Karácsony és Draskovics megint bűvészkedett egy busztenderrel, pedig a nyáron is rekordbírságot kaptak a mutyizásért
A nyár közepén rekordösszegű, kétszázmillió forintos büntetést kapott a Budapesti Közlekedési Központ a Közbeszerzési Döntőbizottságtól egy törvénysértő busztender miatt, amiről itt, a PestiSrácokon írtuk meg, hogy Karácsony Gergely mindenképp szerette volna tető alá hozni a szerződéskötést még a júniusi választás előtt. Akkor is az amerikai kézben lévő Arriva-csoport lett a nyertes, 150 új busz üzemeltetésével. Megtudtuk: mindez nem tántorította el a Városházát attól, hogy ismét evvel a céggel kössenek - botrányos körülmények között - szerződést 70 elektromos busz üzemeltetéséről. A Gyurcsány-kormányok kulcsembere, Draskovics Tibor által vezetett igazgatótanács szeptember 16-án határozta el a közbeszerzés kiírását és már 30-án (még az új közgyűlés megalakulása előtt) gyorsan ki is hirdették az egyedüli pályázót győztesnek. Budapest vezetése sem az EU kohéziós alapjának támogatását, sem a kormány segítségét nem kérte a beszerzéshez, pedig annak része az is, hogy (mintegy 55 milliárd forintért beszámított áron) az ArrivaBus építheti ki az elektromos buszok töltőhálózatát a fővárosban, így hosszú időre monopolhelyzetbe kerülhet. Az Arriva egykor a Deutsche Bahné volt, de nemrég a Joe Biden családjával is összefüggésbe hozott I Squared Capital magántőke-társasághoz került Európa meghatározó közösségi közlekedés-szolgáltatója.
Mint ahogyan arról júliusban beszámoltunk, a Közbeszerzési Döntőbizottság 200 millió forintos, rekordnak számító büntetéssel sújtotta a BKK-t, amiért egy 2023-as busztendert több helyen is törvénytelen módon, testre szabva írt ki a társaság. A történet lényege, hogy BKK Zrt. összesen legalább 150 új busz beszerzését igénylő üzemeltetési feladatokra írta ki három tenderét, amelyből kettőt a Arriva, egyet a B Euro Car Kft. nyert el. Az egyetlen tisztán magyar tulajdonú szolgáltató, a MAN Lion’s City buszokkal induló esztergomi Guzkó Kft. ajánlatát elutasították, pedig az kínálta a második legjobb árat.
A három meghirdetett járatcsoportból kettőt az Arrivabus nyert, így összesen 110 darab Mercedes-Benz Citaro G érkezne a fővárosba. A harmadik, legalább 50 szóló busszal teljesítendő vonalcsoportra pedig a B Euro Car Kft. nyerte el a megbízást az Isuzu Citiport 12 típussal. A jogvita sokáig húzódott, Vitézy Dávid pedig határozott hangú nyilatkozatban szólította fel Karácsony Gergelyéket, hogy a júniusi választás előtt már ne szerzőjenek le - hiába.
Monopolhelyzetbe kerülhet az Arriva
A hazai szaksajtóban is nyomon követhető, botrányos új közbeszerzésre informátoraink hívták fel a figyelmet, megjegyezve, hogy ilyen gyorsan - két hét alatt - lebonyolított közbeszerzést még nem láttak, aminek alighanem az új, sokkal színesebb összetételű fővárosi közgyűlés közelgő megalakulása volt az oka. Elárulták azt is, hogy a dízelbuszoknál jóval drágábban üzemeltethető elektromos buszokat szinte minden uniós országban központi támogatással állítják rendszerbe, ami vagy EU-s dotációt, vagy a töltőhálózat önkormányzati, állami kiépítését és üzemeltetését jelenti.
Mindez azonban Draskovics Tibort és a BKK-t a legkevésbé sem érdekelte, az ő céljuk az lehetett, hogy kész, megmásíthatatlan helyzetet teremtsenek a fővárosi közösségi közlekedésben, aminek az abszolút nyertese az amerikai hátterű ArrivaBus lett. A döntés szerint 2026 tavaszán újabb 70 elektromos busz érkezik majd Budapestre, ráadásul informátoraink meglátása alapján olyan áron, amely a villanybuszok teljes életciklusa alatt sem hozza vissza a dízelekhez mért többletkiadást, így teljességgel megmagyarázhatatlan, hogy nem kértek rá pályázati forrást. A kiírás alapján - Európa-szerte szokatlan módon - az ArrivaBus építheti ki a töltőállomásokat is, így egy esetleges új pályázatnál más nem is igen tud majd indulni, szakértők szerint ugyanis ilyen méretű hálózati kapacitást nagyon bonyolult és költséges "duplán" kiépíteni. Valószínűbb, hogy más vállalkozó képtelen lesz a jövőben olyan ajánlatot tenni, ami jobb, mint az Arriváé, így megszűnik a verseny a fővárosi buszüzemeltetés piacán.
A Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap viszont éppen erre szokott nagy összeget biztosítani, ezzel is ösztönözve az országokat, hogy váltsanak elektromos járművekre. A közlekedési szakemberek egyébként azon az állásponton vannak, hogy a fővárosnak magának kellene uniós forrásból töltőhálózatot építenie. Ez a verseny fenntartásán túl számos más előnnyel is járna, hiszen a teljes önkormányzati szolgáltatási szektor járművel használhatnák és Budapest a nagy energiaigény miatt jó leszoríthatná a beszerzési költségeket is.
Kérdéseket tettünk fel a Városházának és a BKK-nak a gyanús közbeszerzés miatt, amint ezekre választ kapunk, megírjuk.
