Orbán Viktor: verekedni megyek Brüsszelbe (VISSZANÉZHETŐ - FRISSÜL)
Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A XX. században terület, ember, vért, gazdaságot, lehetőséget, jövőt veszítettünk, amely velünk él mindaddig, amíg közösen ezt meg nem változtatjuk, és Közép-Európa legsikeresebb népe nem leszünk – jelentette ki a miniszterelnök Mohácson. Orbán Viktor a Digitális Polgári körök aktuális találkozóján. Kiemelte, három német akarja a falnak vezetni az Európai Uniót, Magyarország ugyanakkor azért küzd, hogy a migráció és a háború ellenére sikeres és élhető ország legyen és maradjon.
Mohácson tartotta negyedik gyűlését a Digitális Polgári Körök békemozgalma. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról milyen generációs politikai küldetést vállalt a jobboldal, amikor egy elhibázott XX. század után ismét vissza akarja állítani a magyarság önbizalmát és hitét. A Digitális Polgári Körök rendezvényén Kocsis Máté kifejtette, a Tisza Párt programjában nehéz nem összefüggést felfedezni Brüsszel szándékaival.
Ahol erő, lehetőség, kibontakozás van
Orbán Viktor arról elöljáróban arról beszélt, a Fidesz és személy szerint ő is azokat a terveket és álmokat kívánja megvalósítani, amelyekért a magyar nemzet megszületése óta küzd. Mint a miniszterelnök kifejtette, a XX. század „el lett rontva”, a magyarság vesztese lett ennek az évszázadnak, ezért a magyar ember a pórusaiban ott hordozza a veszteség érzését. Mint megjegyezte, a vesztes embere lelki helyzete kis jelekből is kiolvasható.
Úgy fűzzük a mondatokat, hogy van benne mindig egyfajta bizonytalanság, nincs a kijelentéseinknek olyan egyértelmű éle, mint más, győztes nemzeteknél
– fogalmazott. Hozzátette,
a XX. században terület, ember, vért, gazdaságot, lehetőséget, jövőt veszítettünk, amely velünk él mindaddig, amíg közösen ezt meg nem változtatjuk, és Közép-Európa legsikeresebb népe nem leszünk.
Orbán Viktor kiemelte, ez egy generációs küldetés, amelyet a politika eszközeivel lehet és kell megvalósítani.
Orbán Viktor megjegyezte, úgy szeretné átadni a politikai stafétabotot, hogy a következő politikusnemzedék egy felemelt fejű generáció legyen, amely már elmondhatja majd, hogy az ország úgy néz ki, ahogy mi szeretnénk, Közép-Európa fontos gazdasági központja, „ahol erő lehetőség kibontakozás van”.
Minden magyar értelmiségi
A miniszterelnök kitért arra, az ellenzékből, de általánosságban más politikusokból sem a „gógyi” hiányzik, sokkal inkább egyfajta bátorság. Antall Józsefet idézve hozzátette, e látásmód szerint vannak dolgok, amelyekre „mindig gondolni kell, de sosem szabad róla beszélni”. Orbán Viktor kiemelte, ő ezzel a szemlélettel szemben azt szeretné, hogy
mindenki értse egy politikai intézkedés mélyebb hátterét. Egy közös megértésébe, hogy mire jó a hatalom.
Úgy fogalmazott,
a magyar történelmi felfogásban a hatalom a közös cselekvés képességét jelenti, amelynek bibliai alapjai vannak. A jó politikai vezetés számunkra azt jelenti, hogy meg legyünk győződve arról, együtt komoly dolgokat is meg tudunk valósítani.
Orbán Viktor kitért arra, a magyar ember szemlélődő típus, keresi a világ mélyebb összefüggéseit. A megértés vágya, amely egy speciális nemzeti jegy, különbözteti meg országok lakóitól.
Ebben az értelemben minden magyar értelmiségi, a megértés vágya mindenkiben ott munkál, ezért Magyarországon a politika nem nadrágos emberek huncutsága
– fogalmazott.
„Mohács magyar történelem fordulópontját szimbolizáló város, nemzeti létünk nagy temetője, de a túlélés szimbóluma is” – jelentette ki Orbán Viktor a helyszínválasztással kapcsolatos kérdésre, amely szerinte kifejezi azt is, hogy a vidék magyarsága is éppúgy része és alakítója a nagy egésznek.
Brüsszel gazdasági hadüzenete
A közelgő brüsszeli csúccsal kapcsolatban a miniszterelnök kifejtette, lényegében
verekedni megyek Brüsszelbe.
