Pesti Srácok

Elhunyt lapunk egykori munkatársa, Nagy Ervin filozófus, politológus, a Jobboldali Ifjúsági Közösség alapítója

Elhunyt lapunk egykori munkatársa, Nagy Ervin filozófus, politológus, a Jobboldali Ifjúsági Közösség alapítója

Szombaton, életének 47. évében elhunyt Nagy Ervin filozófus, politológus újságíró, a PestiSrácok.hu egykori munkatársa, aki az utóbbi évben a Mandinerben, korábban portálunkon és a Magyar Hírlapban publikált. Nagy Ervin a radikális nemzeti gondolkodás megújítója, számos könyv szerzője, a PolgárPortál vezetője, a XXI. Század Intézet kutatója, a számos nemzeti ügyet felkaroló OIKOSZ Alapítvány elnöke volt. 1999-ben Kovács Dáviddal ő alapította meg a Jobboldali Ifjúsági Közösséget, hogy eleget tegyen Wittner Mária, Pongrátz Gergely, Tóth Gy. László, Lovas István és Usztics Mátyás felhívásának a fiatalok nemzeti alapokon nyugvó mozgalmának létrehozására. Nagy Ervin kórházban halt meg, három gyermekét és feleségét hagyva hátra.

Nagy Ervin tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. már ott aktívan politizált, alapítója, alelnöke, majd választmányi elnöke volt a Jobbiknak. 2006-ban a Harmadik út – MIÉP–Jobbik szövetség képviselőjelöltjeként indult a XII. kerületi választókörzetben. A pártból 2008-ban több alapítótársával együtt kilépett, mivel nem értett egyet az irányvonalával. Nagy Ervin a XXI. Század Politikai Intézet kutatója, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem filozófia tanszékének előadója is volt. Szerzője A liberalizmus illúziói könyvnek, valamint az Omladozó téveszmék című esszégyűjteménynek. Társszerzőként közreműködött a Tiszta szívvel 1956-ban című kötet kiadásában.

Akkor lépett ki a Jobbikból, amikor Vona Gábor pártelnök a Gyurcsány-Bajnai-kormányok bukásához közeledve a formálódó nemzeti egységgel szemben kezdte újraszervezni a pártot, Nagy Ervin a fordulat éles kritikusa volt. Ekkoriban (2007-ben) alapították meg szintén Kovács Dáviddal az OIKOSZ Alapítványt, melynek feladata a nemzeti egység és emlékezet képviselete, az eredeti célkitűzéseik továbbvitele volt. Jórészt Nagy Ervin bátor kiállásának és leleplezéseinek volt köszönhető (melyek a Magyar Hírlapban, majd a PestiSrácokon jelentek meg), hogy kitudódott, miféle bűnözői és opportunista körök férkőztek be az eredetileg nemzeti mozgalomként indult Jobbikba, mindez jelentősen befolyásolta a párt 2010-es és következő választási eredményeit.

Nagy Ervin számos össznemzeti ügy fáradhatatlan képviselője volt, az alapítvány elnökeként éveket át ő vitte a Békemenet és a Civil Összefogás Fórum országos mozgalmának nyilvánosságot szervező PolgárPortált is. Az alapítvány elnökeként, szerkesztőségünkkel közösen olyan fontos események szervezésében és szellemi megalapozásában vett részt, mint a 2016-os, hét héten át működő, nagyszabású Pesti Srácok Emlékpark, a 2017-es Egy szabad országért fesztivál, az azóta minden évben sorra kerülő november 4-i Halhatatlanok napja megemlékezések, vagy éppen a felemás rendszerváltásnak emléket állító Modellváltás'89 történelmi fesztivál és a Gulág800.000! országjáró kiállítás. Részt vett Wittner Mária és a Corvin közi pesti srácok emlékének ápolásában, rendezvényeik lebonyolításában.

PestiSracok facebook image

Nagy Ervin számos határon túli nemzeti ügy, köztük az erdélyi árvaházak kitüntetett anyagi támogatója volt. Politológusként rendszeres vendége volt televíziós adásoknak, tavaly óta a Mandiner kiemelt munkatársakét dolgozott.

Emlékét, magasztos közéleti tetteit és szellemi életművét szívünkben, lelkünkben őrizzük.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.