Mostantól ez lesz, ha pénzért beszélsz a magyarok ellen... – Megérkezett a tavaszi nagytakarítási törvény tervezete
Megérkezett az Orbán Viktor által beígért tavaszi nagytakarítási törvény tervezete. Mint ismert, a miniszterelnök március 15-ei beszédében jelentette be, hogy alaposan körmére néznek a hazánkban működtetett, magukat civilként beállító szervezeteknek. Illetve a magukat függetlennek és objektívnak hazudó médiaplatformoknak. Nem is a véleményük miatt, mint inkább azért, ahonnan a pénzt kapják. Mert a guruló dollárok és pattogó eurók mellé látványosan társulnak a megrendelések is.
A törvényjavaslat kapcsán érdemes elöljáróban is végignézni a szalagcímeket a balliberális médiatáborban. Látható ugyanis a visszafogott pánik. A Telex “Jó reggelt Oroszország” felütéssel tálalja a hírt, a 444 listázástól retteg, a Média1 szerint pedig
a Fidesz brutális törvénye putyini módszerekkel végezné ki a kormánykritikus médiumokat és a civileket.
Micsoda éteri kórus.
Az említett portálok jellemzően a különböző korlátozó rendelkezések miatt rettegnek, a törvénytervezet indokolását ugyanakkor elfelejtik idézni. Holott ott világosan le van írva, hogyan kell NEM külföldi érdekek szócsövének lenni. Ezért is érdemes elöljáróban az indokolásra kitérni. Hiszen lám, azt máris elhallgatják a balliberális portálok. Na, ez az, amit például nem így kellene csinálni.
Miért is van szükség a nagytakarításra?
Az indoklás elöljáróban felidéz néhány keserű tényt az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva. Miszerint
az ellenzéki pártszövetség kampányát dollármilliókból törvényellenesen külföldről finanszírozták.
Bebizonyosodott továbbá, hogy egyes hazai civil és gazdálkodó szervezetek szintén külföldi pénzből külföldi érdekek mentén befolyásolták a közéletet. Az indokolás szerint továbbá az utóbbi évtizedekben fokozatosan kiépült egy „szabályozatlan politikai szürkezóna”, amelyben legtöbbször idegen érdekből és külföldi finanszírozásból fenntartott aktivista hálózatok működnek.
Ezek a szervezetek az egyesülési jog vagy a vállalkozás szabadságának álcája mögé bújva fejtenek ki politikai tevékenységet anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó finanszírozási korlátok és tilalmak rájuk vonatkoznának. Ez a tevékenység súlyosan veszélyezteti a nemzeti szuverenitást, amellyel szemben az állam köteles fellépni
– fogalmaz a beadvány. A törvénytervezet leszögezi azt is,
az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell védenie a nemzeti szuverenitást, ezért a közéleti tevékenységre szigorúbb szabályozásnak kell vonatkoznia.
A fizetett ügyek listája...
A tervezet nem véletlenül hivatkozik a nemzeti konzultáció eredményeire, amelyekből kiderül, hogy egyes civil szervezetek a magyar emberek véleményével szembemenve harsogták tele a közéletet. A beadvány tükrében ugyanakkor nem az ellenvéleménnyel van probléma. Sokkal inkább azzal, ha az ellenvéleményt külföldről, pénzért cserébe sugalmazzák. Ilyen ügyek a törvénytervezet szerint például
- a rezsicsökkentés
- a bankokat sújtó extraprofit-adó
- a migráció
- a fegyverszállítás kontra béke
- Ukrajna uniós tagsága
- a magyar gazdák megélhetésének biztonsága
- a GMO-mentesség
- az LMBTQ-lobbi
- a gyermek és családvédelem
Ezek a témák, ahogy másfél évtizede tapasztaljuk, rendre előkerülnek ellenkező előjellel a balliberális agendában. Jellemzően a magyar emberek érdekei, véleménye, jólléte, identitásának biztonsága ellenére is. Ha ezt külföldi érdekekből vezérelve teszi bárki, ezzel ténylegesen veszélyezteti egy ország szuverenitását. Láthatóan, ezzel nem is szálltak vitába a törvénytervezetet kritizáló balliberális médiumok.
Ajjaj, egy szuverenitásvédelmi lista
Lássuk persze azt is, hogyan fog viszonyulni az idegen érdekeket pénzért kiszolgáló csoportokhoz a magyar állam! Elsőként is a Szuverenitásvédelmi Hivatal a tevékenység és finanszírozás ellenőrzését követően jegyzéket készíthet azokról a szervezetekről, amelyek az indoklásban lefektetett elvek mentén veszélyt jelentenek hazánk szuverenitására. E szervezetek például csak a NAV engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatásokat. Vezető tisztségviselőinek pedig éppen olyan vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk, mint az országgyűlési képviselőknek.
A törvényjavaslat szerint az számít külföldi támogatásnak, ha egy szervezet külföldi természetes személytől, kettős állampolgártól, más államtól vagy külföldi székhelyű szervezettő fogad el közvetlenül vagy közvetetten vagyoni hozzájárulást, szolgáltatást, adományt, támogatást, pályázati támogatást, juttatást, ajándékot, kölcsönt, illetve bármilyen jogviszonyból származó bevételt kap, függetlenül attól, hogy azt vissza kell-e fizetni.
A NAV és a bankok fogják figyelni a pénzmozgásokat
A tervezet arra is kitér, hogy a bankoknak is figyelemmel kell kísérniük az említett problémás szervezetek számláinak pénzmozgását. Ha pedig gyanús utalásokat tapasztalnak, azt a NAV felé kell jelenteniük, amely eljár az ügyben. Az engedély nélkül felvett összeget vissza kell fizetni a feladónak, annak huszonötszörösét pedig be kell fizetni a Nemzeti Együttműködési Alapba. Ez igazán elrettentő.
A teljes törvényt az elkövetkező napokban nyilván szétszálazza majd a média. Főleg az ellenzéki. Szó tehát lesz róla bőven. Amire érdemes lesz majd odafigyelni, vitába szállnak-e a rendelkezés szuverenitást érintő kitételeiről. A lényeg és a hangsúly ugyanis ezen a vitán lesz majd...
