Pesti Srácok

Fel is lázadtak a fiatalok a tiszás államosítás ellen - Diákkezdeményezés indult az MCC megőrzéséért

Fel is lázadtak a fiatalok a tiszás államosítás ellen - Diákkezdeményezés indult az MCC megőrzéséért
Fotó: Hatlaczki Balazs

Mint megírtuk, Magyar Péter sógora az egyik javaslattevője annak az alaptörvény-módosításnak, amely keretében többek között az MCC-t is államosítaná a Tisza-kormány. A beadott javaslat alapján az eddig magánkézben lévő felsőoktatási intézmények, tehát teljes mértékben állami felügyelet alá kerülhetnek (tehát államosítva lennének), mind szervezésben, mind irányításban, mind pedig a pénzügyi kontroll tekintetében.

A sógor-úr által benyújtott javaslat szerint a KEKVA-típusú alapítványok egyelőre nem szűnnek meg, de az alapítói jogok, melyek idáig maguknál az alapítványoknál voltak, az államhoz kerülnek. Ez egyebek között azt jelenti, hogy a kormány, ha akar, új kuratóriumokat állíthat fel, megváltoztathatja azok összetételét, és lesz ráhatása a gazdálkodásra is. Erre reagálva indult el a kezdeményezés a diákok részéről, az így nyilvánvalóan veszélybe került, államosításra váró szellemi műhely megőrzése érdekében.

Fel is lázadtak a fiatalok a tiszás államosítás ellen - Diákkezdeményezés indult az MCC megőrzéséért
Fel is lázadtak a fiatalok a tiszás államosítás ellen - Diákkezdeményezés indult az MCC megőrzéséért / Fotó: NORBERT FARKAS

Fellázadtak a fiatalok a tiszás államosítás ellen

A kezdeményezésben azt írják: a harminc évvel ezelőtt, 1996-ban alapított Mathias Corvinus Collegium az itt tanuló diákok számára nem csupán egy intézmény, hanem valódi lehetőség, közösség és otthon. Az MCC értéke, lényege nem a politikai címkékben, hanem az egyetemisták barátságaiban, a középiskolások élményeiben, az általános iskolások táboraiban, az elért versenyeredményekben és a diákok határokon átívelő összetartozásában mutatkozik meg. Egy olyan hely, ahol nem a társadalmi háttér, hanem a tehetség, a tenni akarás és a szorgalom az értékmérő.

Megjegyzik: az MCC az utóbbi három évtizedben a hazai és a nemzetközi oktatás és tehetséggondozás meghatározó és elismert intézményévé nőtte ki magát: több tízezer általános iskolásnak, középiskolásnak és egyetemistának nyitott új távlatokat, rengeteg szülőnek adott jogos büszkeséget, az itt tanító oktatóknak, mentoroknak pedig gyümölcsöző, közös gondolkodást, értékteremtést a fiatalokkal. A háború sújtotta kárpátaljai közösségtől Erdélyen át a Vajdaságig, Szombathelytől Nyíregyházáig karolta fel a legtehetségesebb fiatalokat, politikai, felekezeti és társadalmi hovatartozástól függetlenül erősítve a nemzet iránti elkötelezettséget – olyan közeget építve, ahol a tanulás és a tudásszerzés mellett a tiszteleten alapuló vitakultúrának is helye van.

Fontosnak tartjuk, hogy a közösségünk a jövőben is megmaradjon az alapító által meghirdetett közös értékeinket hitelesen képviselve: ez az európai kultúra gyökereihez való ragaszkodás, a nemzetközileg versenyképes tudás, az érdemalapú érvényesülés és a minden magyar iránti felelősségvállalás 

- olvasható a dokumentumban.

A diákok, szülők és öregdiákok által indított kezdeményezés leszögezi: az MCC három évtizedes eredményeit meg kell őriznünk, hiszen az intézmény mögött valódi sorsok, diákok és értékek állnak.

Mi – diákok, tanárok, szülők, öregdiákok és támogatók – felelős és méltányos hozzáállást kérünk a magyar társadalomtól és az újonnan felálló Országgyűléstől, továbbá kérjük az intézmény vezetőtestületeinek, támogatóinak és alapítójának a segítségét az intézmény helyzetének biztosításában. Az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye: léte nemzeti ügy, jövője pedig közös felelősségünk 

- írják.

A kezdeményezést ITT lehet aláírni.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.