A kereskedelmi tévés “színész” egója
Van egy csomó olyan magyar színész, akiről fogalmam sincs, hogy kicsoda, pedig sok évig szerepelt, jelen esetben előbb a régi TV2, mostanában meg inkább az RTL Klub szappanoperáiban. Hát van ilyen, a modern magyar színházat kerülőm, mint egy járványgócot, a kereskedelmi tévézést pedig még a modern építészetnél is jobban utálom.
Ez nyilván eltávolított az újabb színészgenerációktól, ezektől a nagyon nagy művészektől, akik alapesetben a balpesti és belpesti értelmiség és egyéb sznobok, továbbá, bizonyára tapasztalat alapján “büdös szájúnak” tekintett plebs szórakoztatására is felesküdtek, csak a pénz legyen jó alapon. Ezek a nagy művészek ráadásul mind olyan progresszívek, mint a fene. A világ romlásának jeleként egy csomó olyan is van közöttük, aki azért csalódott, mert nem lehetett ő a Nagy Ervin (amely esetben a Nagy nem a vezetéknév). A Szabó Győzőség meg már fel se villant nekik.
És ezek nem csak félig megérett művészek, hanem lelkes világjobbítók is, a teljes igazság lánglelkű birtokosai. Ennek a csapatnak a tagja a Lengyel Tamás nevű színművész. Őt is csak a politizáló interjúiból ismerem, mint a “Nagy” Ervint, de ő is tényező arrafelé, ahol a színház állandó jelzője a “független”. És minden ellenzéki művész ki van akadva, hogy a nem ellenzékiek vagy azok is, akik nem foglalkoznak politikával, kapnak pénzt, ő meg nem kapja meg a korlátlan költségvetést az önmegvalósításához.
Na szóval a művész a következő levelet volt szíves a saját Facebookján Muri Enikőnek küldeni, annak az énekesnőnek, aki selfizett egyet Orbán Viktorral és ezért elküldték az összes melegebb éghajlatra a “Szeretetország” lakói. Muri Enikőről sem tudom, hogy kicsoda, nem tudom miért szelfizett veszélyes helyen, de így első körbenézésre ő senkit soha nem küldött el sehová még így politikailag, közéletileg vagy csak úgy szimplán indulakezelésileg. Ebből kifolyólag csak azért mentek rá az O1G szekta önkéntesei, mert miért ne. Aki kedves valakihez akit én gyűlölök, azt azonnal meggyűlölöm, csodaszép elve ez a haladóknak.
Muri Enikő rácsodálkozott erre az elmebajra, ki is írta, Orbán Viktor is megtámogatta, aztán ennyi lett volna, azzal nem lehet mit kezdeni, aki gyűlölködő kommenteket ír, ugyanis ez a fölöslegesség másik neve. Az érzelmi komment értelmetlen, csak a tartalminak van értelme, vagy a humornak. De mindkettőhöz ész kell.
Ezúton jelezném progresszívgyűlölő felebarátainknak, hogy érzelmi jellegű kommentet nekik sem értelmes írni, nem is szép dolog az, de a haladóknak írt ilyen üzenetek kontraproduktívak is, mert ők mindenkit gyűlölnek, egymást is, tehát nekik ez semmi, viszont a humort nagyon rosszul tűrik. Meg kell tanulni elengedni a hülyéket, mert azt még a humornál is rosszabbul tűrik, azt, ha nincs reakció a másik oldalról.
Szóval van ez a Lengyel Tamás nevű Nagy Ervin epigon, aki a következőket írta a saját oldalán, így nyilvánosan, mert ez ugye az alap közlési mód náluk, Muri Enikőnek:
Hello Muri Enikő! Ne hibáztasd az embereket, sokan nem tehetnek róla, hogy ilyeneket írnak neked. A többség azt teszi, amit azok tesznek, akikre felnéznek és akiket tisztelnek. A közbeszéd azért van ilyen szinten, mert a politikusok ezt a mintát mutatják az embereknek. Ha durván viselkedik a hatalom, azzal jóváhagyja, hogy az emberek is durván viselkedjenek egymással. Ha durván szólnak egymáshoz a politikusok, azzal azt mutatja, hogy lehet durván szólni a másikhoz. Amikor Orbán Viktor libernyáknak nevezi a politikai ellenfeleit, Deutsch Tamás szellemi és erkölcsi fertőnek, Kövér László pedig lehazaárulózza azokat, akkor ne számíts arra, hogy aki nem ért egyet veled, majd kulturáltan viselkedik. Az emberek szándékos egymásnak ugrasztása, a kisebbségek kirekesztése, a politikai vetélytársak karaktergyilkolása, véleménynyilvánítás és kritika esetén a másik fél totális eltörlése, az empátia likvidálása ide vezet. Az állandó ellenségkép kreálása arra jó, hogy a politikai tábort összetartsa, de az országot szétveri és az életet élhetetlenné teszi. Vajon, ha a helyzet jobban eldurvul, Orbán Viktor Miniszterelnök úr hasonlóan védelmébe veszi-e azokat, akikkel nincs közös platformon, vagy magyarnak csak azokat tekinti, akikkel nincs véleménykülönbség? Csak remélni merem, hogy a helyzet nem fajul a tettlegességig, mert a mostani kommunikáció sok jóra nem enged következtetni. Nehogy azt hidd, hogy ez csak veled történik, a teljesség igénye nélkül itt van néhány elszomorító a másik oldalról.
Csak megjegyzem, hogy bárki, akinek bármiben kicsit is megosztó véleménye van bármiről és kiírja, az száz számra tud ilyen kommenteket mutatni, legyen szó a rózsák gondozásáról vagy a földelés bekötéséről. Gondolom ugyanaz a max. kétszázezer őrült írja őket mindenhová. Mondjuk ha ezek igaziak és a profilok is valódiak, ebben a tekintetben vannak kétségeim, akkor kétségtelenül tűrhetetlenek. Mindenesetre szép gondos munka, hogy a "művészúr" így összeválogatta őket.
Tartalmilag igen bájos írás, azt az óvodai, maximum középső csoportban megengedett megközelítést erőlteti, amely szerint az egész úgy kezdődött, hogy azok a szemét jobbosok visszaütöttek. Lengyel Tamás teljesen komolyan azt gondolja, hogy mi jobbosok, de különösen Orbán Viktor kezdte. Hát ember, tudod mi már úgy születtünk, hogy a kommunisták már csinálták ezt az agresszív hazudozás dolgot és még nem dolgozták fel, te se láthatólag, hogy egyrészt 1989 óta azért vissza lehet szólni, másrészt titeket se szeret mindenki. Ilyen a popszakma.
De a fő baj az, mindig az, hogy tényleg semmi önreflexivitás nincs bennetek. Itt éltek, mint Marci Hevesen, ebben az állítólagos diktatúrában és van pofátok sírni az elvadult közbeszéd miatt. Idézzek Magyar Pétertől? Vagy Márki-Zay Pétertől? Vagy a Feritől? Tőlük mikor határolódtál el?
De a leggázabb az, hogy Lengyel művész úrnak na mi jut eszébe arról, hogy egy embert gyaláznak minden ok nélkül? Hát saját maga, a saját érzelmei, a saját integritása, az, hogy egy másik ember gyalázása mennyire jelentéktelen is ahhoz, amikor őneki szólogatnak be, mert ugye ide jut el végül. Innen néznek ezek mindent, a saját nagyszerűségükből. És még ő hiányolja az empátiát.
Lengyel Tamás színész 2019.03.28. Fotó: Horváth Péter Gyula
