Szóval azt mondjátok, hogy a Pride csak egy ártatlan buli, ahol szó sincs arról, hogy a gyermekek szexuális fejlődését (is) befolyásolnák? - Akkor ezt olvassátok el
Az Országgyűlés döntött: innentől kezdve tilos hazánkban a szexualitás öncélú ábrázolása. Ennek értelmében mostantól csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. Mindez tehát azt jelenti, hogy abban a ripacskodós, fecskében vonaglós, gyakorlatilag közszeméremsértő formájában idéntől már nem lehet Pride felvonulást tartani Magyarországon. Persze a Steiner Kristóf “vezette” homoszexuális lázadók nem értik, hogy a gyermekekre leselkedő veszély hol is rejlik a vonaglásukkal és Lady Gaga dallamaival felfűtött felvonuláson. Mi azonban most utánajárunk és felvilágosítjuk a felháborodott vonulókat, hogy miért is kéne a szexualitást a középpontba helyező eseményeket legalább zárt körben, de inkább a négy fal között csinálni.
Beszélgetés az öncsonkításról egy családi program keretében
Ha egy kicsit utánajárunk, hamar találkozhatunk a Pride-hét programsorozat egyik eseményével. Ez az úgynevezett Országos Családi Találkozó, amelyen olyan programokkal találkozhatnak a részvevők, mint “Dr. Bordás Noémi urológus előadása a transznemű emberek és a nemi megerősítő műtétekről”. Az eseményen (a jól ismert) Perintfalvi Rita az LMBTQ-emberek és az egyház kapcsolatáról értekezett, valamint a Szimpozion Érzékenyítő Foglalkozások – Modolo Ákos és Virág Zsolt keretében a “Boldogság elérése és a rokonság” volt a téma a tavalyi évben, ami pontosabban arra tért ki, hogy mit él át az LMBT+ gyerek és mit a szülő?
Mindez egy CSALÁDI találkozó keretein belül, avagy ugye a foglalkozásoknak korántsem az a célja, hogy “elfogadtassa, bemutassa” a szülőknek, hogy amennyiben gyermekük az ellenkező nemmé való átalakítással, öncsonkítással, valamilyen extra gender kiválasztásával akarja megoldani a gyerekkori traumáinak feldolgozását, akkor azt hagyja csak nyugodtan annyiban, ez teljesen normális és hétköznapi dolog.
A leszbikusok nagyon szeretnének genderpropagandát látni az iskolákban
A tavalyi Pride héten olyan programmal is találkozhattak az érdeklődők, ahol pedagógusok és iskolások ismerkedhetnek meg a "Meseország mindenkié" című mesekönyvvel, illetve részt vehettek egy alsós diákoknak, vagyis hat-tíz éves gyerekeknek tervezett bemutatóórán, majd annak „szakmai megbeszélésén”. A foglalkozás a tervek szerint négy részből állt: a kiskorúaknak tervezett ráhangolódás után jött a felolvasás, majd a kérdések-válaszok után még rajzos csoportmunka is következett. A Labrisz és a szervezők nem is kerteltek a workshop célját illetően, nyíltan bevallják: tabuk nélkül, de bújtatottan, például egy mesén keresztül szeretnék bevinni az LMBTQ-propagandát az iskolába, akár alsós diákokhoz is.
A programleírás szerint az eseményre elsősorban pedagógusokat, pedagógushallgatókat vagy egyéb oktatási területen dolgozó szakembereket vártak, de szívesen láttak középiskolásokat is.
Érdekel a Meseország mindenkié? Szeretsz mesét írni? A workshopon Gangl Eszter Avarbarna című történetén keresztül kipróbálhatod magad meseírásban, beszélgetünk majd tipikus és atipikus mesei elemekről, az Avarbarnában is előkerülő nemi szerepek kérdéséről és mindarról, ami titeket érdekel a mese kapcsán"
- ismertették az eseményt a Budapest Pride hivatalos oldalán. (Ez is ugye biológiailag és szexuálisan érett, felnőtt emberek életére hatással levő téma és annak boncolgatása. Ja, nem.)
A mesekönyveket úgy tűnik szintén nagyon szereti a Pride közössége, a szintén LMBTQ-témájú “Kell-e félnünk a könyvektől” című esemény témája tavaly például az volt, hogy “hogyan élhet túl Magyarországon a minőségi gyerekirodalom és az olvasótábora? Merre van a kiút a fóliázásból és a kirekesztésből?” Ezekre a kérdésekre keresték a választ egy könyvkiadóval, egy szerzővel, egy gyerekpszichológussal és egy gyerekjogban otthonosan mozgó jogvédővel. Itt pedig csak félve merjük megkérdezni, hogy “minőségi gyerekirodalom” alatt a Bódis Kriszta-féle Csipke Józsikára gondolt vajon a szerző?