Mint kifejtette, az hogy brüsszeli szándék szerint Magyarországot kikerülve akarnak hozzányúlni a befagyasztott orosz vagyonhoz, azért fájó, mert vége annak az illúziónak, hogy a jog uralkodik Brüsszelben.
Ez egy hadüzenet, amely súlyos válaszlépéseket fog maga után vonni
– fogalmazott. Orbán Viktor kifejtette, valutatartaléka, devizatartaléka minden országnak van, nemzetközi főszabályok szerint ezeket nem a saját országukban tartják. Magyarország is pont ott tartja valutatartalékát, ahol az oroszok, Belgiumban. A miniszterelnök elmondta, az oroszok nem akarták bejelenteni a háború kitörésének pontos időpontját, ezért sem hozták haza a pénzüket Belgiumból, és ezért fagyaszthatta be azt az Európai Unió. Azzal, hogy Brüsszel erre a pénzre rá akarja tenni a kezét, azzal felrúgják a nemzetközi pénzügyi rendszer első számú alapvetését. Orbán Viktor hangsúlyozta, az oroszok várhatóan pert fognak indítani emiatt, amit meg is fognak nyerni, a dolgok jelen állása szerint pedig ekkor a pénzt vissza kell fizetni, jelen helyzetben a belgáknak, akik nem véletlenül tartanak a saját gazdaságuk bedőlésétől.
Az uniós vezetők most vallják be, hogy eladósították Európát
A miniszterelnök kiemelte, dokumentumok tanúsítják, hogy a 200 milliárd euró orosz-amerikai tárgyalások egyik alapkérdése is, amelynek sorsáról a felek már feltehetően megállapodtak. Mindeközben Európa vezetői azzal etették az állampolgáraikat, hogy nem kell izgulni, mert Ukrajna támogatása nem fog egy fillérbe sem kerülni Európának. Majd az orosz vagyon erre jó lesz, ezt pedig nyugaton el is hitték. Ugyanakkor az európai vezetők most kénytelenek bevallani, és ettől rettegnek is, hogy ezt a pénzt és az időközben felvett hiteleket az európai adófizetőknek kell majd kifizetni.
Akik a háború mellett érveltek, azok mint bele fognak bukni ebbe
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
Három német dönti romba Európát
Három német viszi a falnak az Európai Uniót – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, ezek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Manfred Weber a legnagyobb EP-frakció vezetője, és Friedrich Merz német kancellár. Mint kifejtette, a három német politikus kommunikációjában az a veszélyes, hogy sosem arról beszélnek, hogy Európa országai dobják össze a háborúra a pénzt, hanem hiteleket akarnak felvenni az egész EU nevében. Nem véletlen, hogy Magyarország érzékelve az egész uniós pénzügyi rendszer összeomlásának lehetőségét, vissza is utasította Ursula von der Leyen 135 milliárd euróról szóló levelét.
A miniszterelnök kitért arra, Brüsszel már a harmadik alkalommal akar választásokat nyerni Magyarországon, mert 2016-ban kiderült, Magyarország eltérő módon gondolkodik a migrációról.
A magyar álláspont szerint teljes félreértés, hogy a migrációból végül jól jön majd ki Európa, ezzel ellentétben a migráció veszély, amelyet el kell hárítani
– fogalmazott. Mint megjegyezte,
a migráció olyan mint a fogkrém, nem lehet visszatenni a tubusba, nem lehet embereket bevagonírozni.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, Brüsszel 30 ezer migráns befogadására kötelezné hazánkat, majd időről-időre további bevándorlókat. Mindeközben Magyarország az élő példa, a bizonyíték arra, hogy meg lehet védeni egy országot a migráció ellen. Hazánk Brüsszel szemében azt az üzenetet képviseli, hogy
minden baj, amit a bevándorlás hozott, elkerülhető lett volna. Lehetett volna másként dönteni, Európa megmaradhatott volna kereszténynek és európainak
– fogalmazott. A magyar kormány döntése ezzel a ténnyel szembesíti minden nap a brüsszeli vezetést, ezért is akarják a polgári kormányt „levadászni”. Orbán Viktor kiemelte,
a migráció nem a múlt, hanem a jövő legnagyobb kérdése, nincs lezárva, nem védtük meg magunkat, folyamatosan védekezünk és Afrika még meg sem mozdult.
Mi kell a választások megnyeréséhez?
