Pesti Srácok

Ukrajna berendelte a magyar nagykövetet, mert nem fogadjuk el a 800 milliárdos hitelfelvételt - Szijjártó Péter már reagált is

Ukrajna berendelte a magyar nagykövetet, mert nem fogadjuk el a 800 milliárdos hitelfelvételt - Szijjártó Péter már reagált is
Fotó: Olivier Hoslet

„Az ukránok most tovább feszítik a húrt Magyarországgal szemben, berendelték a nagykövetünket Kijevben” – fogalmazott a külügyminiszter. Szijjártó Péter rámutat: az ok az, hogy Magyarország nem hajlandó elfogadni a 800 milliárd dolláros Ukrajnára szánt hitel felvételét.

Ukrajna, a kijevi magyar nagykövet bekéretésével, tovább feszíti a húrt Magyarországgal szemben, de bármit is csinálnak, amíg hazánkban szuverén, nemzeti kormány van, addig a magyar emberek pénzét nem fogják elküldeni a szomszéd országba – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

Ukrajna berendelte a magyar nagykövetet, Szijjártó Péter már reagált is
Ukrajna berendelte a magyar nagykövetet, Szijjártó Péter már reagált is / Fotó: Ida Marie Odgaard

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a kormányülés előtt, hogy miután világossá tették, hogy nem hajlandók semmiképp sem hozzájárulni a magyar emberek pénzének Ukrajnába küldéséhez, s ezáltal a fiatalok jövőjének feléléséhez, Kijevben bekérették a magyar nagykövetet.

Szijjártó: az ukránok feszítik a húrt

Az ukránok most tovább feszítik a húrt Magyarországgal szemben, berendelték a nagykövetünket Kijevben, hogy tiltakozzanak a 800 milliárd dollár Ukrajnába küldése ellen szervezett nemzeti petícióval szemben” – tájékoztatott.

Ezt nagyon durva beavatkozásnak tartjuk Magyarország belügyeibe.

Mi, itt, Magyarországon vagyunk jogosultak arra, hogy eldöntsük, hogy a magyar emberek pénzét mire költsék. Mi nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a magyar emberek pénzét elküldjék Ukrajnába. A magyar emberek pénzének a helye Magyarországon van, abból Magyarországot kell fejleszteni, a magyar családokat kell erősíteni” – folytatta.

Mi nem fogunk hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar emberek pénzéből akár egyetlen forintot is elküldjenek Ukrajnába, ezért nem járulunk hozzá ahhoz, hogy 800 milliárd dollárnyi összeget költsön az Európai Unió Ukrajna finanszírozására a következő tíz esztendőben” 

– tette hozzá.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy végig fogják vinni a nemzeti petíciót, függetlenül attól, hogy az ukránok hogyan tiltakoznak és még hányszor rendelik be a magyar nagykövetet.

Az ukránok azt is közölték, hogy korlátozni fogják a magyar kormányzati tisztségviselők utazását és látogatásait Kárpátalján. Ez egy újabb, európai értékekkel és szabályokkal ellentétes húzása az ukránoknak, újabb magyarellenes húzás, hiszen nyilvánvalóan a magyar kormány és a kárpátaljai magyar nemzeti közösség közötti kapcsolattartást akarják korlátozni, ami teljesen ellentétes mindenfajta európai szabállyal és európai értékkel” – emelte ki.Ehhez képest Brüsszel Ukrajnát be akarja nyomni az Európai Unióba. Egy olyan országot, amely a nemzeti kisebbségekkel szemben durván fellép, és amely korlátozni akarja a nemzeti kisebbségekkel való kapcsolattartást” 

– jegyezte meg.

„Ukrajna tehát tovább feszíti a húrt, de bármit is csinálnak, amíg Budapesten szuverén, nemzeti kormány van, addig a magyar emberek pénzét nem fogjuk elküldeni Ukrajna finanszírozására” – összegzett.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.