Pesti Srácok

Karácsony Gergely azt akarja, hogy továbbra is lepje el a szemét Budapestet a lomtalanítás idején

Karácsony Gergely azt akarja, hogy továbbra is lepje el a szemét Budapestet a lomtalanítás idején

Az évben általában kétszer van lomtalanítás, ami bár praktikus, hiszen megszabadulhatunk a felesleges szemetünktől, ami másnak kincs lehet, de látványnak rémes. Arról nem is beszélve, hogy sokan félnek azoktól a lomistoktól, akik ilyenkor a környéken megjelennek, "foglalják a szemetet", olykor becsöngetnek a házakba, hogy nincs-e még valami, amit ők nagy szeretettel elvinnének. Az Európai Unió nagyvárosaiban ezért már évek óta megváltoztatták a lomtalanítás módszerét, ott gyűjtőpontokra kell vinni a szemetet, ahol újrahasznosítják, amit lehet és csak indokolt esetben van lehetőség a hagyományosnak számító, ház elé kitett lomtalanításra. Ezt a módszert szeretné most a kormány bevezetni és bár Karácsony Gergely és csapata minden fronton majmolja az uniós szabályokat, sokszor példaként is beszélnek, hogy ott minden milyen jó, most mégis pártállami módszerekről ír a közösségi oldalán és szeretné, ha továbbra is a szemét uralkodna Budapest utcáin a lomtalanítás periódusában. Mert ez demokratikus.

-írja a főpolgármester a Facebook oldalán.

PestiSracok facebook image

Érdekes, hogy nem azt írta, hogy a kerületiekek kérdezik majd ki erről, hanem azt, hogy majd a kerületek (feltehetően vezetői) döntenek a kérdésben. A szervezett lomtalanításra azonban már korábban is volt igény éppen azért, mert sokan a veszélyes hulladákot, sittet, ruhákat is kiteszik ilyenkor, amit nem visz el a szolgáltató. Ha pedig a lomisnak sem kell, marad az enyészeté. S bár most sok kommentet olvashatunk arról, hogy felháborodtak az emberek, hogy mégis hogy gondolják, hogy majd elviszik ők a szemetüket a gyűjtőpontokra, azért vannak, akik ezt nem tartják ördögtől valónak és már évekkel ezelőtt bedobták az ötletet.

Forrás: Facebook

A lomtalanítás ugyanakkor nem csak a szemetelés miatt zavaró, hanem azok miatt is, akiket a különböző helyszínekre vonz. Sokan köztük zajonganak, szétpakolnak mindent, törnek-zúznak, ami jogosan okoz felháborodást.

Forrás: Facebook
Forrás: Facebbok

A változásra úgy tűnik van igény, az más kérdés, hogy milyen változásra. A gyűjtőpontok alapjáraton nem rossz ötlet, hiszen ide valóban csak ellenőrzött szemetet lehet letenni, amik közül lehet majd újrahasznosítani a fenntarthatóság jegyében. Ugyanakkor jogos felvetés, hogy egy kidobásra ítélt ülőgarnitúrát, ágyat, szekrényt hogyan vigyen el valaki a gyűjtőpontra?

A Mohu Budapest tájékoztatása szerint nem kell aggódni, hiszen megmarad a hagyományos lomtalanítás lehetősége is, de nyilván ennek (ha az illető nem rászoruló, mert akkor ingyenes) van egy díja. Feltehetően azért szabtak díjat, mert enélkül mindenki a háza elé rakná le a továbbiakban is a szemetet és fittyet hányna a gyűjtőpontokra, maradna minden a régiben. Itt jegyezném meg, hogy vannak olyan vidéki városok, ahol eleve nem létezik lomtalanítás, akinek van nagyméretű kidobnivalója az önkormányzattól tud konténert rendelni pénzért. Az a budapesti kiváltság, hogy évente kétszer minden feleslegessé vált cuccunkat kirakhatjuk a ház elé és elviszik, nem egy országos tendencia.

Összességében tehát valóban meggondolandó, hogy a jövőben hogyan lomtalanítsunk, de az is tény, hogy a ház elé kirakós szemét már idejétmúlt megoldás. Az pedig, hogy a magát zöldnek beállító főpolgármester szemét nem szúrja a hemzsegő hulladék a városban és ötletelni sem ötletel azon, hogy a szelektív gyűjtés hogyan oldható meg, minden elárul arról, hogy zöld politikus ő vagy sem. A Mohu ugyanis a palackok visszaváltását is elkezdte, az elektromos és konyhai hulladékot is külön gyűjtik, valamint a texitilnek is van kijelölt helye. Szomorú, hogy ez a cég komolyabban gondol a környezettudatosságra, mint az az ember, aki ennek köszönheti a bársonyszéket.

Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)