Évek óta problémát okoztak a vízbetörések Parajdon, heves esőzések ezúttal a megsemmisülés szélére sodorták a sóbányát
Évek óta minden tavasszal problémát jelentett Parajdon a víz betörése a már Szent István korában is működő parajdi sóbányába. Idén a harminc éve nem látott mennyiségű csapadéknak köszönhetően az egész bányát elárasztotta a Korond-patak vize. A bánya és helyiek megélhetése is veszélybe került. Miközben a tragédiára válaszul az összefogás is megkezdődött a kárenyhítés érdekében, Böjte Csaba ferences szerzetes, aki árváival karácsonyonként a sóbányában tartotta hagyományos összejövetelüket, arról beszélt, felelősök helyett első körben a megoldásokat kell keresni, bízva a közösség erejében.
Már a tavalyi évben is problémát jelentett Parajdon a vízszivárgás, májusban egy hónapig zárva volt a sóbánya, amely csak június közepén nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Irina Muller, a román Országos Sóipari Társaság (Salrom) termelési igazgatója akkor úgy nyilatkozott a sajtónak, a kármentesítő és megelőző munkálatok során elterelték a Korond patakot, kialakítottak egy mesterséges csatornát, amely magas vízhozam esetén átveszi a víz egy részét. A beszivárgást ugyanis már ekkor is a patak megnövekedett vízhozama okozta, a Korond patak a sós medertalajt kimosva tört utat magának. Irina Muller kiemelte,
a vállalat nagyobb szabású munkálatokat is tervez a jövőben, de a beruházás hosszas tervezési folyamatot igényel és a finanszírozást, kivitelezést is biztosítani kell hozzá.
A Hargita megyei bányát 2023-ban is be kellett zárni néhány napra, miután talajvíz szivárgott a régi tárnákba, aminek hatására megnőtt a látogatható csarnokok levegőjének nedvességtartalma. Előző évben a nyári idényben szembesültek hasonló problémával, amelynek orvoslása két hónap kiesést eredményezett.
Májusban ismét veszélybe került a bánya
Idén május 6-án jelentette be a bánya vezetősége, hogy vízszivárgás miatt ismételten be kellett zárni az üzemet. Az újabb vízszivárgást a tavalyihoz hasonlóan a korábbi heves esőzések okozták. Első lépésben a tűzoltók nagy kapacitású szivattyúval próbálták kitermelni a vizet a bányából.
A tűzoltók gyors beavatkozását követő napokban újabb védőgátak építését kezdték meg Parajd és Alsósófalva között, amelyek elvileg lehetővé tették volna egy úgynevezett ellenőrzött elárasztási zóna létrehozását. A Hargita megyei tanács egy 32 millió forintnak megfelelő gyorssegélyt is megszavazott a Korond-patak ideiglenes mederrendezési munkálataira. Nyágrus László parajdi polgármester a gyorssegély kapcsán ekkor még bizakodóan nyilatkozott, kiemelve, hogy a sóbánya turisztikai része az összefogásnak köszönhetően nem károsodott, de a teljes biztonság érdekében sürgősen meg kell szüntetni a vízbefolyást. Akkor még úgy vélte,
nem indokolt az elterelő meder használata és a terület elárasztása sem.
Két héttel a bánya ideiglenes lezárása után Nyágrus László már arról beszélt, a megnövekedett vízhozam esetén indokolt lenne a bányát veszélyeztető Korond-patak medrének lebetonozása. Az időközben elvégzett munkálatokkal kapcsolatban kiemelte,
a víz bányába való betörését sikerült megfékezni a felszíni közbelépéssel azáltal, hogy a Korond-patak vizét ideiglenesen elterelték, és medrét fóliával szigetelték le.
Ömlik a víz a bányába!
Öt nappal később, május 22-én érkezett a tragikus hír, hogy megsérült Korond-patak medrét védő geofólia és ömlik a víz a bányába, amely teljesen elöntheti a bányát. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Facebook-oldalán közzétett videójában számolt be arról,
a hétfő éjszakai és keddi esőzések nyomán a Korond-patak vízhozama másodpercenként 50 köbméterre nőtt. Az árral érkező hordalék felszakította a medret védő geofóliát, így beömlik a víz a sóbányába.
Mint felhívták a figyelmet, a legrosszabb, hogy a szakemberek tehetetlenek a 30 éve nem látott óriási vízhozammal szemben. Ebben a helyzetben csak a víz levonulta után lehet érdemben cselekedni, azaz a várakozáson túl jelenleg semmit nem tudnak tenni.
Hargita megyében jelenleg is árvízkészültség van, miután az utóbbi napok esőzései nyomán több patak vízhozama is megnövekedett. A víz tehát nemcsak Parajdon, de a környék más településein is komoly gondot okot.
Az utolsó gát is megadta magát
Csütörtökön jelentették be végül, hogy fel kellett adni a védekezést Parajdon, nem sikerült megóvni a Telegdy-bányát. Bár a bányavállalat az utóbbit napokban két szigetelőgát emelésével próbálta védeni az a bányát a víztől, nem jártak sikerrel. Délelőtt 10 óra 52 perckor az utolsó védőgát is megadta magát a ránehezedő nyomásnak. Nyágrus László polgármester ekkor arról számolt be,
miután a betongátak kialakítása nem járt eredménnyel és a víz utat talált a tárnákba, a földalatti mentésben dolgozóknak ki kellett jönni a bányából, mivel veszélyes lett a benntartózkodás. A létesítményt bezárták. A kitermelt sót és munkagépeket, eszközöket sem sikerült kimenteni.
