Miért nem akarja megérteni a tusványosi beszédet, Orbán Viktort és a Fidesz szavazóit az ellenzék?

Tusványoson felvillant valamit abból, hogy mit tanult az elmúlt majd negyven évben a politikában és persze milyen újdonságok voltak az elmúlt évben.

Tusványos egy jobboldali beszélgetés

Jobboldali értelmiségi körökben, nem az “igazkonzervatívok”, hanem a normális emberek között sokszor merül fel a kérdés, vajon van-e bármi olyan területe a magyar politikának, ahol generálisan és alapvetően téved a jobboldal? Található-e bármi olyan gondolat a lassan teljesen eltűnő baloldal, a teljesen abszurddá váló liberális és a mindkettőt jellemző teljes nemzeti önfeladást szorgalmazók táborában, ami mögött racionalitás áll?

Ha bármiféle ilyen gondolat felvillan, annak tükröződnie kellene abban, ahogy az ellenzék évről évre reagál a miniszterelnök tusványosi beszédére. Ha lenne bármi érdemi mondanivalójuk, akkor az azt követő diskurzusban érdemben érvelhetnének a saját álláspontjuk mellett. De ez rendszeresen minden évben elmarad.

A miniszterelnök most is legalább ötven olyan témát érintett, amelyek egyenként vezethetnek Európa, az Unió, illetve Magyarország pusztulásához, ráadásul úgy, hogy mindegyik összefügg végül is az össze többivel. Az ellenzéki reakciók most sem voltak képes megérteni, hogy Orbán Viktor egy az övékétől lényegesen eltérő keretrendszerben gondolkozik. Ami teljesen természetes is, a politikusi lét lényege, hogy képes vagy felfogni és megérteni is a kulturális különbségeket. A magyar ellenzék, a szélsőjobboldaltól, a szélsőliberálisokon át a szélsőbalosokig, sem a kereszténységet nem érti, sem a magyar kultúrát nem ismeri, illetve képtelen arra, hogy az ideológiájának álösszefüggésein kívül felfedezzen bármiféle ok és okozat közötti összefüggést.

A tusványosi beszéd nem azért nem szól az ellenzéknek, mert a saját tábornak szól kizárólag, hanem azért nem, mert az ellenzék politikusai, értelmisége és törzsszavazói bázisa gyakorlatilag intellektuálisan megszólíthatatlan. Ezért nincs nemzeti minimum, most már a háború és a béke kérdésében sem, hiszen az ellenzék politikusai Magyartól Dobrevig, hogy a futóbolond támogatók számosságát tekintve komolyan vehető két versenyzőt említsük, teljes nyugalommal nevezik például békének azt a háborút, amit az EU Oroszország ellen készül megvívni. Az EU jelenlegi vezetőinek pont annyi esze van, hogy még a végén majd képesek lesznek “különleges katonai műveletnek” hívni azt a lépést, amikor csapatokat küldenek majd Ukrajnába.

Magunk között beszélgetünk. A választásokat már régóta az dönti el, hogy a jobboldal olyan nyelvet beszél, amelyet még az ellenzéki szavazók egy része is megért, nem is beszélve az úgynevezett “bizonytalan” szavazókról. Orbán Viktor tegnapi beszédének megértéséhez nem kell kormánypártinak, jobboldalinak lenni, elég csak kockázatmérlegelőnek lenni. Az ellenzék ismert és már két évtized óta ismétlődő értetlenkedése és hisztije a kisebbrendűségi komplexusuk kifejeződése is.

Magyar Pétert tulajdonképpen bele sem kell számítanunk ebbe a körbe, ő ugyanis a képzeletbeli előrehozott választások környékén van a helyzet felfogását illetően. Magyar Péter valószínűleg még kevesebbet értett meg az egészből, mint mondjuk a Momentum ismeretlen exelnöke. Érdemi hozzájárulást tőle egy értelmes beszélgetéshez nem remélhetünk.

Egyik társaságnak sincs válasza egyetlen feltett kérdésre sem és meg sem próbálnak felnőni a feladathoz. Tényleg fel sem merül bennük, hogy a beszédnek vannak mélyebb rétegei és hivatkozásai. Annyi eszük sincs, hogy felfogják, amikor Orbán a melegházasságról beszél, akkor az egész keresztény kultúrkör alapösszefüggéseit hivatkozza meg. Nekik meg ilyenkor csak egy hófehér menyasszonyi ruhába öltözött férfi jelenik meg és semmi más. Tényleg miről is beszélgethetnénk velük?