A Digitális Polgári Körök kapcsán a miniszterelnök arról beszélt, a konzervatív értékvilágot alapvetően taszító módon a digitális tér durva, arctalan, lelketlen, mégis ez vált napjainkra az új „közéleti piactérré”. Kiemelte, nem szabad ugyanakkor elfogadni ezt az állapotot, miért ne lehetne ugyanez a tér mértéktartó, tisztelettudó, de érdekes.
A konzervatív tábornak be kell laknia, kedvezőbb térré kell alakítani ezt a világot, ezt jelenti a digitális honfoglalás
– hangsúlyozta.
Orbán Viktor úgy vélte, a DPK nagy siker, de még nem tart ott, ahol kellene, mert a jelenlét még nem elégséges a digitális térben. Úgy vélte, a választások megnyerésére a digitális részvételt legalább döntetlenre kell kihozni az elkövetkezendő 120 napban.
Lelkigyakorlat a Tisza-szigetek hajótöröttjeinek
Kocsis Máté, a Zebra DPK alapítója, a Fidesz frakcióvezetője, arról beszélt, Magyar Péter mögé látványosan felzárkózott a 2010 előtti teljes ellenzéki panoptikum, akik rendre akkor kerülnek elő, akkor aktivizálják magukat, amikor programvita van.
Ezek a balliberális tanácsadók és megmondóemberek rendszeres lelkigyakorlatokat tartanak a Tisza szigetek hajótöröttjeinek
– fogalmazott. Mint kiemelte, az azóta „politikai hullaházba üldözött” Tar Zoltán, a Tisza Párt alelnöke miába próbálta mentegetni a nyilvánvalót, ha megvizsgáljuk, mit írt elő hazánknak, a „gyarmatlakóknak” az elmúlt években Brüsszel országspecifikus ajánlásaiban:
- többkulcsos adó bevezetése
- a multiadó eltörlése
- a 13. havi nyugdíj visszavonása
- a rezsicsökkentés beszüntetése
- a 25 év alattiak adómentessége.
Ezek mind megtalálhatóak a Tisza programjában, innentől nehéz nem összefüggést felfedezni Brüsszel szándékai és a magyar ellenzék programja között. Még ha Magyar Péter most azt is állítja, mesterséges intelligencia műve a kiszivárgott megszorítócsomag.
Kocsis Máté szerint fontos feltenni azt a kérdést is, miét éppen 1300 milliárdos elvonást tartalmaz a Tisza-tervezet. Ugyanis ez szinte fillérre pontosan megegyezik azzal a pénzzel, amelyet
Ursula von der Leyen tőlünk kér a háborújára. Így ér össze, mi miért került bele a Tisza programjára.
A politikus hangsúlyozta,
2026 az utolsó a lehetősége a magyaroknak, hogy elmondják a véleményüket a háború és béke kérdésében, mert 2030-ra már Brüsszel vállaltan háborúra készül.
Hogy unokáink élete ne a háborúról szóljon
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az eseményen felidézte, a délszláv háború idején Mohácsig elhallatszott az ágyúdörgés, a háború közvetlen veszélye tehát jelen van a magyarság életében mai napig is. Szili Katalin kiemelte, nemrégiben beregszászi látogatásán értesült arról, hogy az egyetemistákat a rendőrség rendszeresen beviszi annak ellenére, hogy felmentést élveznek a sorozás alól. Mint kiemelte, Ukrajnában az emberi méltóság, az emberi jogok vannak veszélyben, miközben soron kívül kerülhetnek az Európai Unió tagországai közé. Szili Katalin felhívta a figyelmet arra, jelenleg nem látjuk a háború kimenetelét, ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy Brüsszel támogatja a harcok folytatását, miközben létrejött egy tengely a békét kívánó országok között. Úgy vélte,
jelenleg az a tét, hogy a következő negyed évszázad ne a háborúról szóljon, amely már a gyermekek, az unokák életére is hatással lehet.
Miklósa Erika operaénekes, aki nagyszülei révén kötődik Baranyához, arról beszélt az eseményt bevezető pódiumbeszélgetésen, hogy nagyon zajos a világ, ezért is nehéz a belső hang megtalálása. Mint kiemelte, a saját belső iránytűje a hit, amely nem harsány, nem hangos, nem látványos, de annál mélyebb tapasztalás. Hangsúlyozta, a hit, a becsület, és a szeretet képes a mai időkben embernek, egészséges gondolkodónak megtartania mindenkit.
Itt nézheti vissza a Digitális Polgári Körök mohácsi rendezvényét
