"Bátor, őszinte, nemzeti sajtót kell csinálni" - Szentesi Zöldi László, Dukász Magor és Huth Gergely a Tranziton
"Az öncenzúra súlyos kérdését feszegetjük" - ez is elhangzott A nemzeti sajtó küldetése címmel meghirdetett beszélgetésen a Tranziton, a PestiSrácok sátorban, ahol Kroó Zita Szentesi Zöldi Lászlóval, a Magyar Nemzet lapszerkesztőjével, íróval, Dukász Magorral, a Digitális Szuverenitás Központ alapító vezetőjével és Huth Gergellyel, portálunk főszerkesztőjével beszélgetett. - Meg kell találni a konzervatív-patrióta újságírás, tartalomkészítés legmodernebb formáit. Ám nemcsak ezzel a kihívással kell megküzdeni, hiszen a legfontosabb, hogy őszintének és bátornak kell lenni. Bátrabbnak a témaválasztásban és meg kell találni a megfelelő megoldást arra, hogy kiküszöböljük az ellenérdekelt közösségi média intrikáit, tiltásait - vázolták fel a vitapartnerek.
Az újságírói feladat az elmúlt harminc évben drasztikusan megváltozott. Új környezetben, új kihívások mellett is elvünk az őszinteség kell, hogy legyen - vezette fel a témát Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője. Szentesi-Zöld László szerint minőségi romlás figyelhető meg. Elvesztek a régi klasszikus műfajok és ma már igény sincs olyan tájékozottságra, arra a tudásra, ami 20 éve még alapja volt a szakmánknak.
4-5 nyelven beszélő fiatalokkal dolgozunk, de sokszor nincs világlátás a szakmai dolgok mögött. Olyanok is szerepelnek ma a sajtóban, akiknek nem szabadna. Elhalványult az intellektuális háttér. Eltemettük a klasszikus műfajokat, mert nincs rá igény
- jelentette ki Szentesi Zöldi László. - Hozzátette, hogy az újságírás ma elsősorban politikai kommunikáció, ami fontosabb lett mint a szakmai tudás. A magyar újságírás hagyományai süllyednek. Politikailag kommunikáljunk, ne gyönyörködtessünk - ezt várja a többség.
Huth Gergely optimistábban látja a helyzetet. A PestiSrácok.hu főszerkesztője emlékeztetett, hogy a patrióta tábornak a kommunikáció terén a 90-es években semmilyen tere nem volt. A HírTV és a Magyar Nemzet előtti időszakban szinte minden a balliberálisoké volt. Majd ez az oldal - egy közösséget formálva - felállt és megteremtette magának a saját médiáját. Ahogy mondta, "azért maradt itt sok feladat még".
Dukász Magor a közösségi média térnyeréséhez köti a média hanyatlását. - A Facebook elszívta a magyar olvasókat. Ma - mint mondta - összesen 300 ezer tudatos médiafogyasztó maradt, ők azok, akik hűségesen felkeresik a kedvenc hírportáljaikat, miközben naponta 3,8 millió ember lép be a Facebookra. Innen nyitja meg a hírportálokat és ezért a Facebook tudja lekaszálni a hirdetési pénzeket is. Megszűnt a közéleti médiumok önálló piaci finanszírozásának lehetősége.
Kinek az érdeke befolyásolni a társadalmat?
-tette fel a kérdést. Majd arra hívta fel a figyelmet az amerikai példára, ahol ugyanazok a médiamunkások, akik az egyik nap még el voltak ájulva Joe Biden képességeitől, másnapra elbúcsúznak tőle és öt perc alatt megkoronázgák Kamala Herrist.
Ilyen önként, befolyásolás nélkül nincs
- jelentette ki a Digitális Szuverenitás Központ alapítója.
Huth Gergely szerint végre fel kellene oldani azt az ellentmondást, hogy miközben folyamatosan a globális és balliberális médiával küzdünk, mint a legfőbb erővel, addig a konzervatív-jobboldali sajtót egyre többen temetik a mi oldalunkon. - Most akkor fontos platform a média, vagy sem? - tette fel a kérdést.
G. Fodor Gábor egyszer azt hangoztatja, hogy a média feladata, szerepe megszűnt. Én ezzel nem értek egyet. Elég felismerni, hogy Soros György hálózata szerkesztőségeket támogat. Rengeteg pénzt költöttek arra, hogy hogy felvásárolják a közép-európai médiát. Mi pedig ki akarjuk hajítani a kukába a sajtót, ami a globalisták kezében a legfőbb fegyver...
- hívta fel a figyelmet a PestiuSrácok.hu főszerkesztője. Majd aláhúzta, a jobboldalon is szükség van színvonalas, jó médiára.
Dukász Magor kritikával illette a nemzeti sajtó témaválasztását és a témaválasztásnál az öncenzúra meglétére utalt, ami szerinte nem jó, sőt kontraproduktív, mert így a kényesebb témákat, amelyeket a jobboldali újságírók nem dolgoznak fel, azt a jobboldali választók is a baloldali médiában fogják elolvasni.