A bányavállalat hangsúlyozta: folytatni kívánja a kitermelést Parajdon, és legrövidebb időn belül újra akarja nyitni a bánya termelési és turisztikai részlegét. Nyágrus László az Agerpresnek úgy fogalmazott, a drámai a helyzet súlyosan kihat a helyi gazdaságra, és több száz munkahely került veszélybe, valamint a sóbányára alapozott helyi turizmus is, melynek fenntartásához új megoldásokra lesz szükség.
Utóbb kiderült, mit kellett volna csinálni
Az Agerpres helyszíni beszámolója szerint a bánya turisztikai részlegének víz alá kerülése után több tucat parajdi lakos – többségük panzió- és étterem tulajdonos – tiltakozott a létesítmény bejárata előtt. Azt kifogásolták, hogy a bányát üzemeltető Országos Sóipari Társaság nem orvosolta időben a vízbeszivárgás okozta problémát, amelyről évek óta tudtak. Sebestyén József termelési igazgató próbálta megmagyarázni a helyzetet, de nem hagyták szóhoz jutni, és a lemondását kérték.
Időközben Petres Sándor Hargita megyei prefektus arról számot be, hogy a megyei katasztrófavédelmi bizottság határozatban összesítette az ár levonulása utánra a sóbánya biztonságossá tételéhez szükséges sürgősségi munkálatokat. Ezeket érintettekként a bányát működtető Országos Sóipari Társaságnak és a Román Vízügyi Hatóságnak kell elvégezni. A határozat szerint a hasonló kritikus helyzetek elkerülésére egy víztározót kell építeni, amely felfogja a patak megnövekedett vízhozamát, és újabb vízelvezető csatorna építésére is szükség van, mivel az eddigi munkálatok helyszíne már nem biztonságos.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel. A felszín alatt 120 méterre található csarnokokban játszóterek, foglalkoztató és kikapcsolódási terek, ökumenikus kápolna és moziterem várja a turistákat. Jótékony mikroklímája miatt egészségeseknek és betegeknek is ajánlott időt tölteni a tárnákban, ami segíti a relaxációt, a szervezet regenerálódását, és számos egészségügyi panaszra is javallott.
Megindult az összefogás is a bajban
Az egyre súlyosbodó helyzet miatt az összefogás is megindult a kárenyhítés érdekében. Orbán Viktor telefonon egyeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, és biztosította, hogy a Székelyföld számíthat Magyarország és a kormány minden gyakorlati segítségére. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az aktuális Kormányinfón megerősítette, a magyar kormány partner nemcsak a károk mérséklésében, hanem a korábbi állapotot helyreállítása terén is.
Az Ökumenikus Segélyszervezet szolidaritási akciót hirdetett Parajdért. Mint közleményükben felhívták a figyelmet, az erős esőzések hatására az egész régióban patakok és folyók léptek ki a medrükből, azért az óriási károk több települést is érintettek.
A segélyszervezet felhívásához csatlakozók a www.segelyszervezet.hu oldalon bankkártyával vagy átutalással a 11705008-20464565-ös számlaszámon "Parajd" megjelöléssel fejezhetik ki szolidaritásukat a katasztrófa károsultjaival.
Csütörtökön a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) humanitárius segélyszállítmánya is útnak indult. A csoport vízszivattyúkkal indult útnak a romániai Kovászna megyében található Nagyborosnyóra, hogy az árvíz elleni védekezésben segítsék a határon túli közösséget, és támogassák a kitelepített családok élelmezését. Az önkéntes csapatot követi az MRSZ Kutató-Mentőcsapata is, akik felszerelésükkel szakmai segítséget nyújthatnak a mentésben és kárenyhítésben egyaránt.
Az erdélyi árvízhelyzet miatt országos adománygyűjtést hirdetett a Magyar Református Szeretetszolgálat is. Az adománygyűjtés támogatható a 1358-as adományvonal hívásával, a www.adomany.jobbadni.hu weboldalon keresztül, valamint banki átutalással.
A rosszban is meglátni a jót és bizakodni
A tragédia nyomán a felelősök kérdése is felmerült, többek között a környékben tapasztalt tarvágásokra hárítva a nagy mennyiségű árvíz megjelenését. Mint utaltunk rá, helyi tiltakozók a bányavállalat tétlenségének tudják be a bánya ellehetetlenülését. Böjte Csaba ferences szerzetes arra hívta fel a figyelmet,
azért imádkozom, hogy ne a hibát keressük egymásban, hanem közösen kutassunk a megoldás után.
Mint kiemelte,
a mi gyerekeink hosszú éveken keresztül a karácsony előtti napokban mindig odamentek. Összegyűjtöttünk több ezer diákot, az igazgató pedig a rendelkezésünkre bocsájtotta a bánya egyik részét, ahol összegyűltünk, imádkoztunk, énekeltünk, és amikor jöttek ki a gyermekek, mindenki kapott ajándékot. Nekünk nagyon szép emlékeink vannak a parajdi sóbányáról.
Megjegyezte,
az a gond, hogy a só az oldódik a vízben, hatalmas esőzések voltak, minden folyó megduzzadt. Ez nagy kihívás, de ha összefogunk, akkor meg tudjuk oldani.
Szólt arról is, minden rosszban van jó is, hiszen sokan azt mondják, ha nem nyelte volna el a bánya a vizet, akkor lehet, hogy a falut vitte volna el az áradás.
Forrás/vezető kép: MTI
