A közlekedési szabályokat semmibe vevők ízlelgessék csak: átlagsebesség-mérés, autóelkobzás, avagy fékezzék meg végre az utak ámokfutóit! (videó)
Átlagosan 15-20 százalékkal többet kell fizetni augusztus 1-től a helyszínen szinte valamennyi közlekedési szabálysértésért. A szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság jellemzően a másfél-kétszerese a helyszíninek. Mindeközben szorgos háttérmunka folyik a KRESZ korszerűsítésének igényével. Kérdés, a megemelt bírságok meddig visszatartó erejűek. Ugyancsak kérdés, hogy bár igény volna rá, miért nem hozzák be a magyar jogrendbe az átlagsebesség-mérést és az autóelkobzást. Bár utóbbiról annyit tudunk, hogy a rendőrség javasolta, ám lepattantak a döntéshozókról. Egyelőre.
Hiába minden figyelmeztetés, pénzbírság, egyre inkább népszokássá válik a KRESZ szabályainak sorozatos, visszatérő megszegése. Jobbik esetben nem történik baleset, nem sérül, nem hal meg senki, ám riasztó jelenség, hogy egyre több vétlen közlekedő hal meg a KRESZ-t semmibe vevő ámokfutók miatt.
Csak három példát említünk a közelmúltból.
Az Árpád hídon forgalommal szemben hajtott 160 kilométeres sebességgel, rabolt taxival a drogos vállalkozó és frontálisan ütközött a szembe érkező Suzukival. Utóbbi vezetője és utasa, egy jegyespár szörnyethaltak. A drogos ámokfutó sem élte túl.
A tragédia helyszínének közelében tavaly egy spontán gyorsulási verseny résztvevői karamboloztak. Egyikük nagy teljesítményű, felturbózott autójával elütötte a járdán haladó kerékpárost, aki mindkét alsó végtagját elvesztve meghalt a kórházban. A baleset okozója azóta szabadon sétálgathat Budapesten, miután az illetékes nyomozási bíró elengedte a letartóztatásból.
Szombaton az Árpád híd meghosszabbítását jelentő Róbert Károly körúton, a Lehel utcai kereszteződésben a szabályosan, zöld jelzésen áthaladó személyautót "ütötte ki" a piros jelzést megszegő, a megengedett sebességet jócskán túllépő holland sofőr Mercedesével. A vétlen magyar autóvezető belehalt sérüléseibe. A holland és egy utasa elmenekült a helyszínről. Az első hírek szerint a holland drogot és alkoholt is fogyasztott, mielőtt anyja Mercedesével távozott egy szórakozóhelyről. A rendőrök elfogták mindkét szökevényt. A nyomozási bíró azonban nem tartóztatta le őket, a holland sofőr nyomkövetőt kapott a bokájára és nem hagyhatja el a számára kijelölt lakást.
A két legfrissebb tragédia nyomán egyre többen felvetik a BTK szigorításának az igényét, azt hogy a drog hatása alatt elkövetett bűncselekményeket sokkal súlyosabban büntessék, mint azt most teszik. Ugyancsak jogos igény lehet, hogy a drogterjesztők büntetési tételeit is megemeljék.
Augusztus elsejétől azonban a közlekedési bírságok összege biztosan emelkedik, méghozzá jelentős mértékben, bár kérdés, meddig jelenthet visszatartó erőt, hogy nagyobb összegekbe kerül majd a közlekedési szabályok megszegése, mint eddig.
Ennyibe kerül a közlekedési szabálysértés augusztustól
Az augusztus elsején hatályba lépő változások szinte valamennyi szabálysértés esetében átlagosan 15-20 százalékos emelést jelentenek a helyszíni bírság és a szabálysértési eljárásban kiszabott bírságok esetében egyaránt. A szabálysértőkre kiszabható pénzbírság összege a kétszerese vagy közel a kétszerese, mint amit a helyszínen, helyszíni bírságként a rendőr kiszabhat.
A Közlekedésbiztonság című szakportál segítségével, a teljesség igénye nélkül, bemutatjuk, mi mennyi jövő héttől.
Az elsőbbségadás szabályainak megsértéséért augusztustól 26.000 forint helyszíni bírságot szabhat ki a rendőr. Szabálysértési eljárásban a pénzbírság összege: 52.000 forint.
