Orbán Viktor a Hír TV-ben: Jól kell dönteni és huszonnégy óra alatt meg lehet állítani ezt a háborút!
Budapest, 2024. június 7.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a TV2 Tények címû mûsorának Budapesten 2024. június 7-én.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Két és fél évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy háború fog kitörni a kontinensen, egy éve senki nem gondolta, hogy ebbe a háborúba az egész Európai Unió megpróbál majd beszállni, és három hete senki nem gondolta volna, hogy egy szomszédos ország miniszterelnökét megpróbálják megölni. Olyan dolgok fordulhatnak elő a közeljövőben, amikre ma nem gondolunk, vagy egyszerűen elhessegetjük a gondolatát is a fejünkből – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor a Hír TV Napi aktuális című adásának különkiadásában. A miniszterelnököt Bayer Zsolt kérdezte, aki szóba hozta Szentkirályi Alexandra visszalépését is. Orbán Viktor erre úgy felelt: Alexandra egy bátor nő, és amikor belevágott, akkor egy nagyon nehéz célt tűzött ki maga elé.
Orbán Viktor a Magyar Nemzet hírösszefoglalója szerint elmondta, hogy a háború kitörése előtt pár héttel ő maga is tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel; akkor 50–50 százalék esélyt adott a konfliktus elharapódzására, mert az világossá vált számára, hogy az oroszok nem tudják azt elfogadni, hogy Ukrajna a NATO-tagság felé tart.
Orbán Viktor szerint semmi túlzás nincs abban, amit mondanak
Akik azt mondják, hogy most túloznak, azoknak azt szokta felemlegetni a miniszterelnök: a német kancellár két éve azt ígérte, csak sisakokat küldenek a háborúba, halált okozó fegyverekről szó sem lehet, illetve az energiaszektorra sem lehet szankciókat kivetni.
Innen indultunk, és ott tartunk, hogy német tankok rohangálnak Ukrajna területén, német légvédelmi rendszereket szállítanak, és a teljes európai gazdaságot levágták az egyébként olcsó és észszerű ellátást biztosító orosz energiaszisztémáról
– magyarázta Orbán Viktor. Szerinte, ha így haladunk tovább, akkor néhány hónap, és a nyílt katonai konfrontáció bontakozik ki. Bayer Zsolt kifejtette: klasszikus dramaturgiai szabály, hogy ha kitesszük a színpadra a pisztolyt, annak a harmadik felvonás végéig el kell sülnie, ma pedig atomfegyvereket pakolnak a színpadra az európai hatalmak. Miben lehet reménykedni? – tette fel a kérdést. Orbán Viktor így válaszolt:
A háborút emberek csinálják, nem kényszer, sors, Isten csapása vagy elháríthatatlan átok, hanem emberi döntések következménye.
Felidézte, hogy ő maga ott ült az Európai Unió Tanácsában a többi miniszterelnökkel, ahol lesöpörték a magyar békepárti álláspontot az asztalról, és mentek tovább a nyílt konfliktus felé. A miniszterelnök szerint megvan a remény, hogy ezek az emberek tudnak jó döntéseket is hozni, de rá kell őket kényszeríteni erre.
Csak a politikai változás az, amiben reménykedhetünk
– fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, nemcsak az Európai Parlament összetétele fog eldőlni a napokban, hanem a tagországok kormányairól is ítéletet mondanak az európai emberek.
Én is azt kérem az emberektől, hogy erősítsék meg a kormány mögötti bizalmat a béke érdekében
– jelezte.
Huszonnégy óra alatt véget lehet vetni a háborúnak
Orbán elmondta, hogy Brüsszel és Washington a háborús központok, a mérkőzés első felét most vasárnap kell megnyerni, majd novemberben Amerikában lesz a második forduló, ahol abban reménykedhetünk, hogy a békepárti elnökjelöltet, Donald Trumpot választják meg.
Ha ez teljesül, akkor mind a két oldalon pozícióban lesznek azok az emberek, akik meg tudják állítani a háborút. Huszonnégy óra alatt meg lehet állítani ezt a háborút, és elérni a tűzszünetet. Három telefonhívás kell: az ukrán elnökkel közölni kell, hogy a korábbi automatikus támogatás helyett most már feltétele a további donációnak az azonnali tűzszünet
– magyarázta Orbán. Mi a feltételezhető cél? Miért akarják legyőzni Oroszországot? – tette fel a kérdéseket a műsorvezető a miniszterelnöknek. Orbán Viktor szerint a nyugati vezetők vagyont és befolyást akarnak szerezni. Ukrajna szerinte adottságaiban egy gazdag ország, ezt akarják megszerezni. A dolog végén a pénz, a hatalom, az ottani termőföld, gazdasági lehetőségek állnak.