A Pride a büszke “efebofilok” biztonságot nyújtó közössége
Sok-sok ideje az egyik legnagyobb ellenszenvet az “LMBTQ-közösség” kapcsán az váltja ki a nagyközönség részéről, hogy még mindig nem taszította ki magából határozottan a pedofilokat. Nem, nem állítjuk, hogy az LMBTQ emberek mind pedofilok lennének, de az tény, hogy a “kiskorúak iránt vonzódó” felnőttek csoportja még mindig úgy gondolja, hogy “életvitelük” biztonságban van az LMBTQ-közösség berkein belül. Hazánkban ugyan ez valóban még nem terjedt el teljeskörűen, de külföldi szivárványos berkekben az úgynevezett "minor attracted person”-ok, avagy a “kiskorúakhoz vonzódó” emberek lobbija egyre erősebb az elfogadásuk kapcsán.
Sajnos arra, hogy milyen biztonságban érzik magukat a pedofilok az LMBTQ-közösségen belül, konkrét példát is tudunk mondani. Biztosan sokan emlékeznek még az “efebolfil” B. Zsoltra, akinek a botrányos történetét elsőként a PestiSrácok.hu írta meg még 2023-ban. A magát efebofilként azonosító, de egyébként a megismert történeket alapján feltehetően pedofil (hajlamú) férfi még a 2018-as Pride-on mesélt a “kalandjairól”. A Pride pódiumbeszélgetésén készült az az ominózus felvétel amelyet a botrány kirobbanásakor az NNI lefoglalt a folyamatban lévő büntetőeljárásban. (Itt meghallgatható!) A már fentebb is említett Labrisz Egyesület rendezte a fórumot, amelyen többek között Bite Zsolt is jelen volt, és az általa 5–7. osztályos gyermekeknek szervezett általános iskolai videószakkörökről és egy balatoni médiatáborról beszélt (5:30-tól).
Volt egy médiatábor, ahol nem korlátozták a szexuális életünket. Voltak dolgok, amiket meg kellett csinálni, amellett éltük a magánéletünket. Kapolcson a Művészetek Völgyében sátrakban laktunk. Nappal forgattunk, aztán megvágtuk (az anyagot – a szerk.), és a nap hátralevő részében azt csináltunk, amit akartunk
– hangzik el a felvételen. A történethez hozzátartozik, hogy B. Zsolt akkor a pesti Vajda Péter Általános Iskolában dolgozott, majd az óbudai Krúdy Gyula Általános Iskolában folytatta tevékenységét, tehát amikor a szabad szexualitással hencegett a Pride-on, olyan táborokról beszélt, amelyeken főleg kiskorúak vehettek részt.
A felsorolásból természetesen nem hagyhatjuk ki a súlyos vádakkal illetett Lakatos Márkot sem, aki évek óta neves pártolója a Pride-nak. A stylist egyébként elmondta a véleményét a felvonuláson részvevő kiskorúak kapcsán is, melyről azt gondolja, hogy
Jelen pillanatban van egy törvény, ami arról szól, hogy 18 éves korig tilos a gyerekeknek megmutatni, hogy másként is lehet szeretni, élni, és tilos erről őket felvilágosítani, ami szerintem egy alapvető probléma, mert attól nem válik senki meleggé, és nem történik vele semmi, hogy a világot megismeri. A világ sokszínű, és a gyerekeknek ezt meg kell tanítani, mert annál többek lesznek, mire felnőnek. A lényeg, hogy természetességgel kezeljük. Rég rossz, ha egy gyerek úgy szocializálódik, hogy szégyellni való, elítélendő dolog a sokszínűség.
Lakatos Márk tehát - a 2023-as nyilatkozata alapján - mindenképpen szeretett látni kiskorúakat a Pride-felvonulásokon. Az ellene felhozott vádak alapján érthető is, hogy miért, de további részletekbe jogi okokból inkább most nem mennénk bele…
A Pride szervezői és támogatói tehát egyértelműen gondolnak, sőt fontos részvevőnek tartják és rendszerint üzennek is a kiskorúaknak, illetve a kisgyermekes szülőknek. A Pride csak eladja magát azzal, hogy egy hangos buli az Andrássy-n, ahol kisfecskében vonaglanak felnőtt emberek egymás között. A Pride sokkal több ennél és sokkal többet is akar. A Pride nem véletlenül fordít kiemelt figyelmet a gyermekekre és nem is véletlenül igyekszik megszólítani a kiskorúakat és a családokat. Aki ezt nem látja, az vagy tájékozatlan, vagy minden bizonnyal direkt próbálja hárítani a tényeket. Márpedig ezek tények, a gyerekek pedig nem válhatnak a woke-kommunizmus áldozatává.
(PS, MN / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)