Ez a büntetési tétel azonban csak abban az esetben igaz, amikor a KRESZ 28. § (1) bekezdésében foglaltakat szegi meg a vétkes. Azt a szabályt, miszerint
„Az útkereszteződésben – ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik – a járművel elsőbbséget kell adni a jobbról érkező minden jármű és a balról érkező villamos részére. Ezek az előírások a „jobbkezes utcákra” érvényesek.
Súlyosabb bírságot kell fizetni, ha a kereszteződésben tábla jelzi, hogy kinek van elsőbbségadási kötelezettsége vagy amikor megkülönböztető jelzésthasználó járműnek nem adja meg az elsőbbséget valaki. Ezekben az esetekben, valamint, ha földútról kanyarodik valaki a szilárd burkolatú úttesten haladó jármű elé vagy amikor a körforgalomban haladó járműnek nem ad elsőbbséget, a helyszíni bírság 32.500, a pénzbírság pedig 65.000 forint.
Még többe kerülhet a jövőben lejárt forgalmival közlekedni.
Ha a rendőrség az autó látható állapotára tekintettel (vagy mert engedély nélkül hajtottak végre rajta a teljesítményét jelentősen befolyásoló átalakításokat) nem veszi el a forgalmit már az intézkedés közben, a legalább három hónapja, de hat hónapnál nem régebben lejárt műszaki érvényesség 31.200, a hat hónapnál régebben, de még egy éven belül lejárt forgalmi engedély esetén 39.600, egy éven túl pedig 46.800 forint a helyszíni bírság. A pénzbüntetés mindhárom esetben a helyszínen kiszabható összeg kétszerese!
15.600 forintba kerül a megállási, várakozási tilalmak megszegésének minden formája.
Az is, amit sokan nem tartanak be a nagyvárosokban, hogy parkolni csak a menetirány szerinti jobb oldalon, a menetiránnyal egyező irányban szabad. De! Autópályán, autóúton megállni, ideértve a sztrádák leállósávjait is, 32.500, illetve pénzbírság esetében 65 ezer forintba kerül.
Még mélyebbre kell a zsebébe nyúlnia azoknak, akik jogosulatlanul veszik igénybe a mozgássérültek részére fenntartott parkolóhelyeket. Nekik 65 ezer forint helyszíni bírságot kell ezért fizetniük. Amennyiben az esetből szabálysértési eljárás lesz, a pénzbírság összege 156 ezer forint lesz!
39.600 helyszíni vagy 78.000 forint pénzbírságot kell fizetnie augusztus elsejétől annak, aki kijelölt gyalogos átkelőhelyen, valamint a gyalogos átkelőhely előtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méteren, egyéb járművel 15 méteren belül áll meg.
A gyalogosok, különösen a babakocsit toló vagy kerekesszékkel közlekedők érdekében 24.000 forintra emelkedik a helyszíni bírsága azoknak, akik úgy parkolnak a járdán, hogy a gyalogosok közlekedésére nem marad szabadon legalább 1,5 méter széles út. Pénzbírság esetén 46.800 forint lesz a fizetendő összeg.
Az összes helyszínen kiszabható és pénzbírság tételesen a Magyar Közlönyben megtalálható.
Átlagsebesség-mérés, jármű elkobzása
Élénk szakértői munka zajlik a KRESZ korszerűsítésének igényével. A közlekedési szabályok rendszerének teljes újragondolására nincs szükség, nem is lehetséges, hiszen a KRESZ EU-kompatibilis, azaz az Európai Unió jogrendszerére épülő, abba beilleszkedő. Egy sor "igazítás" azonban ráfér a közlekedési törvényünkre. Most éppen arról zajlik a közbeszéd egy háttérbeszélgetés nyomán, hogy kapjon-e lehetőséget a jogosítvánnyal, megfelelő gyakorlattal bíró szülő, hogy ő oktassa gépjárművezetésre a csemetéjét.
A PS bűnügyi tudósítója magánháttér-beszélgetéseket folytatott a témában, és az ott elhangzottak alapján hozok fel két megfontolandó változtatási lehetőséget.
Az egyik az átlagsebesség-mérés bevezetése, ami már ötödik éve lebeg a semmiben.
