Pesti Srácok

Magyar személyivel kényszersorozták az ukrán pribékek, orosz fogságba került

Magyar személyivel kényszersorozták az ukrán pribékek, orosz fogságba került

A háború borzalmai nem csitulnak, ahogy magyar testvéreink szenvedése sem Kárpátalján. Most egy ukrán-magyar kettős állampolgár, Román Albertet került orosz fogságba, elmondása szerint kényszersorozták a határátlépés után, pedig magyar személyije is volt. A fronton pedig magára hagyták sebesülten.

Román Albert kálváriája nem az egyetlen és sajnos vélhetően nem is az utolsó. A kárpátaljai magyar, aki kettős ukrán-magyar állampolgár, elmondása szerint 2020 óta él Magyarországon, ám az ungvári születésű férfi szülőföldjére is hazajárt. Az egyik ilyen határátlépést követően nem sokkal kapták el az ukrán pribékek, a híres TCK-s toborzók, onnan az ungvári hadkiegészítő parancsnokságra vitték, ahol az orvosi vizsgálat annak ellenére is alkalmasnak találta, hogy agyhártyagyulladása, több törése és 11 agyrázkódása volt. Érthetetlen, de semmiképpen sem meglepő az ukrán brutalitás, az unió kedvencei azonban hiába rúgják fel az alapvető emberi jogok tiszteletét, von der Leyen és brigádja még ki is tünteti őket, és egyre több ellopható pénzt is kapnak.

Ukrán-magyar kettős állampolgárként kényszersorozták Román Albertet és a frontra küldték az ukránok. Végül sebesülten magára hagyták és orosz fogságba került.
Ukrán-magyar kettős állampolgárként kényszersorozták Román Albertet és a frontra küldték az ukránok. Végül sebesülten magára hagyták és orosz fogságba került.

Magyarként a keleti fronton

Román Albert az elmondása szerint a parancsnokságról busszal elvitték, ment egyből a kiképzőtáborba, és abba a híres Cservona Kalina dandárba osztották be, ahonnan a katonák kevesebb mint egy százaléka tér haza élve. Az orosz védelmi minisztérium szerint Pokrovszk környékén esett fogságba, magára hagyatva egy romos épületben, repeszektől sebesülten. Albert szerint az ukrán parancsnokság nem segített rajta, elsősegélycsomagot sem dobtak le neki, az állását semmisnek nyilvánította maga a parancsnok. A magyar kényszersorozott a saját vizeletét volt kénytelen inni, amíg várta a csodát, de végül nem evakuálták, teljesen magára hagyták. Az orosz katonák találtak rá, akiknek ellenállás nélkül megadta magát, így ők látták el végül élelemmel, vízzel és a sebeit is kezelték.

Román Albert az orosz nyelvű elbeszélése mellett magyarul is bejelentkezett egy videóban, láthatóan fogságban van, a körülményeket ilyenkor mindig óvatosan kell kezelni, az azonban biztosnak látszik, hogy magyar személyivel rendelkezik és elmondása szerint február 19-én ejtették fogságba. Vajon az ukrán „demokrácia” súlyos és sötét oldala mikor tűnik fel a nyugat-európai álhumanisták számára? Amikor ártatlan embereket gyűjtenek be mindenhonnan, családapákat, fiatalokat, időseket és dobálják golyófogónak a frontra, akkor miféle közös európai értékekről beszélhetünk? Hát előjöhet ez a rémálmainkból ismert, már-már elfelejtett vészkorszak újra? És megint a demokráciára hivatkoznak, mint a kommunisták teszik, közben pedig a legsúlyosabb jogtiprások, az emberi életek semmibevétele zajlik. 

Ha mi, magyarok most nem tartunk ki és nem leszünk erősek, hasonló sorsban részesülhetünk, mint szegény Román Albert, mert a háborúra szomjazó körmönfont liberális vezetés gondolkodás nélkül dob majd oda bennünket elsőként a húsdarálóba. 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.