilyen magas, közel 500 ezres szavazatszámot az EP-választásokon. Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője az MTI kérdésére közölte: a szövetség a legutóbbi, 2019-es EP-választásokon 476 ezer voksot szerzett. A szóvivő a sajtónak nyilatkozva örömének adott hangot, hogy az exit pollok szerint a botrányairól hírhedt Diana Sosoaca szenátor neve által fémjelzett SOS Románia párt nem jutott be az Európai Parlamentbe.

\"Megnyertük az európai parlamenti választásokat, az Európai Néppárt (EPP) a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben\" - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Néppárt politikusa Brüsszelben vasárnap késő este. Az EPP eredményváró rendezvényén Ursula von Der Leyen az új összetételű Európai Parlament képviselőhelyeire vonatkozó első mandátumbecslésre reagált, amely szerint az Európai Néppárt 181 képviselői helyet szerezhet meg, ezzel a 2024-2029 közötti időszakban is a legnagyobb pártcsoport marad az EP-ben. Szavai szerint \"a mai nap jó nap\" az EPP számára, hiszen - fogalmazott - \"megnyertük az európai választásokat, barátaim\". Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben \"nem jöhet létre többség\" az EPP nélkül. \"Együtt bástyát építünk a bal- és jobboldal szélsőségeivel szemben. Megállítjuk őket\" - fogalmazott Ursula von der Leyen, akit az EPP az Európai Bizottság következő elnökének jelölt. A 27 közül 11 tagországból beérkezett exit poll felmérésekre alapuló becslést ismertető brüsszeli közlemény szerint az EPP 181 képviselői helyet szerezhet meg az új összetételű Európai Parlamentben, ugyanakkor 5 hellyel többet szerezhet a 2019-2024 közötti képviselői helyeihez képest.

40 százalékos feldolgozottságnál így áll a szavazás.

Giorgia Meloni miniszterelnök pártja az olasz választás favoritja. A RAI tévétársaság által közzétett exit poll szerint a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei (Fratelli d\' Italia) nyerte meg a választásokat a szavazatok 26-30 százalékával. Az eredmény megerősíti Meloni pozícióját a radikális jobboldal legbefolyásosabb olaszországi, egyben EU-s politikusaként. A Partitito Democratico (PD) balközép ellenzéke a szavazatok 21-25 százalékát szerezte meg, az 5 Csillag Mozgalom a 10-14 százalékát, a Matteo Salvini vezette Forza Italia és a Lega egyelőre mélyen van, valószínűleg a 10 százalékot sem érik el.

Giorgia Meloni miniszterelnök pártja az olasz választás favoritja. A RAI tévétársaság által közzétett exit poll szerint a Giorgia Meloni vezette Olaszország Fivérei (Fratelli d\' Italia) nyerte meg a választásokat a szavazatok 26-30 százalékával. Az eredmény megerősíti Meloni pozícióját a radikális jobboldal legbefolyásosabb olaszországi, egyben EU-s politikusaként. A Partitito Democratico (PD) balközép ellenzéke a szavazatok 21-25 százalékát szerezte meg, az 5 Csillag Mozgalom a 10-14 százalékát, a Matteo Salvini vezette Forza Italia és a Lega egyelőre mélyen van, valószínűleg a 10 százalékot sem érik el.

Üdvrivalgásban törtek ki a Tisza Párt támogatói, mikor megérkeztek az EP-választás első részeredményei. 49,3 százalékos feldolgozottságnál így állnak a pártok: Fidesz-KDNP: 43,56 százalék – 11 mandátum Tisza Párt: 31,01 százalék – 7 mandátum DK-MSZP-Párbeszéd: 8,28 százalék – 2 mandátum

Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) kapta a legtöbb szavazatot az európai parlamenti választásokon vasárnap a késő este közzétett hivatalos nem végleges eredmények szerint. A legnagyobb spanyol ellenzéki párt a voksok 99 százalékot meghaladó feldolgozottságánál kiadott eredmény szerint 34,18 százalékos támogatottsággal 22 mandátumot nyert . Második lett a dél-európai országot kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 30,19 százalékos szavazataránnyal, amely 20 mandátumot jelent. A politikai palettán a PP-től jobbra elhelyezkedő Vox pártra a választók 9,62 százaléka voksolt, és ezzel 6 mandátumot szerzett. A jogosultak 49,20 százaléka, 17,4 millió szavazó vett részt a választáson, 11,5 százalékkal kevesebben, mint öt évvel ezelőtt

