Gulyás Gergely a PS-nek: az Európai Bíróság is kevés volt ahhoz, hogy Ursula von der Leyen távozzon
Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán
Az Európai Bíróság Pfizer-ügyben hozott ítélete olyan súlyú, amelyből egyenesen következnek a politikai felelősség levonása is – fogalmazott portálunknak a Kormányinfón Gulyás Gergely. A miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyezte, a Brüsszel a következmények-nélküliség korszákát éli, ezért valahogy elmaradt Ursula von der Leyen lemondása.
A Pfizer-ügy jogi kvázi lezárásával portálunk is foglalkozott a hír kapcsán, amely szerint az Európai Bizottság nem fellebbezett a botrány kapcsán meghozott májusi ítélet ellen. Az Európai Bíróság ekkor elmarasztalta Ursula von der Leyent, és kötelezte ez Európai Bizottság elnökét arra, hogy nyújtson bővebb tájékoztatást többek között arról, hogyan tűnhettek el az SMS-ek. A botrány ilyetén lezárásának lehet egy olyan olvasata is, amely szerint Ursula von der Leyen olcsón megúszta az elszámoltatást, hiszen az SMS-ek kezelése miatt konkrétan nem marasztalták el. Erről is, illetve az USA-EU vámmegállapodás lehetséges következményeiről is kérdeztük Gulyás Gergelyt az aktuális Kormányinfón. A miniszter kiemelte, olyan súlyú döntés született, hogy normális esetben nem is lett volna kétséges Ursula von der Leyen lemondása.
Egy ilyen ítéletnek egyenes következménye lenne Ursula von der Leyen lemondása
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a májusi döntés kapcsán felidézte, az ítélet egyértelműen rögzíti, hogy a Bizottság és annak elnöke alapvető átláthatósági szabályokat nem tartott be akkor, amikor dollármilliárdos, egész Európát érintő ügyletekről tárgyalt. Mint kiemelte,
ez egy olyan súlyú megállapítás, amelyből egyenesen következnek a politikai felelősség levonása is. Ugyanakkor Európában nem ilyen időket élünk, amikor bizonyos országokon a legnagyobb transzparencia mellett is számon lehet kérni a transzparencia hiányát. Ellenben a Bizottság elnökét még az Unió bírósága is elítélheti a transzparencia hiánya miatt és annak sincsen következménye.
Felvetettük, ezzel, és a következtetések levonásával gazdagabban lényegében lezártnak tekinthető a Pfizer-botrány. Gulyás Gergely úgy vélte, az ügy jogilag zárult le, ugyanakkor még mindig van lehetőség vizsgálóbizottságot létrehozni, ahol alkalom nyílna meghallgatni Ursula von der Leyent is. Ugyanakkor hangsúlyozta,
Brüsszellel akarja tusolni ezt az ügyet, és a bírósági döntés sem elegendő ahhoz, hogy abból valós vizsgálat legyen.
Megjegyeztük, ebből azt a következtetést is le lehet vonni, hogy az Európai Bíróság lényegében Ursula von der Leyennek kedvezett. A miniszter erre úgy reagált, ezt az ítélet ismeretében semmiképpen sem lehetne állítani, hiszen a Bíróság nemcsak elmarasztalta a bizottság elnökét, de világosan kimondta, hogy közérdekű adatokat semmisített meg, amelyek “egy sokmilliárdos Európai Unió által kötött bizniszre vonatkoztak”.
Az, hogy ebből ma Európában nem következik semmi, ez jól mutatja a brüsszeli viszonyokat
- mondta Gulyás Gergely. Az ítélet súly kapcsán portálunk jelezte, az Európai Bíróság döntése szerint a tájékoztatás hiányossága volt Ursula von der Leyen bűne, és nem az SMS-ek eltávolítása. A miniszter erre úgy reagált,
amit a bíróság kimondott, az még az Alapjogi Charta megsértését is felrótta, tehát ennél súlyosabbat egy Bíróság nehezen mondhatna egy hivatalban lévő bizottsági elnökről.
Akcióterv készül az elhibázott vámmegállapodás miatt
Gulyás Gergely az aktuális Kormányinfón bevezetőjében is beszámolt, hogy a Külgazdasági- és Külügyminisztérium egyeztetéseket kezdeményezett a tíz legnagyobb olyan céggel, amelyet érzékenyen érinthet az Egyesült Államok és az Európai unió között megkötött meglehetősen hátrányos kereskedelmi megállapodás. A korábbi Kormányinfón portálunk már érdeklődött arról, hogyan készül fel a Kormány a várható negatív gazdasági folyamatokra, különösen annak fényében, hogy a cseh pénzügyminiszter konkrét előrejelzést közölt, mennyivel fog a vámegyezmény miatt Csehország GDP-je csökkenni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter most bejelentette, a Kormány egy gazdasági és munkaerőpiaci akcióterven dolgozik a nagy cégekkel folytatott tárgyalások tükrében.
A cégek inkább nyugati egységeiket fogják az Egyesült Államokba telepíteni
Portálunk általánosságban arról érdeklődött, mennyiben kell attól tartani, hogy az egyenlőtlen vámszabályok miatt a cégek Amerikába helyezik át gyártási székhelyüket, és hogyan hathat ez a munkaerőpiacra. Gulyás Gergely elmondta, a Kormány egyelőre nem kíván jóslásokba bocsátkozni atekintetben, hogy a nagy cégek egy néhány héttel ezelőtti bejelentésre válaszul milyen stratégiával fognak elő állni a vámmegállapodás káros hatásait kivédendő. Ugyanakkor kiemelte, az alapvetően jó hírnek tekinthető, hogy a mostani gondolkodás irányát tekintve sokkal inkább vannak veszélyben például német cégek esetén a német telephelyek, mint a Németországon kívüliek.
Minden cég azokat a telephelyeit igyekszik áthelyezni, ahol a gyártási költségek magasak. Ha úgy döntenek, hogy Amerikába kell menni, mert az amerikai vámszabályok a külföldi gyártást vámolják, és az Egyesült Államokban hoznak létre mondjuk új üzemegységeket, akkor jellemzően a nyugat-európai gyárak vannak nagyobb veszélyben. Ők inkább eshetnek ennek áldozatul, mint a közép-európai befektetések
-fogalmazott.
