Nagy Márton: az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra és kisebb vállalatokra kell koncentrálni a gazdasági növekedés újraindításakor
Idén a költségvetési egyensúlyhoz való visszatérés mellett történhet meg a gazdaság újraindítása, jelentette ki Nagy Márton az Indexnek adott interjújában. A nemzetgazdasági miniszter szerint a továbbra is fennmaradó háborús fenyegetettség hátráltatja az óvatossági motívum oldódását, a fogyasztás és a beruházás felfutását. A tárcavezető arról is beszélt, hogy az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, több lépcsőben, legkésőbb 2027-ig. Nagy Márton rámutatott, hogy a válság következtében sokkal jobban sérültek az alacsonyabb jövedelmű háztartások és kisebb vállalatok, ezért a gazdasági növekedés újraindításkor rájuk kell koncentrálni.
2022-ben elkezdődött az orosz–ukrán háború, amelynek következménye az energiaválság lett, amelynek a középtávú hatások miatt a tavalyi évben kicsúcsosodó inflációnak – amit a leginkább az élelmiszerárakban lehetett tapasztalni – jelentős gazdasági hatásai lettek. Megemelkedtek a kamatok, hitelszűke alakult ki, összeomlott a lakosság fogyasztása és lassult a vállalatok beruházási aktivitása, fogalmazott Nagy Márton. A miniszter hozzátette:
ezért mondtuk tavaly, azaz 2023-ban, hogy az inflációs válságot kell menedzselni, az inflációt kell letörni, ami az év végére sikerült is. A válságkezelés időszaka talán lezárult, bár amíg a szomszédunkban háború dúl, addig ezt teljesen egyértelműen nem lehet kimondani.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy fontos lenne idén újraindítani a gazdasági növekedést, ugyanakkor látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, ezért több türelemre van szükség. Mint mondta, a háború továbbra is akadályozza az újraindítást, a költségvetési és monetáris politika pedig a saját dolgával van elfoglalva, ezért csak fokozatos helyreállásról beszélhetünk.
Idén a növekedés 2 százalék körül lehet, és jövőre tudják megcélozni a 4 százalékot.
Nagy Márton rámutatott, hogy a válság következtében sokkal jobban megsérültek az alacsonyabb jövedelmű háztartások és kisebb vállalatok. Az újraindításkor rájuk kell koncentrálni: az alacsony jövedelmű vidéki családokra és a fiatalokra, valamint a vállalati szektorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokra.
A háború továbbra is komoly problémákat okoz a gazdaságnak
Azontúl, hogy a háború mérhetetlen emberi pusztítást okoz, Magyarországon a 3-4 százalékos GDP-növekedéshez elsősorban békére van szükség, hiszen pontosan az óvatossági motívum oldása generál növekedést. Tehát addig, amíg a szomszédunkban háború zajlik, addig ne gondoljuk, hogy olyan könnyen megy a gazdaság újraindítása - mondta Nagy Márton.
A tárcavezető azt reméli, jövőre már „békeköltségvetést” lehet letenni az asztalra, az alacsonyra csökkenő infláció és a kamatok, valamint a célzott gazdaságpolitikai beavatkozások, melyek a lakosságot és a kkv-kat támogatják, együtt a gazdaság számára magasabb sebességfokozat elérését teszik lehetővé.
Milyen kormányzati lépések várhatóak?
A családok esetén két ügyről beszélt a nemzetgazdasági miniszter. Kiemelte – ahogy azt a miniszterelnök már bejelentette –, hogy jövőre megduplázzuk a gyermekek után járó családi adókedvezményt. Továbbá támogatni szeretnénk őket abban, hogy a megtakarításokat minél könnyebben otthonteremtésre tudják felhasználni.
Itt arra gondolok, hogy az adóügyi költségeket vagy adminisztratív korlátokat érdemes lehet eltörölni
- tette hozzá. Nagy Márton szerint el kell kezdeni támogatni a vidéki fiatalokat, a pályakezdésükhöz segítséget kell nyújtani. A kkv-k esetében pedig egy olyan új célzott és beruházást támogató rendszert kell felépíteni, mint a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntés (EKD), mert ma ilyen rendszer a kkv-kra vonatkozóan nem létezik. Hozzátette:
fel kell gyorsítani a digitalizációt, mert még mindig nincs jelen minden vállalkozás digitálisan, nincs fent az interneten. E nélkül pedig ma már nem lehet létezni.
Mint a tárcavezető rámutatott, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. Kiemelte, hogy bár a kormány továbbra is megfigyelő a bértárgyalásokon, azt gondolják, hogy
az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.
Azt is elmondta, hogy az alacsonyabb jövedelműeket közelíteni kell az átlagbérekhez. Mindez azt is jelenti, hogy a jövedelempolitika nagyon erősen felértékelődik a gazdaságpolitikán belül.
Nemrég a fogyasztóvédelem, a hadiipar és az űripar is a tárcához került
Az Index arra is rákérdezett, hogy egy kibővített Nemzetgazdasági Minisztériumot képes-e egy ember felelősséggel vezetni. A miniszter aláhúzta, nagyon jó a csapata, bírni fogják a munkát.
A családom keményebb dió. A feleségem sokszor mondja, hogy hétvégi apuka vagyok. Mert hétköznap nagyon kevés időm marad a gyerekeimre, és ahogy látjuk itt a minisztérium portfólió-bővülését, ez nem lesz könnyebb. A feleségem nem mindig örül a további feladatoknak, de szerencsére elfogadja és támogat
- tette hozzá Nagy Márton
Forrás: Index; Fotó: NagyMárton nemzetgazdasági miniszter a 2024. évi Európai Vállalkozásfejlesztési Díj hazai fordulójának díjátadó ünnepségén a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2024. július 2-án. MTI/Balogh Zoltán