A tét, hogy ki marad életben
A miniszterelnök szerint sokan kívánkoznak vissza a '90-es évekbe, amikor Oroszországot és Ukrajnát ki lehetett használni, de ezt az oroszok mára megelégelték, újraszabályozták a saját világukat.
Ilyenkor megjelennek a hitelezők, a spekulánsok, és nyomják előre a gépezetet. Nekünk azt kell szem előtt tartani, hogy egy háborúban sohasem az dől el, hogy kinek van igaza, hanem hogy ki marad életben
– mondta. A miniszterelnök szerint a háborúban nagyon nehéz megállni, ezért nem szabad átengedni a katonák kezébe a kezdeményezést. A legnagyobb hiba az volt, hogy Európa ezúttal nem szigetelte el a konfliktust, mint azt tette a Krím esetében, 2015 környékén.
Napi hatmillió forintot kell fizetnünk a déli határ védelméért
Az ítélet már megvan, a választások után akarja az unió nyilvánosságra hozni, de ennyit kell majd fizetnünk naponta, ha nem engedjük be a migránsokat. Orbán Viktor felidézte, hogy ez még nem is a jéghegy csúcsa, hiszen a közelmúltban Magyarországot megpróbálták pénzügyi értelemben megfojtani.
Ezt sikerült elkerülni, dőlnek az országba a beruházások, letörtük az inflációt, és a magyar gazdaságnak jobb kilátásai vannak, mint a legtöbb európai gazdaságnak
– húzta alá Orbán Viktor. Mint mondta, Magyarország szuverenitását sikerült megvédeni, ami annak is köszönhető többek között, hogy nincs koalíciós kormányzás, és hogy a választópolgárok a bizalmukról biztosítják a kormányt.
Azért tudjuk megvédeni az országot, mert a magyarok azt akarják, hogy Magyarország független és szuverén ország maradjon
– jelentette ki Orbán Viktor.
Miért gáncsolják a magyar–kínai kereskedelmet?
A magyarok önérzetesek; minket érdekel, hogy a nyugati világban mit mondanak a Kínával való kereskedésről
– vélekedett Orbán Viktor a fenti kérdésre adott válaszában. A világ a miniszterelnök szerint nem igazságos: a nálunk nagyobbak nem akarnak velünk igazságosak lenni, a saját érdeküket fogják szem előtt tartani.
A repülőtér visszavásárlásáról is kérdezték a kormányfőt, aki elmondta, hogy 2010-ben a bankszektor, az energiaszektor, a média, a kiskereskedelem nagy része mind külföldi kézben volt. Ide tartozott a monopolhelyzetben lévő repülőtér is. A területek nagy részén el tudta érni a kormány, hogy a magyar tulajdoni hányad 50 százalék felett legyen. Ezután következhetett a repülőtér visszavásárlása, amit a Covid hátráltatott, de mára megtörtént.
Budapesten újra kell szervezni a Fideszt
Alexandra egy bátor nő. Amikor belevágott, akkor egy nagyon nehéz célt tűzött ki maga elé, mert a Fidesz budapesti szervezetét nem erősítették meg akkoriban, amikor még Tarlós István volt a főpolgármester
– jelentette ki a visszalépésre vonatkozó kérdésre válaszolva. Mint mondta, Szentkirályi Alexandra úgy vágott bele a kampányba, hogy nem volt mögötte felépített politikai közösség a miniszterelnök meglátása szerint. Budapestért meg kell küzdeni a kormányfő felfogása szerint. Hozzátette: a mostani Fidesz-kampány háttere nem volt elég erős, ezért hozta meg a visszalépésről szóló döntést Szentkirályi Alexandra. A Fidesz szempontját most megelőzte egy másik szempont, hogy legyen változás Budapesten, ezért támogatta a döntést – fogalmazott Orbán. A választás tétjéről a miniszterelnök azt mondta, a háború és béke kérdésében kell dönteni, de nem mindegy, kik vezetik a közösségeinket, mert ez egy falun és egy városon is meglátszik. A jó helyi vezetők kihasználják az adódó lehetőségeket Orbán Viktor szerint.
Az utolsó kérdés a közelgő foci-Eb-ről szólt, amelynek kapcsán a kormányfő kifejtette: a válogatottnak végül a döntőbe jutás lesz a cél. A miniszterelnök szerint nagy tettekre képes csapatunk van, de még nem várhatjuk el azt tőlük, hogy minden mérkőzésen meglepjenek minket. Az eredményt a végén tudomásul kell venni, ha a játékosok szíve a helyén volt.