Horvátországban a legnagyobb kormánypárt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti választásokon - közölte az országos választási bizottság a voksok 99,82 százalékának feldolgozása alapján. Az Andrej Plenkovic miniszterelnök vezette HDZ 34,60 százalékos eredményével 6 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. A második helyen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) végzett a voksok 25,96 százalékával, így 4 képviselői helyük lesz az EP-ben. Egy-egy mandátuma lesz a szintén jobboldali, kisebbik koalíciós partner Haza Mozgalomnak (DP) és az ellenzéki Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetségnek. A részvételi arány 21,34 százalékos volt.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) nyerte a legtöbb mandátumot, de a legnagyobb kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SSD) csaknem megduplázta európai parlamenti (EP-) képviselőinek számát, viszont a felvidéki magyarság politikai képviseletének ezúttal sem sikerült bejutnia az EP-be - derült ki az országban már szombaton lezajlott EP-választás hivatalos végeredményeiből, amelyet vasárnap este ismertettek az állami választási bizottság és a statisztikai hivatal közös pozsonyi sajtótájékoztatóján. Az ország történetében ötödik EP-választáson a részvételi arány 34,38 százalékos volt, ami ugyan európai uniós átlagban, valamint a más szlovákiai választások részvételi arányához képest alacsonynak számít, de jóval magasabb az összes eddigi szlovákiai EP-választás részvételi arányánál. Szlovákiában korábban uniós szinten rendszerint a legalacsonyabbnak bizonyult a voksolás részvételi aránya, öt évvel ezelőtt nem egészen 23 százalékos, 2014-ben pedig mindössze 13 százalékos volt. A mostani választáson 23 politikai csoportosulás indult az összesen megszerezhető 15 EP képviselői helyért, közülük ötnek sikerült mandátumot szereznie, ami eggyel kevesebb, mint öt éve, és hárommal kevesebb, mint tíz évvel korábban. A legtöbb mandátumot, szám szerint hatot az ellenzéki liberális-progresszív Progresszív Szlovákia (PS) szerezte meg a leadott voksok 27,8 százalékával, és nekik így az eddiginél kettővel több képviselőjük lesz Brüsszelben. A második helyen a legerősebb szlovák kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány végzett a voksok 24,7 százalékát megszerezve, s így ráerősítettek EP-képviseletükre, ahol 5 mandátumuk lesz az eddigi három helyett. A harmadik legjobb eredményt, a voksok 12,5 százalékát megszerezve, a parlamenten kívüli, radikális nemzeti-konzervatív Köztársaság (Republika) érte el, nekik két képviselőjük lesz az EP-ben. Egyaránt 7 százalék körüli szavazatot kapott, és így egy-egy mandátumot szerzett a várakozásoknál gyengébben szereplő második legnagyobb kormánypárt, a korábban Peter Pellegrini megválasztott köztársasági elnök által vezetett Hang (Hlas-SD) és a parlamenti ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH). A felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének ezúttal sem sikerült bejutnia az EP-be, a Magyar Szövetség a leadott voksok 3,9 százalékát szerezte meg. A mandátumszerzésre korábban esélyesnek tartott szlovákiai pártok közül az EP küszöbén kívül maradt még az eddig két EP-képviselővel rendelkező, parlamenti ellenzéki liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és Igor Matovic korábbi miniszterelnök pártja, a Szlovákia (Slovensko) is. A Progresszív Szlovákia vezetői pozitív hírként és sikerként értékelték az általuk elért eredményt, úgy vélve, hogy győzelmük azt mutatja: az Európa-pártiságra voksolt a választók zöme. Az Irány vezetői sikernek, illetve a kormány és az általa folytatott \"szuverén politika\" mandátumának megerősítéseként értékelték az eredményt, rámutatva: a nemzeti és a konzervatív erők szerezték meg a voksok többségét, ami azt mutatja, hogy a választók többsége változást akar az Európai Parlamentben. A Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián és a párt listavezetője, Berényi József egyaránt megköszönte választóiknak a részvételt és a rájuk leadott voksokat. Berényi József a ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva az altaluk elért eredményt \"egyértelmű kudarcnak\" nevezte. \"Mivel a magyarságot a szlovák pártok nem támadják, meggyengült a közösségünk politikai immunrendszere. Ez a folyamat várhatóan folytatódni fog, még inkább aláásva az etnikai politizálás lehetőségeit\" - fogalmazott Berényi József a ma7.sk-nak nyilatkozva.