Még 2019-ben a Századvég által végzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók több mint hetven százaléka tartja szükségesnek a gyorshajtók elleni szigorúbb fellépést, a sebességmérések számának növelését és az új módszer, az átlagsebesség-mérés bevezetését.
Megjegyzés: hazánkban a közlekedési balesetek legfőbb oka akkor és ma is gyorshajtás, a tragédiák harminc százalékáért a megengedett sebességhatárt túllépő sofőrök a felelősök.
A 2019-ben megkérdezettek 77 százaléka fix sebességmérő eszközök számának a növelésével javítana a helyzeten a személyi sérülések és halálos balesetek elkerülése érdekében. A válaszadók 74,7 százaléka bevezetné az átlagsebesség-mérést.
Ez azt jelentené, hogy térfigyelő kamerák segítségével megmérnék, hogy a jármű egy adott távolságot mennyi idő alatt tett meg, a rendszer ebből automatikusan kiszámolná a közlekedő sebességét, s gyorshajtás esetén a rendszám alapján szabnák ki a büntetést. A VÉDA-rendszer alkalmas erre. A törvényt kellene hozzáigazítani.
A tavalyi, Árpád hídi tragédia után terjedt el elsősorban Budapesten a traffiboxok alkalmazása. Az illetékes önkormányzatok finanszírozzák a telepítést és a működtetést, a rendőrség jelöli ki a helyszíneket.
A gépkocsikat - állítólag - nem lehet elkobozni
Szomszédaink közöl legutóbb Ausztria vezette be, hogy súlyos, ismétlődő közlekedési szabálysértés esetén el lehet kobozni adott időre, de akár véglegesen is az elkövető által használt gépjárművet.
Hazánkban is van erre igény, amit a rendőrség meg is fogalmazott a jogalkotók számára. A vezess.hu szakportál tavaly készített interjút Óberling József ezredessel, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetőjével, felvetve a járműelkobzás lehetőségét is. Idézzük az idevonatkozó részletet az interjúból.
" vezess.hu: Bizonyos országokban ez az eszköz a gyorshajtók autójának a lefoglalása. Mondjuk a második 300 ezres bírság nálunk is lehetne ilyen határvonal. Rendkívül durva szabályszegés, kettő már nem véletlen, a társadalom is elfogadná, látványos és fájdalmas retorzió. Ráadásul több országban van rá precedens. Támogatná?
Óberling József: Igen! Tettünk is rá kezdeményezést, és nem is lenne példa nélküli Európában, több országban alkalmazzák eltérő súlyú szabályszegések következményeként. Van, ahol véglegesen elveszik, van, ahol ideiglenesen, máshol a tulajdonjogától függ.
vezess.hu: Miért nem valósult meg? Ezek szerint elakadt valahol a kezdeményezés.
Óberling:
Egyelőre a magyar jogrendbe nem illeszthető be. A hivatalos álláspont az, hogy a szankciónak arányban kell állnia az elkövetett jogsértés súlyával, és mindaddig, amíg van eszköz, amely nem ilyen súlyú, mint a tulajdon használatának a korlátozása, és azokat ki nem töltöttük a határig teljesen, addig ilyen súlyos jogkövetkezmény nem jöhet számításba.
Én ezt megértem, de ugyanakkor a társadalom többsége joggal mondja, hogy ennek a problémának az egyik hatékony megoldása az autó elvétele lenne.
vezess.hu: Mikor volt ez a javaslat?
Bizonyos időközönként felmerül. Nem túl régen is felmerült. Rendszeresen fogalmazunk meg javaslatokat a közlekedésbiztonság javítása érdekében. Egy részük átmegy, más részük nem. Kíváncsiak a véleményünkre, mi elmondjuk azt, és ha nem fogadnak be valamit, akkor arra magyarázatot is kapunk.
Az objektív felelősség elvét évtizedekig tartott beemelni a magyar jogrendbe, aztán 2008-ban volt egy pillanat, amikor befogadta a rendszer. Ma már mindenki természetesnek veszi, hogy ez így van. Én azt mondom, hogy a jármű elvételével kapcsolatban is lesz egy olyan pillanat, amikor ez komoly megfontolás tárgyává válik. Lehet, hogy ez a tragédia hozzájárul a tulajdonjog korlátozásához."
