Sok „vezető politikus” szeretne most olyan „elszigetelt” lenni, mint Orbán Viktor
Végérvényesen megdőlt a hazai ellenzék egyik évtizedes mantrája, miszerint a magyar miniszterelnök tönkretette a renoméját, és az általa képviselt politikával kiírta magát a nyugati politikai körökből. A visszatérő vádak szerint Orbán Viktor annyira elszigetelődött, hogy néhány, hozzá hasonló „diktátoron” kívül senki nem áll vele szóba. Ezzel szemben a mögöttünk hagyott néhány hónapban a magyar miniszterelnök a világpolitikában az egyik legtöbbet emlegetett szereplővé lépett elő. Az előttünk álló hét pedig erre rátesz majd még egy lapáttal: Orbán Viktor ugyanis folytatja a napokban megkezdett békemisszióját, miközben egyre terebélyesedik saját brüsszeli frakciója is.
Valamikor 2010 környékén, az első kétharmad után kezdődött. A balliberális megmondóemberek egyre-másra fejezték ki azon véleményüket, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök sokak szemében „pária” Nyugaton, és egyre kevésbé állnak vele szóba Európa vezető politikusai. Ezzel igyekeztek idehaza is lejáratni a kormányfőt mindazok, akiknek gazdáit legfeljebb a Bilderberg-csoport ülésein látták szívesen, és ott is csak a szakmányban elkövetett hazaárulásaik okán.
Ezekre rátett egy lapáttal Orbán Viktor jó kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – a kritikusokat „természetesen” nem zavarta, hogy Putyint korábban Gyurcsány Ferenc a saját otthonában fogadta –, a Tusványoson meghirdetett „illiberális” politika, a „keleti nyitás” gondolata, valamint a migránsválságra adott magyar válaszreakciók. Ezek után jött az a vád, hogy Orbánra már csak a „keleti diktátorok” tekintenek tárgyaló félként.
Most legyünk nagyvonalúak, és ne ejtsünk szót arról, hogy a szóban forgó, Orbánt rendszerint gyalázkodva minősítő politikusok és megmondóembereik nemhogy a világpolitika színterén, de még a belpolitika lényegesen egyszerűbb terepén sem képesek felmutatni semmit önmaguk totális lenullázásán kívül. Tekintsünk el ezúttal attól is, hogy az általuk preferált „Európai Egyesült Államok” nagyívű gondolata a hazai válaszók körében még a tíz százalékos támogatást sem érte el a június 9-i voksoláson.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ezzel szemben vegyük korántsem teljes lajstromba az „elszigetelt” Orbán Viktor mögöttünk hagyott időszakát. Miniszterelnökünket márciusban floridai rezidenciáját fogadta Donald Trump korábbi amerikai elnök, aki győzelmi eséllyel indul az idén novemberi elnökválasztáson. Trump nem pusztán fogadta Orbánt, de felszólalásaiban időről-időre név szerint is említi őt, mint erős vezetőt és olyan politikust, akinek víziója van és akire érdemes figyelni.
Májusban európai látogatást tett Hszi Csin-ping kínai elnök. A feltörekvő világhatalom első embere néhány napos európai útján csupán két országot keresett fel: Franciaországot és Magyarországot. Emmanuel Macron francia elnök mellett kizárólag Orbán Viktorra találkozott, és hozott alá újfent jó néhány jelentős gazdasági megállapodást.
Az Európában állítólag elszigetelt, és mindenki által lenézett Orbán Viktor nemrégiben új Európai Parlamenti frakció (Patrióták Európáért) alapítására szánta magát. Az ünnepélyes bejelentésen az Osztrák Szabadságpárt és a cseh ANO elnökével karöltve írták alá az alapító okiratot, és miután máris csatlakoztak a hollandok, dánok, belgák, spanyolok, így alig egy hét alatt összejött a hivatalos frakcióalapításhoz szükséges létszám. Vagyis a pártcsalád – amelyet mindenhol Orbán Viktor nevével említenek együtt – biztosan létre is jön majd, nagysága és ezáltal brüsszeli súlya pedig könnyen lehet, hogy túlszárnyalja majd az előzetes várakozásokat.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A végére hagytuk a legfontosabbat: Orbán Viktornak az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezése érdekében tett jelentős erőfeszítéseit. Ahogyan egy frissen beiktatott államelnök vagy miniszterelnök esetében, úgy az EU soros elnöki posztját éppen átvevő politikus esetében is komoly jelzésértékkel bír, hogy első hivatalos látogatására hová és milyen céllal utazik. Még szinte meg el sem kezdődött Magyarország soros elnöki időszaka, Orbán Viktor máris Kijevbe utazott, hogy találkozzon Zelenszkij ukrán elnökkel.
Még alig sikerült a hivatalos és a „felkent” elemzőknek értékelni – pontosabban fogalmazva, szokás szerint leértékelni – Orbán kijevi útját, már jött a bombaként robbanó hír, miszerint Orbán Viktort fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában. A találkozás létre is jött, kölcsönös tisztelettel nyilvánult meg egymásról a két fél. Egy svájci újságírónak adott videóinterjúból aztán azt is megtudhattuk, hogy a békemisszió nem áll meg, sőt, ezután erősödik meg csak igazán.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A magyar kormányfő már a napokban újabb világhatalom – a hírek szerint Kína – vezetőjével tárgyalhat a mielőbbi orosz-ukrán tűzszünet és békekötés elősegítése érdekében, de nem lenne meglepetés, ha rövid időn belül akár Ferenc pápa, akár Donald Trump is fogadná a magyar kormányfőt. Egyben ez a hét a frakciók hivatalos bejelentésének hete is Brüsszelben, ahol komoly előretörést érhet el a – részben – Orbán Viktor által alapított Patrióták Európáért frakció.
Mi, magyarok mostanság igenis büszkék lehetünk. Nem lettünk természetesen nagyhatalom, nem lettünk megkerülhetetlen erő. Nem is lehetünk ilyenek, hiszen sem területi nagyságunk, sem lélekszámunk, sem gazdasági potenciálunk, sem pedig hadseregünk ereje és ütőképessége nem predesztinál bennünket vezető szerepre. Ugyanakkor mégis kimondhatjuk összegzésként, ha sikerül békét teremteni keleti szomszédságunkban, akkor abban oroszlánrészünk lesz. Ami pedig Orbánt illeti: sok vezető politikus van Európában, aki szívesen lenne olyan „elszigetelt”, mint a magyar miniszterelnök.
Vezető kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