Csalódottak vagyunk - értékelte a Jobbik-Konzervatívok európai parlamenti (EP-) választáson elért, egy százalék alatti eredményét hétfőre virradó éjjel, a voksok mintegy felének összeszámolása után tartott sajtótájékoztatón Gyöngyösi Márton pártelnök. A politikus arról beszélt: igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy Magyar Péter pártja az ellenzéki formációktól vesz el szavazókat. Hozzátette: büszkeséggel tölti el őket, hogy az öt éve pártja színeiben polgármesterséget nyertek közül szinte mindenki folytathatja településvezetői munkáját, ahogy az is, hogy sokan most is Jobbik-támogatással nyertek mandátumot. Gyöngyösi Márton szerint erre építkezve lesz olyan alap, amire lehet egy jobbközép, konzervatív bázist létrehozni. Az MTI kérdésére a pártelnök elmondta: hétfőn értékeli a helyzetet a Jobbik elnöksége. Közölte azt is: heteken belül tisztújítást tartanak, mivel az elnökség és a pártelnök megbízása is lejárt. Gyöngyösi Márton úgy nyilatkozott: azt tervezi, hogy újra versenybe száll az elnöki posztért.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke sajtótájékoztatót tart a Bálnában, a kormánypártok eredményvárójából. „Szeretnék köszönetet mondani Magyarország összes választópolgárának” – köszöntötte az egybegyűlteket Orbán. 57 százalék lett a részévtel, „a demokrácia köszöni szépen jól van” -szögezte le. „Budapesten és Magyarországon két választást tartottak, mind a kettőt megnyertük” – jelentette ki. A demokrácia nem csak itt, Budapesten van jól, hanem Romániában is, gratulálok az RMDSZ-nek, aki öldöklő küzdelemben elérte a bejutáshoz szükséges 5 százalékot – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: Két választást tartottak a mai napon, mind a kettőt megnyertük. Ráadásul háborús helyzetben, nehéz csatában arattunk, fontos győzelmeket. Budapesttel együtt van húsz vármegyei közgyűlés, mindegyiket megnyertük. Elvesztettünk három megyei jogú várost, megnyertünk négy megyei jogú várost, ebből is jól jöttünk ki. Budapesten még várnunk kell, de azt mondhatjuk, hogy Alexandrának igaza volt. Az egyetlen esély arra, hogy meg lehessen szabadulni a főpolgármestertől, az a döntés volt, amit meghozott. Egy kerületet elvesztettünk, és egy kerületet visszanyertünk – összegzett a kormányfő. Az EP-választás üzenete Orbán Viktor szerint az, hogy Magyarországon az emberek világosan megüzenték: békét akarnak, illetve megerősítést kapott a békepárti kormányzati politika. Azt vállalja Orbán Viktor ezzel a felhatalmazással, hogy kettőzött erővel küzdenek azért, hogy kívül tartsák a háborúból az országot. Összegezve, az eredményről azt mondta, távirat Brüsszelnek: migráció stop, gender stop, háború stop, Brüsszel stop. Orbán Viktor kijelentette: fontos, hogy sohase veszítsük el a hitünket abban, hogy van egy erkölcsi természetű egyensúly, jegyezzük meg, hogy a Jóistennek van humorérzéke, mert a párizsi olimpia évében írta ki a történelemből a Momentumot. Az európai parlamenti választásoknak van még egy fontos tanulság van, ez úgy hangzik, hogy akik Brüsszelben a hazájuk ellen fordulnak, azokat megbüntetik a választók, nem kérnek azokból, akik a hazájuk ellen dolgoznak.