Pesti Srácok

Bezzegmagyarország: minden hatodik uniós állampolgár kitett a szegénységnek, hazánk az éltanulók között

Bezzegmagyarország: minden hatodik uniós állampolgár kitett a szegénységnek, hazánk az éltanulók között

Az Eurostat decemberi adatközlése szerint 2023-ban az uniós állampolgárok több mint 16 százalékát fenyegette elszegényedés. Ehhez képest Magyarországon ez az arány átlagosan mindössze 13 százalék volt. Érdemes azt is megjegyezni, hogy hazánk 8 régiójából 4-ben egy számjegyű a szegénységnek kitettek aránya, míg a bezzegországnak tartott Romániában csupán a fővárosról, Bukarestről mondható el ugyanez.

Az Eurostat által használt módszertan szerint az általuk vizsgált szegénységi ráta azon emberek aránya, akiknek a rendelkezésre álló ekvivalens jövedelme (a szociális transzfer után) nem éri el a szegénységi küszöböt, amely a szociális jövedelmek utáni nemzeti medián ekvivalens jövedelem 60 %-a. Ez a mutató nem a gazdagságot vagy a szegénységet méri, hanem az ország más lakosaihoz képest alacsony jövedelmet, ami nem feltétlenül jelent alacsony életszínvonalat. A tartós szegénységi ráta azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százaléka él olyan háztartásban, ahol a rendelkezésre álló ekvivalens jövedelem a tárgyévben és az azt megelőző három évből legalább kettőnél nem érte el a szegénységi kockázati küszöböt.

Az adatsorból kiderül, Európa 26 százalékában egy számjegyű a szegénységi mutató, ebből 4 Magyarországon van, továbbá Pest vármegyében éppen csak ezt meghaladó, 10,2 százalékos a mutató.

Ennél jóval magasabb mutatókat tapasztalhatunk a Bukaresten kívüli Romániában. Az ország észak-kelti és dél-nyugati részében minden harmadik embert szegénység fenyegeti. Kirívóak az egyenlőtlenségek Olaszországban, amely Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő régióit adja, illetve Németország is kettészakadt. Az ipari központnak számító Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország tartományok környékén található régiók többségében az EU-s átlag feletti a szegénységnek való kitettség.

PestiSracok facebook image

Forrás: Eurostat, Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)