Ez szerintem nem jó stratégia. Nem kellene félni, a jobboldali ember hihetetlenül ellenálló. Jobboldaliak is fogyasztják a baloldal híreit, ennek ellenére elhivatott polgárok
-fogalmazott Dukász.
Szentesi Zöldi László szerint ezzel a felvetéssel az öncenzúra súlyos kérdését feszegetjük.
Azariah befolyásolási képessége ma nagyobb mint a teljes sajtónak. A 20 éves korosztálynak igenis meghatározó, amit ez a srác mond
-magyarázta a Magyar Nemzet munkatársa. Dukász Magor vitába szállt Szentesivel ebben a kérdésben: Szerinte, ha igaz lenne hogy egy Azariah jellegű népszerű karakter politikai változást tud elérni, akkor anno Hilary Clintonnak is győznie kellett volna, miután az amerikai sztárok mellé álltak. Hozzátette: a Magyar Péter-jelenségnek is előzménye volt, régóta dolgozott a balos média a klasszikus baloldali pártok hiteltelenítésén, miközben megágyaztak a messiásváró hangulatnak, így nem csupán az influenszerek megszólalásának köszönhette a sikerét.
Utolsó kérdésként vitatták meg, hogy mennyi mozgástere van a nemzeti sajtónak? Huth Gergely szerint szép teljesítményt tudunk magunk mögött a rendszerváltás utáni korra vetítve.
A jobboldali sajtónak van becsülete, van hagyománya és vannak szép teljesítményei, hiszen a kilencvenes évek óta újra meg újra fel tudta magát építeni, húsz éven át totális ellenszélben
-jelentette ki Huth. Véleménye szerint az újságíróknak ma is az olvasóhoz, nézőhöz kell igazodnia, hiszen neki tartozik felelősséggel, az ő bizalmát kell kiérdemelnie és megtartania. Az csak másodlagos, hogy a mai kaotikus világban ki nyújt finanszírozást mindehhez.
Dukász Magor megjegyezte, hogy valóban voltak nagy időszakok a nemzeti sajtó történetében, de most újból bátorságra, nagyobb bátorságra van szükség. Az ellenfél - mint mondta - most nem a Gyurcsány-féle hatalom, hanem az átalakuló világrend.
A mi nézőink sem a tévét kapocsolják be, hogy hiteles hírforráshoz jussanak. Elsődleges tájékozódási forrás ma az internet. 63 szézalék kizárólag innen tájékozódik. Be kell lakjuk az új tereket
-mondta a Digitális Szuverenitás Központ alapító vezetője.
Dukász azt tapasztalja, hogy politikai tartalmakban erősödik, ível felfelé a Youtube. A legnagyobb videómegosztón a politikai jellegű videók megtekintése megduplázódott. Egyre jobban keresik a mélyebb közéleti tartalmat.
Itt a régi műfajok a reneszánszukat fogják élni. Ma az emberek nehezen találnak hiteles fogodzó pontokat. Információ-túláramlás van. Az ember nem tudja mi igaz mi nem, minek lehet hinni és minek nem. Érvek ütköztetésére, mélyebb anyagokra van szükségük
-húzta alá. Huth Gergely is egyetértett abban, hogy a legmodernebb, legjobb eszközöket kell használni. A Youtube-kapcsán élt kritikával. Felidézte, hogy a PestiSrácok.hu nagyon népszerű csatornáját kétszer törölték, mondvacsinált indokokkal. Ott kell lenni a nemzetközi platformokon, ez nem vitás, de a keménymagnak, a szűkebben vett tábornak ki kell alakítani jól működő, felhasználóbarát, jól bereklámozott applikációkat! Ki kell használni, hogy az internetszolgáltatók többsége - hungarikumként - hazai vállalkozók tulajdonában van, így, ha fokozódik a harc, minket nem lehet majd úgy likvidálni még az internetről is, mint annak idején Donald Trumpot.
Szentesi-Zöldi László arról beszélt, hogy a túloldal hálózatként működik, mindig is úgy működött.
Ebben ők mélységesen hisznek. Ők tényleg egy globális világban élnek. Szerintük minden amiben mi hiszünk a múlté és zárójelbe kell tenni. Nekik nincs szükségük kiemelkedő egyéniségekre, személyiségekre
-mondta Szentesi-Zöld László, mélyen szántó gondolatmenetével hosszan lefestve a baloldali gondolkodást, de megoldást, némi lelki fröccsöt, muníciót is adva a közönségnek. Példaként kiemelte az első Soros-plakátokat, amik 2010 után megjelentek az utcákon.
Amikor megjelent Soros a plakátokon, az mit jelentett? Nem csupán egy személy, vagy kör elleni kiállást, hanem azt, hogy nyíltan hadban állunk egy globális erővel. Erre még senkinek nem volt bátorsága a nyugati világban
– fogalmazott.
Össze kell tartanunk. Mi vagyunk a többség, nekünk nem védekezni kell, hanem megtalálni a modern formáját a hazafiasságnak. Ezért a célért kell bátor, őszinte nemzeti sajtót csinálni
- összegeztek az előadók.
